Maszúd Peszeskján iráni elnök szerdán elrendelte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való együttműködés felfüggesztését, pedig Donald Trump korábban belengette, hogy egyes Irán elleni szankciók feloldhatóak, ha Teherán együttműködést mutat.
Maszúd Peszeskján iráni elnök szerdán elrendelte, hogy az Teherán függessze fel az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), mivel izraeli és amerikai légicsapások érték az ország legfontosabb nukleáris létesítményeit - közölte az iráni állami média. Peszeskján az iráni parlament által múlt héten elfogadott, az együttműködés felfüggesztéséről szóló törvény szerint jár el, melyet az iráni média szerint a politikusok egyhangúlag fogadtak el. A törvényjavaslatot az alkotmánybírósághoz hasonló, számos jogkörrel rendelkező, tizenkét tagú Őrök Tanácsa is támogatta. A törvény végrehajtásának felügyeletével a Peszeskján vezette iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsot bízták meg, de a Tanács nem nyilatkozott, és Peszeskján sem tisztázta, hogy teljes mértékben megszakítják-e a kapcsolatot a NAÜ-vel, vagy néhány ajtó nyitva marad.
A 2015-ös, Barack Obama korábbi amerikai elnök nevével fémjelzett iráni atomalku lehetővé tette Irán számára, hogy 3,67 százalékos urániumot dúsítson, mely éppen elég egy atomerőmű működtetéséhez, de messze elmarad a nukleáris fegyverekhez szükséges 90 százalékos küszöbtől. Az egyezség szerint
- Iránnak csökkentette kellett az uránkészletét,
- illetve korlátozták számára a dúsító centrifugák használatát,
- és a NAÜ-re bízták a teheráni nukleáris program felügyeletét.
Donald Trump amerikai elnök még az első ciklusában, 2018-ban egyoldalúan kivonta Washingtont a megállapodásból, hangsúlyozva, hogy az túl puha, mivel nem foglalkozik Irán rakétaprogramjával vagy a tágabb értelemben vett Közel-Keleten működő militáns csoportok támogatásával, tehát az olyan Irán-proxykkal, mint a Hamász, a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik.
Irán eközben 60 százalék körüli uránt dúsított, ami közelíti a fegyverekhez szükséges szintet, ráadásul elég nagy készlettel rendelkezett ahhoz, hogy atombombát építhessen. Teherán régóta állítja, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, de a NAÜ, illetve több nyugati hírszerző ügynökség szerint kész fegyverprogrammal rendelkezhetett.
Újraindítják a dúsítást?
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója múlt héten közölte, hogy szerinte Irán hónapokon belül újraindíthatja urándúsítást. "A kapacitásuk megvan, és néhány centrifugát üzembe tudnak állítani" - mondta Grossi a CBS Newsnak múlt szombaton, és hozzátette, hogy szinte biztos, hogy az amerikai és az izraeli támadások következtében nem semmisült meg minden készlet. Június 22-én az Egyesült Államok Izraellel közösen több támadást indított az iráni Fordow, a Natanz és az iszfaháni atomlétesítmények ellen. Trump később közölte, hogy a létesítményeket "teljesen megsemmisítették", és a támadások "évtizedekkel" vetették vissza Irán nukleáris programját. Utóbbi kijelentésével számos szakértő nem ért egyet.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt mondta, hogy szerinte Iránnal szemben egyes szankciókat fel lehetne oldani, már amennyiben Teherán beleegyezik a békés továbblépésbe. Az amerikai elnök akkor közölte, hogy "Iránnak nem lehet atomfegyvere", és leszögezte, hogy Teherán "hetekre voltak attól, hogy legyen neki." Trump azóta a szankciók feloldásáról nem nyilatkozott, Irán viszont fatvát rendelt el ellene.