Az amerikai védelmi minisztérium cáfolja az amerikai elnök állítását, miszerint Irán nukleáris programját "eltörölték" a közelmúltbeli légicsapások. Valójában a bombázások csak késleltetik a haladást - állítja a Pentagon.
Emlékezetes, hogy az Irán ellen, tíz nappal ezelőtti légicsapások után Donald Trump elnök azt állította, azok megsemmisítették az iráni nukleáris létesítményeket. Szerdán azonban az amerikai védelmi minisztérium azt közölte, hogy a csapások Irán nukleáris programját legalább egy-két évvel visszavetették.
A Pentagon szóvivője, Sean Parnell újságíróknak nyilatkozva a hírszerzési eredmények belső elemzéseire hivatkozott. A védelmi minisztérium abból indul ki, hogy a lépéssel két évvel vetették vissza Irán urániumdúsítási képességeit.
Június 22-én éjjel az USA a Trump által elrendelt "Éjféli kalapács" művelet keretében bunkerromboló bombákkal támadott három iráni nukleáris létesítményt: Fordót, Natanzot és Iszfahant. Trump ezt követően a hatást az 1945 augusztusában Hirosimára és Nagaszakira ledobott amerikai atombombákhoz hasonlította.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője azonban már néhány napra rá kijelentette, hogy az iráni atomlétesítmények nem semmisültek meg teljesen, és Teherán akár néhány hónap múlva ismét képes lehet bombához szükséges uránt előállítani.
Bár az akciók jelentős károkat okoztak, azok mértéke továbbra is vitatott. Grossi szerint Irán továbbra is rendelkezik azzal az ipari és technológiai kapacitással, amely lehetővé teszi számára, hogy újraindítsa a dúsítást, ha úgy dönt.
A Pentagon is már korábban jelezte az aggályait, ezeket pedig megerősítették európai hírszerző szolgálatok, amelyek szerint nem sérült meg az iráni urániumkészlet a nukleáris létesítményeket ért amerikai-izraeli légicsapásokban.
A mintegy 410 kilogramnyi, majdnem fegyverminőségűre finomított uránium állítólag szinte teljesen épen megmaradt - csak éppen nem lehet tudni, hová szállították, a NAÜ sem tud róla -, és a dúsításhoz használt centrifugák sem semmisültek meg teljesen.