Lee Dzsemjong reformokat ígért, a társadalmi egyenlőtlenség csökkentését és pragmatikus külpolitikát. Kritikusai szerint veszélyes populista, aki az emberek megosztására játszik.
HIRDETÉS
Dél-Koreában a liberális elnökjelölt, Lee Dzsemjong győzelmét valószínűsíti az az exit poll, amelyet a három vezető tévétársaság közösen rendelt meg, majd hozott nyilvánosságra a keddi előrehozott elnökválasztás után.
A legutóbbi adatok azt mutatják, hogy Lee Dzsemjong a szavazatok 51,7 százalékát szerezheti meg, míg ellenfele, a konzervatív Kim Munszu a voksok 39.3 százalékára számíthat. A részvételi arány megközelítette a 80 százalékot.
Pragmatikus vagy veszélyes populista?
Lee Dzsemjong, az ellenzéki Demokrata Párt jelöltje és reformista, aki azt ígérte, hogy ismét lendületbe hozza a dél-koreai gazdaságot, mérsékli a társadalmi egyenlőtlenséget, és gyakorlatias külpolitikai irányvonalat visz majd. Utóbbi az ő esetében azt jelenti, hogy a mostaninál jobb viszonyra törekszik Kínával és Észak-Koreával is.
A 60 éves politikus a legutóbbi, három évvel ezelőtti elnökválasztáson csak hajszál híján szenvedett vereséget. Megosztó személyiség, több büntetőeljárás is folyik ellene, a többi között korrupcióval és a választási törvény megsértésével vádolják. Elnökként azonban mentességet élvez. Sokan mindezzel együtt is a kisebbik rossznak tartották a keddi elnökválasztás előtt.
Kritikusai szerint viszont veszélyes populista, aki viszályt szít a társadalomban, és gyorsan vissza fogja vonni az ígéreteit.
Kit indított a kormánypárt?
A 73 éves Kim Munszu volt a kormányzó PPP jelöltje. Diákként a kommunizmussal szimpatizált, és a munkások jogaiért kampányolt, egy ideig be is börtönözték. Az 1980-as évek végének nagy rendszerváltási hulláma azonban elbizonytalanította, ő úgy fogalmaz, hogy megváltozott a világnézete.
Ma már keményvonalas konzervatívnak számít, határozott fellépést követel Észak-Koreával szemben, és támogatja az amerikai taktikai atomfegyverek dél-koreai állomásoztatását.
Nem lesz könnyű dolga az új elnöknek
Azért tartottak előrehozott elnökválasztást Dél-Koreában, mert a korábbi államfőt, Jun Szogjolt alkotmányos vádeljárás alá vonta a törvényhozás, miután 2024. decemberében egyik óráról a másikra hadiállapotot hirdetett mondván, hogy a parlamenti ellenzék összejátszik az észak-koreai vezetéssel. Ki is vezényelte a hadsereget a parlament épületébe, de aztán pár órával később lefújta a hadiállapotot, és rövid ideig tartó káosz után helyreállt a rend Szöulban.
De ez rövid ideig tartott, hónapokon át egymást érték a tömegtüntetések és a parlamenti szavazások, míg végül április elején leváltotta az elnököt az alkotmánybíróság. majd lemondott a megbízott elnök is.
A kialakult hatalmi vákuum és az általános elégedetlenség jelentős hatással lesz az új elnök kilátásaira, mert továbbra is egy ingatag intézményrendszerrel és komoly társadalmi feszültséggel kell számolnia.
Jobb életet akarnak a dél-koreaiak
A lakosság számára elsősorban a megélhetés a tét. Drágaság van, nehéz elhelyezkedni, alig van megfizethető lakás a belvárosokban. Különösen a fiataloknak nehéz munkát vagy lakást találniuk, sokan kénytelenek a szüleiknél berendezkedni, ami viszont a szülőknek nagy teher. Nem véletlen, hogy a választási programok élén gazdasági kérdések állnak.
Dél-Koreában az államfőnek viszonylag nagy a hatalma. Ő a kormányfő is, valamint a hadsereg főparancsnoka, és elnöki rendeletekkel meghatározhatja az egyes törvények végrehajtását.
A választási eredmény kihirdetése után a győztes szerdán teszi le esküjét, és foglalja el hivatalát a következő öt évre. Ezúttal elmarad az a kéthónapos átmeneti időszak, amely az elnökválasztást szokás szerint követi Dél-Koreában.