Az európaiak aggodalma az iráni atomprogrammal kapcsolatban csak nőtt, amióta Teherán megszakított minden együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Jelenleg úgy fest, hogy a vezető európai hatalmak visszaállítják a 2015 előtti szankciókat a perzsa állammal szemben.
HIRDETÉS
Három európai ország képviselői azzal fenyegetőznek, hogy visszahozzák az ENSZ-szankciókat Irán atomprogramja miatt, mivel kedden nem tudtak megállapodni teheráni kollégájukkal arról, hogyan lehetne elkerülni ezeket az intézkedéseket. A határidő augusztus végén lejár.
Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Irán Genfben folytatott megbeszélései "eredmény nélkül értek véget" - mondta a találkozót ismerő diplomata.
A következő napokban még várhatók egyeztetési kísérletek, de csekély az esély a megegyezésre, mert Irán nem vállalt kötelezettséget a 10 évvel korábban megszabott keretek betartására (JCPOA).
A visszacsapás azt jelentené, hogy visszatérnének a megállapodás előtt érvényben lévő, széles körű ENSZ-szankciókhoz, többek között a hagyományos fegyverekre vonatkozó embargóhoz, a ballisztikus rakéták fejlesztésére vonatkozó korlátozásokhoz, a vagyonok befagyasztásához, az utazási tilalomhoz és a nukleáris technológiával kapcsolatos gyártás tilalmához.
Az E3-országok ('trojka') és Irán közötti találkozót az iráni külügyminisztérium szóvivője jelentette be hétfőn. A megbeszélések az európaiak és Irán korábbi, július 25-i isztambuli találkozóját követik.
Az európaiak aggodalma az iráni atomprogrammal kapcsolatban fokozódott azóta, hogy Teherán megszakított minden együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). Ezt súlyosbítja a szervezet vezetője ellen elrendelt beutazási tilalom, amit Teherán azzal indokol, hogy szerinte Rafael Grossi „izraeli ügynök”, aki segített előkészíteni a júniusi légitámadásokat Irán ellen. A keményvonalas iráni lap, a Kayhan azt hirdeti, hogy Grossit el kell fogni és ki kell végezni.
Mindezek következtében a nemzetközi közösség még mindig a sötétben tapogatózik Irán nukleáris tevékenységei felől, és nem tud eleget a 60%-os tisztaságúra dúsított uránkészletének helyzetét illetően, ami után egy rövid, technikai lépés kell csak a 90%-os fegyverkezési szint eléréséhez.
Irán régóta ragaszkodik ahhoz, hogy programja békés célú, bár ő az egyetlen nem nukleáris fegyverzetű ország, amely ilyen szinten dúsít uránt. A 60%-os dúsítási szint messze meghaladja az ipari és polgári felhasználás igényeit, inkább a békés és a katonai felhasználás között lebeg.
Az európaiak az év elején megállapodtak az Egyesült Államokkal abban, hogy augusztus végi határidőt szabnak a visszacsapási mechanizmus igénybevételére, ha Irán nem teljesít több feltételt. Ide tartozna a vita folytatása a nukleáris programról az Egyesült Államokkal, az ENSZ nukleáris ellenőreinek bejutása, és elszámolás a több mint 400 kilogramm magasan dúsított uránról.
A 2015-ös iráni atomalku visszacsapási rendelkezését bármelyik fél alkalmazhatja, ha úgy találja, hogy Irán nem teljesíti a követelményeket. Célja az, hogy gyorsan visszaállítsa a megállapodás előtti összes szankciót anélkül, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai - köztük Irán állandó tagjai és szövetségesei, Oroszország és Kína - megvétóznák azt.
Irán azt állítja, hogy nincs jogalapja az európaiaknak arra, hogy az ENSZ-szankciókat a snapback révén újból kivessék. Hivatkozásuk szerint a nyugati országok az USA 2018-as kilépése után nem tartották be a 2015-ös iráni atomalkut, és nem biztosították az ígért gazdasági előnyöket Irán számára.
Az eredeti atomalku értelmében Irán csak 3,67 százalékos tisztaságú uránt dúsíthatott, 300 kilogrammnyi uránkészletet tarthat fenn, és csak nagyon egyszerű IR-1 centrifugákat használhat, azaz olyan gépeket, amelyek nagy sebességgel pörgetik az urángázt dúsítási célokra, de csakis békés célú felhasználásra.