A csúcs nem hozott áttörést: nincs tűzszünet, nincs egyéb megállapodás sem. Trump Zelenszkijre hárította a felelősséget, míg Putyin a ‘megértésről’ beszélt. Kijevi vélemény szerint az állás 1:0 Putyin javára, de Európa megkönnyebbülhet, mert Trump nem tett elkötelező ígéreteket Oroszországnak.
HIRDETÉS
Frissítés:
Egy új hír szerint Putyin egyik ajánlata az, hogy befagyasztja a a frontvonalat Zaprizzsja és Herszon körzetében, cserébe viszont kéri az ukrán erők teljes kivonását a Donyeck-i körzetből.
Az alaszkai találkozót összegezve a Reuters úgy értékeli, hogy az európaiak megkönnyebbültek, amiért Trump nem engedett a nagy orosz követeléseknek, noha a csúcs így sem hozott konkrét eredményt.
Ennél jóval optimistább Donald Trump, aki „nagy és rendkívül sikeres napnak” látja az alaszkai csúcsot.
„A találkozó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nagyon jól sikerült, akárcsak egy késő esti telefonbeszélgetés Zelenszkij ukrán elnökkel és számos európai vezetővel, köztük a nagyra becsült NATO-főtitkárral. Mindenki elhatározta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti szörnyű háború lezárásának legjobb módja egy békemegállapodás közvetlen megkötése, amely véget vetne a háborúnak, nem pedig egy egyszerű tűzszüneti megállapodás, amely gyakran nem állja meg a helyét. Zelenszkij elnök hétfő délután Washingtonba, az Ovális Irodába érkezik. Ha minden jól megy, akkor találkozót szervezünk Putyin elnökkel. Potenciálisan emberek millióinak életét menthetjük meg” - írja az elnök.
Szombaton Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország és más EU-tagok közös nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket Ukrajna támogatása iránt, elutasítva Oroszország vétójogát Ukrajna EU- vagy NATO-csatlakozását illetően, és kérik a biztonság garantálását.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök felszólították Donald Trumpot az Oroszországgal szembeni nyomás folytatására és szankciók erősítésére.
A Nyugat-Európai vezetők által felvetett javaslat között szerepel egy trilaterális csúcstalálkozó – az USA, Oroszország és Ukrajna bevonásával –, amelyet Zelenszkij is támogat, mint a stabil biztonsági garanciák zálogát.
Bizakodó hangot üt meg Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök és miniszterelnök, aki jelenleg Putyin Nemzetbiztonsági Tanácsának egyik vezetője. Szerinte helyreállították az Oroszország és az Egyesült Államok közötti legmagasabb szintű találkozók teljes körű mechanizmusát, ultimátumok és fenyegetések nélkül. Majdnem háromórás tárgyalásokat követően a Fehér Ház vezetője elállt az Oroszországra nehezedő nyomás fokozásától – legalábbis egyelőre.
Medvegyev szerint a találkozó bebizonyította, hogy a tárgyalások előfeltételek nélkül és a „különleges katonai művelet” folytatásával egyidejűleg lehetségesek, azaz szerinte Oroszország nem fogja szüneteltetni támadásait Ukrajna ellen a további tárgyalások során sem.
A Newsweek úgy tudja, hogy az amerikai elnök a találkozó során átadott Putyinnak egy levelet, amelyet Melania Trump, a First Lady írt, aggodalmát kifejezve az orosz hatóságok által családjukból kiszakított több ezer ukrán gyermek sorsa fölött. A levél pontos tartalmát nem hozták nyilvánosságra, miként Putyin reakciója sem ismert.
Korábban:
Mint arról reggel beszámoltunk, gyakorlati eredmények nélkül zárult az amerikai és az orosz elnök alaszkai csúcstalálkozója. A kapuk nem zárultak be, de nem is nyíltak szélesebbre.
A világsajtóban sorra jelennek meg a gyorsértékelések, amelyek szinte teljes összhangot mutatnak. A nemzetközi hangok egyike sem lelkes, de nem is drámai hangvételű. Az általános megállapítás az, hogy a találkozó vörös szőnyeg volt Putyinnak, de kevés eredményt hozott Trumpnak, viszont a párbeszéd folytatható.
A The Washington Post megfogalmazása szerint Putyin hősnek kijáró tiszteletet kapott Alaszkában, de négy órával később a baráti légkör kevésbé érződött.
A Reuters megjegyzi, hogy 2018-hoz képest ezúttal nem volt négyszemközti megbeszélés, hanem csak plenáris ülés, amerikai részről Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff különleges megbízott részvételével, míg Putyin mellett Szergej Lavrov külügyminiszter és Jurij Usakov elnöki tanácsadó ült az asztalnál.
Putyin többet ért el saját magának, mint Trump
A találkozó helyszínéül választott Anchorage-i Joint Base Elmendorf‑Richardson nagyszerű háttérként szolgált, a B‑2 lopakodó stratégiai bombázó és F‑22 Raptor vadászgépek látványos jelenlétével, ami nyilvánvalóan az orosz elnök lenyűgözésére szolgált, írja az Anchorage Daily News.
Ugyanakkor az általános hang inkább Putyin “diplomáciai győzelmeként” jellemzi az eseményt, aki újra megtalálta helyét a globális porondon, miközben Trump inkább a béketárgyaló szerepét kívánta erősíteni.
A Guardian szerint az ukrán megfigyelőket rémület töltötte el, hogy Trump vörös szőnyeget terített Putyin elé, sőt, meg is tapsolták őt. Jelzésértékű az is, hogy a csúcstalálkozóként beharangozott megbeszélés jóval korábban ért véget a tervezettnél.
A Trump–Putyin találkozó fő célja a megszálló orosz–ukrán háború békés lezárásának előkészítése volt. Beszéltek tűzszünetről, a szankciók enyhítéséről, a NATO bővítésének megállításáról és egy újabb nukleáris fegyverzetkorlátozó egyezmény lehetőségéről is, de konkrétumokat nem közöltek.
A találkozó előtt és részben közben is Ukrajna és Európa részéről erős aggodalmat fejeztek ki, mert attól tartanak, hogy Trump a háború állandósítására törekszik, vagy de facto elismeri Oroszország területi igényeit. Nyilvánosan ez nem történt meg, de Trump kijelentette, hogy „nincs megállapodás”, és a felelősséget Zelenszkij ukrán elnökre hárította, mondván, hogy “most rajta múlik” a megállapodás.
Ezzel szemben Putyin „megértésről” beszélt, ugyanakkor felszólította Európát, hogy ne akadályozza a folyamatot
Túlzó retorika és szkepticizmus - 1:0 Putyin javára?
A sajtóban néhányan kiemelik a találkozó szimbolikus jelentőségét – de hangsúlyozták, hogy Putyin változatlanul agresszív kommunikációs előnyre tett szert. Kampányszövegként is értékelik Trump „fantasztikus” viszonyát Putyinnal.
Az újságírókat behívták egy közös sajtótájékoztatónak nevezett eseményre, de ehelyett két rövid, összesen 12 perces nyilatkozatot hallgathattak meg, amelyekből nem lehet konkrétumokat kiszűrni. Miután Putyin azt állította, hogy valamiféle megállapodás született, Trump azt mondta, hogy „nem született megállapodás”, majd hirtelen véget vetett az eseménynek, és nem válaszolt kérdésekre.
Ukrajna és Zelenszkij elnök reakciója szerint Kijev sürgeti az erőteljesebb amerikai fellépést, megemlítve, hogy eközben Oroszország továbbra is folytatja támadásait, de az ukrán fél is mér csapásokat.
A lap szerint Alaszka után az állás egyértelműen 1:0 Putyin javára. Egyben „naivnak és veszélyesnek” nevezi Trump ajánlását Zelenszkij felé, hogy „kössön alkut”, mivel Putyin motivációi nem békések.
Értékelések
A Telegraph értesülései szerint Európa enyhítheti az Oroszországgal szembeni szankciókat, ha Vlagyimir Putyin egy bizonyos időkereten belül tűzszünetet köt. Az EU-nagykövetek jelenleg rendkívüli tárgyalásokat tartanak Brüsszelben Donald Trump és Putyin találkozóját követően.
A magas rangú diplomaták arról tárgyalnak, hogy mit kínálhatna az EU a fegyverszünet elérése érdekében Ukrajnában. Az európaiak még nem döntöttek arról, hogy milyen időkereten belül kívánják teljesíteni a szankciók enyhítésére vonatkozó ajánlatukat egy fegyverszünetért cserébe.
Jana Černochová cseh védelmi miniszter úgy látja, hogy „a Trump–Putyin tárgyalások Alaszkában nem hoztak jelentős előrelépést a háború befejezésében, de megerősítették, hogy Putyin nem békét keres, hanem a nyugati egység gyengítésének lehetőségét és propaganda terjesztését.”
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter nyilatkozata szerint „Putyin újra ismételte azokat az indokokat, amelyek a háború gyökereit próbálják igazolni… Továbbra is nyomást kell helyeznünk Oroszországra, sőt fokozni azt, hogy érzékeljék: fizetnie kell. Figyelnünk kell Ukrajna kívánságaira: a cél, hogy megőrizzük a Nyugat egységét”. Norvégia szerint meg kell hallgatni Ukrajna kívánságait és szükségleteit, mert Putyin elnök meg akarja osztani Európát és az Egyesült Államokat.
Szíjjártó Péter Facebook-bejegyzése szerint „a világ biztonságosabb hely lett” Alaszka után. A magyar külgazdasági és külügyminiszter azt írta, hogy ismételten bebizonyosodott: „az ukrajnai háborúnak nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál van a megoldása.”
Hozzátette, a békét csak tárgyalással, párbeszéddel, a diplomáciai csatornák nyitva tartásával lehet elérni. „Mi, magyarok három és fél éve képviseljük ezt az álláspontot, szemben Brüsszellel és a háborúpárti európai politikusokkal”.
Hasonlóan nyilatkozott a közösségi médiában a magyar miniszterelnök is.
Ezt a cikket folyamatosan bővítjük