Jogerősen hat év börtönt és a köztisztségektől való örökös eltiltást szabott ki Argentína Legfelsőbb Bírósága az ország egyik legbefolyásosabb, és sokak szemében ma is népszerű egykori elnökére, Cristina Fernandez Kirchnerre. A vád csalás, sikkasztás és állami visszaélések sora volt.
HIRDETÉS
A 72 éves Kirchner asszony valószínűleg nem fog jelentős börtönbüntetést letölteni, mivel az argentin bírók gyakran engedélyezik a házi őrizetet a 70 év felettiek számára, de nyomkövetőt akkor is kell viselnie.
Amíg ez el nem dől, őrizetben fogják tartani, ami hosszú napokat vehet igénybe. és a mellékbüntetésként kiszabott 84 millió dollárt haladéktalanul be kell fizetnie.
Az ítélet kihirdetését azonnali politikai felfordulás követte, mert Kirchner baloldali támogatói eltorlaszolták a Buenos Aires körüli főbb autópályákat, a nagyobb szakszervezetek pedig országos sztrájkokkal fenyegetőznek.
Argentína új, libertarius elnöke viszont a demokrácia és a tisztesség napjaként üdvözölte az ítéletet. Javier Milei cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy mentelmi paktumot kötött volna a korábbi elnökasszonnyal, ehelyett emlékiratai megírását ajánlotta neki börtönévei során.
A Legfelsőbb Bíróság 27 oldalas ítéletében megerősítetette az alsóbb fokú bíróság megállapítását, mely szerint Kirchner két elnöki ciklusa alatt, 2007 és 2015 között csalást követett el az állam ellen. A bíróság nem tartotta az ügyhöz kapcsolódó körülménynek, hogy Kirchner három évvel ezelőtt merényletkísérlet célpontja volt, amikor bejelentette a politikai életbe való visszatérésének tervét. (A gyilkossági kísérlet azért hiúsult meg, mert a merénylő fegyvere beragadt, és a biztonsági szolgálat lefogta, mielőtt újra lőhetett volna.)
Egy nagy történet ér szomorú véget
Kirchner asszony a bírósági ítéletet úgy kommentálta, hogy „ez az Argentína, amelyben ma élünk, soha nem szűnik meg meglepni minket.” A főbírókat báboknak, és „szégyenletes alakok triójának” nevezte, akik szerinte hatalmas gazdasági érdekeknek vannak alárendelve. A vádakat politikai indíttatásúnak minősítette, és azzal vádolta ellenfeleit, hogy fegyverként használják az igazságszolgáltatást növekvő népszerűségének korlátozására.
Kirchner asszony, aki több mint három évtizede állandó szereplője az argentin politikának, továbbra is megosztó személyiség. Míg az ország nagy része férje és az ő uralmi periódusát a rossz gazdálkodás és a korrupció szinonimájának tartja, lojális támogatói bázist is szerzett kiterjedt szociális programjainak köszönhetően. (A mostani elnök, Milei szerint viszont éppen ez az értelmetlen pénzosztogatás sodorta a pénzügyi szakadék szélére az országot.)
Kirchner asszony 2019 és 2023 között alelnöki tisztséget is betöltött, de már 2022-ben elítélték, mert egy déli tartományban közúti munkálatokra vonatkozó szerződéseket közvetített egy családi barátnak és üzlettársnak. A bíróság megállapította, hogy a korrupciós rendszer férje és elődje, Néstor Kirchner alatt kezdődött, és két elnöki ciklusa alatt is folytatódott. A férj a déli Santa Cruz tartomány kormányzója volt, majd 7 éven át az ország elnöke, 2010-ben bekövetkezett haláláig.
Az asszony 2024 óta vezeti az Igazság Pártot, amely Javier Milei fő ellenzéki ereje. A párt a peronizmus, a populista és nacionalista mozgalom legerősebb politikai platformja, amely Argentína világháború utáni történelmének legnagyobb részét formálta. Kirchner még a végleges tárgyalás előtt jelentette be, hogy indul az idei Buenos Aires-i tartományi törvényhozási helyért, és a győzelemmel mentesült volna a büntetés letöltése alól.
Milei úr gyakran hibáztatja Kirchner asszonyt és férjét az évek óta tartó gazdasági rossz gazdálkodásért és a rendszerszintű korrupcióért, amelyek az országot lefelé tartó gazdasági spirálba taszították. Milei 2023-ban nyerte el a hivatalt azzal az ígérettel, hogy "láncfűrészes politikával" csökkenti a közkiadásokat és átalakítja Argentína államilag erősen foglalkoztatott gazdaságát. A legújabb gazdasági statisztikák szerint ebben rövid idő alatt jelentős eredményeket ért el.
Kirchner szerint viszont ezek nem valódi eredmények, hanem csak a nép sanyargatása. „A véletlen nem politikai kategória” – mondta támogatóinak, miközben az argentin Legfelsőbb Bíróság döntésére készült. A bebörtönzésére irányuló erőfeszítéseket úgy jellemezte, mint egy módot arra, hogy elfojtsák Milei megszorító gazdaságpolitikájával szembeni kritikáját. „Tényleg azt hiszik, hogy ez bármit is megold? Én lehet, hogy rácsok mögött leszek, de az emberek napról napra rosszabbul élnek majd” - mondta.
A volt elnök számos további jogi problémával is szembesül, többek között pénzmosással, a közmunkákat érintő korrupciós ügyek szervezésével és nem utolsósorban az Iránnal való összeesküvéssel vádolják. Kritikusai szerint az volt a cél, hogy eltussolják Irán szerepét az 1994-es Buenos Aires-i zsidó közösségi központ elleni, 85 ember halálát okozó robbantásban, aminek kivizsgálására Milei nemrég utasítást adott.