Hogyan kerülhetett több ezer náci Argentínába a háború után? - Milei elnök felnyittatja az aktákat
Az Odessa nevű titkos SS szervezet náci bűnösök ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, A menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. Javier Milei elnök tudni akarja, hogy mi történt, és élnek-e még felelősök.
HIRDETÉS
Argentína egykori elnöke, Juan Peron többezer vízumot és útlevelet adott át a Vatikán osztrák államtitkárának, aki ezeket egészen 1947-ig osztotta ki az SS és a Gestapo tisztjeinek és munkatársainak.
Az ODESSA-nak nevezett rejtett akciót jórészt a megölt zsidóktól elrabolt vagyonokból finanszírozták, amíg egy osztrák lap le nem leplezte a műveletet. Addigra viszont már több ezer keresett bűnöző eltűnt a radarról.
Az 1948-ban megalakult Izrael Állam egyik fő politikai céljának tartotta a bűnösök felkutatását világszerte, de főként Dél-Amerikában. Az 1. számú célpontot sikerült is felderíteni és elrabolni Argentínából. Adolf Eichmann SS-főtisztet, a holokauszt gyakorlati végrehajtóját Izraelben vonták felelősségre, és egy nemzetközi per során ott ítélték halálra, melyet 1962 június 1-én hajtottak végre.
Mivel a háborús bűnösök legtöbbje Argentínába szökött, ahol vállalatokat alapítottak, benősültek helyi családokba és beépültek a politika világába, Javier Milei elnök pontot akar tenni a történet végére, és megismerni annak minden részletét, mert szégyenletesnek tartja nemzetére nézve. Az elnök ismerni akarja a történelmi ügy ma is létező folyományait, így a nácik és a terrorszervezetek esetleges kapcsolatait.
Az elnök a végére akar járni annak is, hogy a Hezbollah Buenos Aires-i gyilkos zsidóellenes merénylete milyen hazai szálakhoz vagy szervezetekhez kapcsolódott. Mint megírtuk, az argentin ügyészek már korábban elfogatóparancsot kértek a libanoni terrorszervezet gyanúsítottjai ellen, de ennek eddig nem volt eredménye.
Javier Milei elnök teljes együttműködést ígért a nácivadász Simon Wiesenthal Központ tisztviselőinek, hogy hozzáférjenek az argentin irattárakhoz. Az ígéret a Casa Rosada elnöki palotában hangzott el, és annak másolatát továbbították Donald Trump amerikai elnöknek is.
„Míg néhány korábbi [argentin] vezető teljes együttműködést ígért, hogy kiderítsék a múlt kemény igazságait, Milei az első, aki villámgyorsan cselekszik is annak érdekében, hogy feltáruljanak a történelmi rejtvény fontos darabjai” – mondta Abraham Cooper rabbi, a Simon Times Center dékánja. Ez a szervezet képviseli a Hezbollah-robbantás áldozatainak jóvátételi igényeit is az argentin hatóságok előtt.
A patkányútvonal
Amerika számos országa fogadott be nácikat, köztük Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó is. Egyes esetekben az amerikai hírszerzés a patkányútvonalról emelt ki náci tudósokat, nehogy a szovjetek tegyék rájuk a kezüket, és ugyanez fordítva is megtörtént. A legismertebb név Wehrner von Braun SS Sturmbannführer, aki megtervezte Amerikának az Apollo V rakétát, amely 1969-ben a Holdra röpítette Neil Armstrongot és csapatát. Máig is ez az egyetlen jármű, amely legénységgel érte el a második kozmikus sebességet.
Az ODESSA Hitler tudtával, de hivatalos engedélye nélkül szerveződött, mivel azt a lehetőséget tartalmazta, hogy a náci Németország elveszítheti a háborút, amiről a Führer hallani sem akart. Az elsődleges menekülési útvonal Spanyolországon keresztül vezetett Argentínába, hajón, repülőgépen és olykor tengeralattjárókon. A másik irány Rómába, majd Genovába vitt, és onnan az Atlanti-óceánhoz, illetve Egyiptom és Szíria felé.
A tervezést nagyban megkönnyítette, hogy Argentína akkori alelnöke majd elnöke erős náci szimpatizáns volt, és szoros kapcsolatokkal rendelkezett a III. Birodalom hivatalos apparátusaival. A közvetítői feladatot Alois Hudal osztrák püspök látta el, aki diplomáciai csomagokban küldte a kijelölt helyekre a hamis személyazonosságú útleveleket, befogadó nyilatkozatokat és készpénzt. Ugyancsak ő hozta létre az az ügyvédi szervezetet, amely a kézre került háborús bűnösök védelmét volt hivatott ellátni.
A kivételezettek főként német és osztrák nácik voltak, de akadtak köztük francia, olasz, belga és norvég kollaboráns személyek is, akik tarthattak a felelősségre vonástól egy vereség esetén.
Magyar kedvezményezettekről nem tudunk, de arról igen, hogy több horthysta és nyilas menekült Dél-Amerikába 1945 után. Közülük többen a Colonia Tovar nevű venezuelai német közösségben leltek menedékre.
A vatikáni közreműködők és szervezők közül csak Alois Hudal osztrák püspök neve szerepel az élen, aki nem is leplezett nácibarátságáról volt ismert. A főpap már 1937-ben megjelentette "A nemzetiszocializmus alapjai" című könyvét, amelyben a Vatikánt is bírálta, amiért távolságot tart a hitleri rendszertől, és javasolta az egyház és a náci rezsim együttműködési szerződésének megalkotását, amit a pápa elutasított.
A háború során a kidolgozott útvonalak több vatikáni tisztviselő közreműködésével rajzolódtak ki, tartalmazva a menekülés lehetőségét a nácik által üldözött katolikusoknak is.
Miután 1947-ben a Passauer Rundschau osztrák lap feltárta a Vatikán kapcsolatait a náci rendszerrel, a vatikáni kapcsolatok megszakadtak. Hudal leváltásának okirata már XII. Pius íróasztalán várakozott, de a püspök egyik összeesküvő kollégája megsúgta a veszélyt, és Hudal inkább az önkéntes lemondást választotta. Ezzel nem csak ő, de a Vatikán és megmenekült a nyilvánosság esetleges érdeklődésétől. A főpap további életét sértetlenül töltötte Ausztriában.
Széles, mély és nemzetközi volt az összeesküvés
„Az embereknek ideje megérteniük, hogy a holokauszt után sok évtizeden át a kormányok és a multinacionális vállalatok segítettek a náciknak elrejteni az ellopott pénzüket, elkerülni a vádemelést, és szinte az áldozataik kijáró szabad életet élni” – mondja a Wiesenthal központ. Erősen valószínűsíthető, hogy a Josef Mengeléről, az auschwitzi haláltábor emberkísérleteket végző főorvosáról Argentínában készültek felvételek és ott szerzett személyazonossági igazolványt, míg más feltevések szerint Paraguayban élte az életét, Helmut Gregor néven.
"A Milei által átadott akták fontos szerepet fognak játszani az igazságszolgáltatásban, ami fontos a holokausztban szenvedők és meghaltak emlékének tiszteletben tartásához" - mondja Cooper Rabbi. Emlékeztet arra, hogy Peron elnököt annak idején feldühítették a nürnbergi perek, és államüggyé tette a nácik kimentésének folytatását. Szerinte különösen az október 7-e utáni világban kellene felelősségre vonni, vagy legalább megnevezni azokat, akik finanszírozták a patkányútvonalakat.
Az akták megnyitása mellett Milei elnök, aki a globális zsidó közösség szövetségese, más módon is kifejezte együttérzését.
Az elnök a múlt héten megemlékezett az argentin-izraeli Bibas családról, és kétnapos nemzeti gyászt hirdetett a megölt túszok – Shira Bibas és gyermekei, Ariel és Kfir emlékére. Csütörtök este Buenos Airesben egy központi obeliszkre vetítették a három áldozat képét.
