Borzalmas hónap volt Ukrajnának a július, sosem látott mértékben csaptak le az orosz drónok
Júliusban az orosz-ukrán háború történetében minden korábbinál nagyobb havi mennyiségben vetettek be drónokat a kijevi erők ellen, új technikai megoldásokkal. A hónap utolsó napján mintegy 300 drón és 8 rakéta támadta Kijevet, 16 ember halálát okozva.
Tizennégyszeres növekedés júniushoz képest
HIRDETÉS
A katonai elemzők szerint júliusban az orosz erők hatezernél több Shahed és Geran-típusú drónindítást hajtottak végre, amelyek közül mintegy 400 elterelő (csali) volt, az ukrán légvédelem kapacitásainak „fogyasztásának” céljából.
Július legrosszabb napja 9-e volt, amikor 728 drón indult egyszerre Nyugat‑Ukrajna ellen, támadva több régiót. Azon az egyetlen éjszakán Moszkva több drónt indított, mint június során összesen.
Ukrajna légvédelmi rendszere és az elektronikai zavarás nagyrészt visszaverte a többszáz drónos támadó hullámokat, de a nagyszámú beözönlés miatt több lövedék átjutott. A 728 darabos július 9-i csomagból 10‑et nem sikerült elfogni, ami ugyan jó védekezési arányt mutat, de már elegendő sok ember megöléséhez és jelentős anyagi károk okozásához.
A nagy tömegű támadások folyamatosan apasztják a kijevi védelmi rendszereket, és emiatt kéri Zelenszkij ukrán elnök a légvédelmi kapacitások szünet nélküli és növekvő mennyiségű biztosítását a Nyugattól.
Miután Oroszország nem mutat hajlandóságot a békekötésre, Donald Trump amerikai elnök kezdeti vonakodása Ukrajna katonai megsegítésétől enyhülni látszik. A növekvő orosz dróntámadások ugyanakkor azzal a teherrel is járnak, hogy millió dolláros nagyságrendben kell védelmi fegyverzetet bevetni a pár tízezer dolláros drónokkal szemben.
Közben Ukrajna is reagál, például mozgékony légvédelmi csapatok bevetésével, és fejleszti saját elfogó drónjait a „Rubizh” brigádok kezelésében. Így sikerült például egy drónnal eljuttatni egy elektromos biciklit egy katonának, akit bekerítettek az oroszok, de hosszabb távon azonban mindez nyilván nem lesz elég.
A teljes kép ezért nem egyoldalú, mert az ukrán drónműveletek továbbra is kritikus szerepet játszanak az orosz gépesített manőverek korlátozásában. Egyben akadályozzák az orosz erőket, hogy áttörjék Ukrajna emberi erőforrás-szűkösségét.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) és az újonnan felállított speciális védelmi egység (USF) júniusban egyharmadnyi célpontot semmisített meg a front mögötti kiválasztott orosz infrastrukturális elemekből, elpusztítva ötezer járművet, több páncélost és tüzérségi üteget, és megölve mintegy 2, 548 katonát.
A kettősségre és az erők viszonylagos egyensúlyára mutat, hogy vasárnap az orosz hadvezetés azt jelentette, hogy csapást mért ukrán dróngyártó üzemekre és megtámadott nagy hatótávolságú ukrán drónirányító állomást, míg Kijev szerint válaszul oroszországi olajlétesítményeket vettek célba.
Egy eddig szokatlan támadó eszköz, ami további gondokat okoz
Ukrajnának számolnia kell azzal, hogy Oroszország növekvő mértékben vet be optikai kábeles rendszereket, amelyek ellenállnak elektromágneses zavarásnak, és különösen az előretolt frontszakaszokon mutatják be taktikai hatékonyságukat. Olyan eszközökről van szó, amelyek nem rádiójelekkel, hanem fizikai (optikai szálas) kábellel kommunikálnak az őket irányító rendszerrel.
Ez a módszer kizárja az elektronikus zavarás (jamming) lehetőségét, melyet Ukrajna eddig gyakran és sikeresen alkalmazott az orosz drónok ellen. A kábel lehetővé teszi a megbízható irányítást, noha a szerkezet nagyobb tömege 10-15 kilométerre korlátozza a mozgásterüket.
Ezt az eszközt jellemzően rövidebb távú taktikai bevetéseknél használják, például tüzérségi tűzirányításhoz vagy érzékeny célpontok felderítésére ott, ahol rádiókapcsolat nem működne. Ezzel viszont egy fontos rést tömnek be, ami eddig komoly fejtöréseket okozott az orosz erőknek.
Az optikai kábellel irányított drónok nem új találmányok, már az 1990-es években is kísérletezett velük Izrael és Dél-Korea. Orosz források szerint a ZALA Aero Group és a Kalashnikov Concern is fejlesztett olyan optikai kábeles drónokat, amelyek a Shahed-klónokhoz integrálhatók.
A gyártáshoz szükséges alkatrészek legnagyobb mennyiségben Kínából érkeznek, amelyekből nem csak az orosz, de az ukrán fél is vásárol. A technológiával az USA és NATO is rendelkezik, de inkább csak speciális felhasználásra tartogatják. 2024 végétől az ukrán erők is megkezdték az optikai drónok használatát, főleg frontközeli célmegjelölésre, illetve olyan övezetekben, ahol az orosz GPS‑zavarás erős volt.
