Az Alaszkában megfogalmazott orosz kérések egyike volt Kína bevonása az ukrajnai háború diplomáciai lezárásába. Az ukrán elnök ezt a lehetőséget határozottan elutasítja, mivel nem bízik Peking elfogulatlanságában. Kína rengeteget veszített az ukrajnai háború miatt, és érdeke a mielőbbi békekötés.
HIRDETÉS
Az orosz érvelés szerint a ukrajnai konfliktus globális súlya és hatása megkívánja a Kínai Népköztársaság bevonását a békekötési folyamatba. Ukrajna viszont arra gyanakszik, hogy Hszi Csin-ping elnök politikája kétarcú, ezért nem tekinthető elfogulatlan szereplőnek, hanem Moszkva felé hajlik.
Nincs nyílt adat arról, hogy Peking nyíltan szállít fegyvert Moszkvának, mert tart attól, hogy súlyos nyugati szankciókat kapna cserébe. Rejtett formákban viszont támogatja az orosz háborús erőfeszítéseket.
Egyrészt kettős felhasználású technológiákat szállít (drónalkatrészek, mikrochipek, optikai rendszerek), amelyek beépülnek az orosz hadiipari termékekbe. Másrészt pénzügyi mentőövet nyújt azzal, hogy jelentősen megnövelte az orosz energiahordozók vásárlását kedvezményes áron, így Moszkvának bevételi forrást biztosít a szankciók ellenére.
A logisztikai oldalon kínai közvetítő cégeken keresztül csempésznek nyugati technológiát Oroszországba. Ezek a „szürke zónás” támogatások teszik lehetővé, hogy Oroszország kitartson, miközben Peking a nemzetközi porondon fenntartja a „semleges békeközvetítő” látszatát.
Beszélő tény, hogy a háború kirobbanását követően az orosz-kínai kereskedelmi forgalom drámai ütemben nőtt. 2022-ben előbb 190 milliárd dollárra emelkedett, majd történelmi rekordot döntött 240 milliárd dollárral 2023-ban. A növekedés fő motorját az orosz energiahordozók exportja jelentette, melyekkel Moszkva pótolni igyekezett a nyugati piacok elvesztését.
2024-ben azonban már érezhető lassulás következett be: a növekedés mindössze 1–2 százalékra mérséklődött, jelezve, hogy a szankciók és kínai importkorlátozások hatása egyre erőteljesebb.
A kapcsolatok erősödését több más tényező is jelzi, így például a cserediákok számának tartós növekedése, vagy az Oroszországba irányuló kínai turizmus látványos bővülése.
Vang Ji kínai külügyminiszter a legutóbbi müncheni biztonsági konferencián úgy fogalmazott, hogy „minden érintett félnek részt kell vállalnia a béketárgyalásokban. Kína minden, a békéért tett erőfeszítést pozitívnak ítél, és Európa szerepét különösen lényegesnek tartja”.
Az Európai Uniónak nincs egységes, hivatalos álláspontja Kína bevonásáról az ukrajnai békefolyamatba, ám a blokk vezetői többször is jelezték elvárásaikat Peking felé. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2025-ös EU–Kína csúcson világossá tette: Kína orosz kapcsolatai kulcsfontosságúak lehetnek a háború lezárásában, és felszólította Pekinget, hogy éljen befolyásával a béke előmozdítása érdekében.
Kaja Kallas külpolitikai főképviselő korábban figyelmeztetett, hogy Oroszország agressziója nem folytatható ugyanilyen erővel Kína hallgatólagos támogatása nélkül, ezért Peking számoljon azzal, hogy „ára lesz” Moszkva pártolásának. Bár az EU óvatosan fogalmaz, a hivatalos nyilatkozatok egyértelműen arra utalnak, hogy Brüsszel konstruktív szerepet várna Kínától, anélkül hogy befolyásoló részvételi státuszt biztosítana neki.
Az amerikai oldalon is foglalkoznak Kína szerepével a folyamatokban. A Brookings Institute például úgy fogalmazott márciusban, hogy a Trump-adminisztrációnak élni kellene a kínai szorongásból fakadó lehetőséggel, és ösztönözni Pekinget, hogy konstruktívan vegyen részt a békefolyamatban. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy Kína segítségnyújtását ne cseréljük le túl korai szankció-feloldásra.
A Trump-adminisztráció számára érzékeny feladat ezért úgy megszólítani Kínát az ukrajnai kérdésben, hogy szolgálatait ne értékeljék túl magasra, és folytathassák ellene a gazdasági büntető intézkedéseket.
Kínának alapérdeke a háború mielőbbi befejezése
Peking szemében a fő szempont az, hogy ne szakadjon meg a globális kereskedelem, különösen az európai és amerikai exportpiacaihoz vezető útvonalai. A háború miatti instabilitás és szankciók rontják a kínai gazdasági kilátásokat, különösen a high-tech import és az energiaszállítások területén.
Pekingnek nem kedvezne, ha Oroszország teljes vereséget szenvedne, mert ezzel súlyosan gyengülne egy fontos geopolitikai partnere. Ugyanakkor a túlzott orosz győzelem sem érdeke, mert ez a változat az európai piacok hosszú távú elvesztéséhez vezetne.
Kína számára aggasztó az is, hogy a háború megerősítette és tömörítette a NATO-t, és felgyorsította a nyugati-ázsiai katonai összefogást (USA–Japán–Dél-Korea), ami közvetlenül ellene irányul.
Mindkét ország sokat veszített a háború miatt
A háború előtt Kína Ukrajna egyik legfontosabb kereskedelmi partnere volt, különösen a mezőgazdasági export terén (ukrán gabona, kukorica, , gyümölcs, napraforgó). Peking ezen felül komoly infrastrukturális és energetikai beruházásokat tervezett Ukrajnában az Új Selyemút (Belt and Road Initiative - BRI) részeként.
A háború előtt Ukrajna biztonságos kapu volt Kína számára az európai piacok felé. A Selyemút északi folyosóján keresztül a kedvezményes vámszabályozási rendszer lehetővé tette a gazdasági kapcsolatok folyamatos bővítését.
Peking több milliárd dollár értékben kötött megállapodásokat Ukrajnában út- és vasútfejlesztésekre, mezőgazdasági projektekre és földterületek bérletére. Az "Új Eurázsiai Földi Híd" kapcsán Ukrajna a Kína–Európa kapcsolatok központi terepe lehetett volna, de a háborús helyzet ezt gyakorlatilag ellehetetlenítette.
2022 óta Peking és Kijev kapcsolatai lehűltek
Ukrajna csalódott Kínában, mert az nem ítélte el egyértelműen az orosz agressziót, sőt, gyakran Moszkva háborús retorikáját vette át.
Zelenszkij kormányzata eleinte megpróbált Kínára diplomáciai csatornaként tekinteni, de Peking nem volt hajlandó biztonsági garanciákat adni és inkább Moszkva érdekeihez igazodott. Jelenleg a két ország kapcsolata formális és bizalmatlan. Ukrajna a Nyugatra támaszkodik, Kína pedig inkább hosszú távon igyekszik megőrizni befolyását az újjáépítés esetére, de addig sem kíván konfrontálódni Oroszországgal.
A korábbi virágzó gazdasági kapcsolatok nem enyésztek el teljesen, ami némi reménykedésre ad okot. A kétirányú kereskedelem jelenleg mintegy 12,8 milliárd dollár, de ötszörös kínai többlettel, vagyis Peking mintegy 10 milliárd dollárnyi tételt szolgáltat Kijevnek.
A politikai kapcsolatok sem szakadtak meg, de minden érdemi tartalom hiányzik belőlük, és ez a bizonytalanság is része lehet Zelenszkij elnök idegenkedésének Kína bevonásától.