A teheráni rezsim jelenleg a legnagyobb fenyegetést jelenti az Egyesült Királyságra, a fenyegetés mértéke Oroszországéhoz hasonlítható.
Az MI5 hírszerző ügynökség arra figyelmezteti a brit parlamentet, hogy „általában nem iráni állampolgárok hajtják végre a műveleteket, inkább olyan bűnszervezeteket alkalmaznak, amelyekre egyáltalán nem számítanánk”. Az iráni hírszerző szolgálatok gyakran harmadik fél ügynökeit alkalmazzák merényletkísérletekre az Egyesült Királyságban, kiemelve a disszidens médiaszervezeteket és a prominens zsidó személyeket fenyegető különleges veszélyt.
Teherán széles körű, tartós és kiszámíthatatlan fenyegetést jelent az Egyesült Királyságra
Lord Beamish, a brit parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke emlékeztet, hogy Irán a merényletet az állami politika eszközeként használja fel. A jelentés az iráni fenyegetést „kevésbé stratégiai jellegűnek” írta le, mint amit Oroszország és Kína jelent, de tartósnak és kiszámíthatatlannak minősítette.
A vizsgálat a 2021 augusztusa és 2023 augusztusa között gyűjtött titkosszolgálati adatokat dolgozza fel, ami azt jelenti, hogy a következtetések még nem terjednek ki Izrael azóta kiterjedt műveleteire a Hamász és a Hezbollahban felszámolására, sem a múlt hónapban zajló izraeli-iráni háborúra. Ugyanakkor a 230 oldalas jelentés következtetései „továbbra is relevánsak”, – áll a bevezetőben.
A jelentés szerint megnőtt mind a fenyegetések üteme, és azokon belül is kifejezetten a disszidensekre és a rezsim más ellenzőire összpontosul. Hasonló veszélyeknek vannak kitéve a zsidó személyek és az izraeli érdekeltségek is az Egyesült Királyságban. 2022 eleje óta legalább 15 gyilkossági vagy emberrablási kísérlet történt Iránnal ellenséges brit állampolgárok vagy az Egyesült Királyságban élő személyek ellen.
Májusban négy iráni férfit tartóztattak le terrorizmus vádjával
Az Iran International, a rezsimmel szemben kritikusan gondolkodó hírportál ideiglenesen felfüggesztette működését, miután a munkatársait megfenyegették. Pouria Zeratit, a csatorna londoni műsorvezetőjét tavaly késsel támadták meg. Az incidens során két román állampolgárságú férfit tartóztattak le, akik állítólag az iráni rezsim megbízásából léptek akcióba.
Irán négy disszidenst ölt meg Európában – kettőt Hollandiában és kettőt Törökországban, köztük egy brit-iráni állampolgárt. Hasonló fenyegetésekről számoltak be a német belbiztonsági szervek is.
A bizottsághoz intézett nyilatkozatában Suella Braverman korábbi belügyminiszter azt mondta: „Egyre nagyobb aggodalmam van az iráni fenyegetés növekedésének üteme miatt az elmúlt hat hónapban.” A nyomás az elmúlt hónapokban jelentősen növekedett, ami egyre több erőforrást igényelt az MI5-tól, a terrorizmusellenes rendőrségtől és más bűnüldöző és biztonsági szervektől.
A parlamenti bizottság kevesli a brit kormány erőfeszítéseit a fenyegetések elhárítására. „Továbbra is aggaszt minket, hogy a kormány Iránnal kapcsolatos politikáját a válságkezelésre való összpontosítás sújtja, és elsősorban az iráni nukleáris programmal kapcsolatos aggodalmak vezérlik – más kérdések kizárásával” - mondta erről Lord Beamish. „A politikai tűzoltás megakadályozta a kormányt abban, hogy valódi ismereteket szerezzen Iránról, mivel a kormányzaton belül hiányzik az Iránnal kapcsolatos szakértelem” – tette hozzá.
A parlament elé került jelentés nem szól arról, hogy a brit kormánynak be kellene-e tiltania az Iszlám Forradalmi Gárdát (IRGC), csupán annyit javasol, hogy tanulmányozni kell a kérdést. A nehézséget az okozza, hogy „a tiltás diplomáciai következményekkel járna, és a kormányt megbénították egy állami szervezet betiltásával kapcsolatos jogi és gyakorlati nehézségek” – áll a szövegben. Ennek oka az, hogy az Egyesült Királyságban egy tiltott szervezethez való tagság letartóztatásokhoz, büntetőeljáráshoz és szabadságvesztéshez vezethet, és ez körülbelül az iráni kabinet negyedére kiterjedne.