Lapítanak a kormánypárti tisztviselők a kárpátaljai ügyeket illetően

HIRDETÉS

A „Ki békét akar, készüljön a háborúra – európai haderőnk kilátásai” címen megrendezett euroszkeptikus panelbeszélgetés résztvevői azt vitatták meg, hogy miért reménytelen létrehozni egy közös európai hadsereget. A “veretes szakértői kollektíva”, ahogy a moderálással megbízott a Magyar–Török Tudományos és Innovációs Év hivatalának kabinetfőnöke, Csutora Zsolt fogalmazott, ez ellen ellenvéleményt nem fogalmazott meg. Ehelyett hosszan mérlegelték az elképzelést ellehetetlenítő körülményeket.

Kósa Lajos, a Fidesz korábbi alelnöke elmagyarázta, hogy ő miért nem szakértő, majd leszögezte, hogy szerinte Európai hadsereg nem lesz, ennek ugyanis hiányoznak a feltételei: "ez elsősorban finanszírozási vagy szervezeti kérdéseken dől meg, sőt, célok hiányában az egész ötlet nonszensz", állította.

Egy iskolapéldával érzékeltetve számolt be ismereteiről, miszerint a Habsburg Birodalom négyszáz évig próbálkozott, hogy közös hadvezénylési nyelvet alkosson meg, és nem is sikerült ezt megoldaniuk, "hiszen még az első világháború idején is öt vezényleti nyelv volt érvényben." Tehát, ha az Európai Unióra mint egyfajta birodalomra tekintünk, márpedig szerinte ez egy jó párhuzam, az egységesítési törekvések meddő viták.

Mint mondta, bár a EU a fenti kérdéskört illetően birodalmi logika szerint próbál működni, tisztázni kellene, hogy végtére is

Szerinte amikor Magyarország belépett az Unióba, sok mindenről szó sem volt: például, hogy a Bizottság elnöke az “EU hercegnője lesz, megmondja, hogy kinek mit kell csinálnia, és ha nem úgy lesz, ahogy ő akarja, akkor szankcióknak vetik alá az ellenkezőket”. Megtudtuk Kósától, hogy az Európai Unió nem állam, márpedig szerinte a közös hadsereg egy európai birodalom kiépítéséhez vezetne, viszont Magyarország szereti a szuverenitását, tehát ebbe nem fog belemenni.

Kósa nem zárkózott el attól, hogy hazánk néhány “speciális rendeltetési egységet” közösen hozzon létre és működtessen több tagállammal együtt, azonban szerinte ez nem a közös haderő kérdésköre alá tartozik. Mint mondta, messzemenőkig támogatja a kormány azon törekvését, hogy néhány szervezettel és partnerrel együttműködve hatékony lépéseket hozzanak közös hadseregépítés tekintetében, de nem EU-s szinten. Álláspontjával később minden megszólaló többé-kevésbé egyetértett.

A huszárhagyományok legfontosabb őrzőjeként is bemutatott honvédelmi miniszter, Szalay-Bobroviczky Kristóf miután Kósához hasonlóan kihúzta magát a szakértői szerepkör alól, elmondta, hogy ő cselekvő ember, emiatt nem a szakvélemény megalkotása a feladata. A miniszter józanságra és higgadtságra intett: mint mondta, az EU-nak, a NATO-nak, és Magyarországnak is erre van szüksége. Szerinte a háború kapcsán mindenki túlságosan optimista, és elég visszatekinteni a történelmünkre, ami mindig azt igazolta, hogy érdemes lett volna kevésbé optimistán állni a dolgokhoz. Mint mondta, az orosz–ukrán háborúban jól látszik, hogy „van egy jó és egy rossz”. A honvédelmi miniszter szerint

Elmondta, hogy az EU-s hadügyminiszterek találkozóin nem a közös hadsereg a téma, inkább az ukrán, amelyen keresztül azonban később valósággá válhat a közös hadsereg létrehozatala. Mint megszólalását zárta: „békepárti, higgadt, nyugodt, komoly tapasztalattal rendelkező" kormányt szeretne látni az ország élén.

A békepárti kormányra vágyó miniszter egy megszólalásában, a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételekben elhangzó állításaival egyetemben, újból aláásta korábbi állításait, és azt, hogy bármennyire is békepárti lett volna a magyar kormány a korábbi években bármikor. Az újrafegyverkezés programja olyan nemzetközi tendencia, amiben a magyar kormány is régóta benne van, mondta. Szerinte a német és francia vezetéssel ellentétben a magyar nem reaktívan foglalkozik haderőfejlesztéssel, hanem kezdeményezőként “jó tiz éve, felismerve azt, hogy a szovjet technikai háttér mára elavult, már ami maradt abból, hacsaknem a szocioliberális kormányok nem kótyavetyélték el azt”. A hosszútávú hadseregfejlesztési program végrehajtásában szerinte „hatalmas lépések történtek”. Míg korábban a cyber- és dróntechnika fejlesztése kapott nagyobb hangsúlyt, mostanra a szervezeti kérdésekre és a humánerőforrásra koncentrálnak, részletezte. Szerinte a NATO még nem tart ott, ahol a magyar program: az állományok humánerőforrás-menedzsmentje a szociálisan intézkedések révén sokkal liberálisabb mint korábban bármikor.

A humánerőforrás-menedzsment olyan kérdései fölött azonban átsiklott a kerekasztal, mint a hadsereg-utánpótlás: pedig a sorozás terén mind a magyarországi kérdéseket illetően, mind pedig a diaszpórában élő, jelen esetben kárpátaljai magyarok tekintetében is lett volna miről beszélni. Ezt felismerve megkérdeztük a minisztert a két aktuális kárpátaljai kérdésről:

• hogy mi az álláspontja a múlt héten kirobbant palágykomoróci templomrombolás és a kényszersorozás-botrányokról, amelyek közül az előbbivel kapcsolatban Rácz András, a Budapest Corvinus Egyetem oktatója jelentette ki, hogy benne lehetett a magyar kormány is,
• az utóbbiról pedig az Euronews derítette ki, hogy a kormány álláspontja hamis állításokon alapult, hiszen egy a lapunknak nyilatkozó forrás, Razsó Zoltán szerint Sebestyén Józsefet nem halálra verték, hanem sérülések nélkül került kórházba, ahol szívmegállás okozta a halálát.

Mint Szalay-Bobroviczky mondta: “képtelenségekkel nem tud foglalkozni”. Feltette a kérdést, hogy ki az a Rácz András, és mint véleményezte, a kutató állításai teljes mértékben „a helyzet szításának” minősülnek, „felesleges felelőtlenségnek”.

Riporteri kérdésünkre, miszerint van-e bármiféle bizonyíték arra, hogy a templomrombolást ukránok követték el, és hogy nem egy orosz hamiszászlós kísérlet, azt mondta, hogy „nem tiszte és nem is tud idegen országban nyomozást végezni”. Mint mondta, “az biztos, hogy Ukrajnában a feszültség nő, tőlünk független jelentések is mutatják, hogy a kényszersorozás intézményét brutális erőszakkal behajtják”. Kérdésünkre, hogy szerinte hihető eredménye lesz-e az ukrán vizsgálatoknak, feltette a kezét, mondván: “mit tud tenni”?

Arra a kérdésünkre, hogy miképp egyeztethető össze Donald Trump Oroszország ellen kilátásba helyezett szankciós politikája a magyar kormány amerikai-orosz hintapolitikájával, a kormány békepártiságával válaszolt. “Az amerikai békepoltika mindent megtesz a béke érdekében, hogy milyen technikai lépésekkel, az az ő dolguk. Mi, magyarok az első pillanattól kezdve a tűzszünet oldalán állunk és állunk majd a továbbiakban is. A kormány álláspontja nem változott ez ügyben.” Hogy mi várható abban az esetben, ha Trump valóban szankciókat vet ki Oroszország ellen, türelemre intett, mondván, “nézzük meg, hogy mit vet ki a Trump”.

Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője szerint

Mint mondta, nem az a kérdés, hogy lesz-e közös európai hadsereg, hanem az, hogy Európa mit csinál abban a helyzetben, hogy a megváltozóban lévő “Pax Americana” időszaka után, ami szerinte az Egyesült Államok védelmi befolyását jelenti, most új feladatokkal szembesül a védelmi kérdéseket illetően. Mint mondta, "Trump benyújtotta a cechet", és mostanra az EU-nak muszáj növelnie a költségvetésben a hadügyi kiadásokat. Mivel szerinte Donald Trump álláspontja a békével kapcsolatban teljességgel kiszámíthatatlan, az EU-nak magára kell számítania. Hozzátette, szerinte nem fog megváltozni közép- és hosszútávon a védelmi kérdés kiemelt fontossága.

Bár a panelbeszélgetésen olyan a közös hadsereg szempontjából kulcsfontosságú témák is felmerültek, mint a hadseregellátás kérdése, amire Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója, volt III/III-as ügynök elmondta, hogy mivel az “EU most veri szét a mezőgazdaságot”, ez nem megoldott feladat szerinte. Előkerült az energia-, és nyersanyagellátás, és a saját fegyverek problémája is, azonban egyik témáról sem alakult ki valódi diskurzus. A további kerekasztalozók, Szenkovics Dezső, a Sapientia Kolozsvári Karának dékánja, Iulian Fota, román hírszerzőtiszt, korábbi elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó asszisztált az euroszkeptikus véleményformáláshoz.