Az Egyesült Államok Hadseregének nukleáris és tömegpusztító fegyverekkel (WMD) foglalkozó reagáló egysége Dél-Koreában tartotta az első atomfegyver-hatásokkal kapcsolatos gyakorlatot és kiképzést.
HIRDETÉS
A dél-koreai stratégiai parancsnokság jelentése szerint az alapképzést április 15-16-án tartották, és a következő napokban további gyakorlatokra is sor kerül. Az Egyesült Államok Nukleáris Védelmi Ügynöksége azokra a környezetekre összpontosított, ahol fennáll a nukleáris fegyverek bevetésének veszélye (kikötők, nagyvárosok, elektromos hálózatok).
Ilyen jellegű komplex gyakorlat még sosem zajlott a két szövetséges haderejének együttes részvételével.
Amerikai atomfegyverek Koreában? Vannak is, meg nem is
Az Egyesült Államok az 1950-53 között zajló és két és félmillió áldozattal járó koreai háború után telepített először nukleáris fegyvereket Dél-Koreába. Dwight D. Eisenhower elnök két mandátuma során egy közel 1 000 robbanófejből álló kontingens került az országba, amelyek között között taktikai és stratégiai fegyverek egyaránt voltak.
Ezáltal a koreai félsziget a világ atomfegyverekkel legsűrűbben betelepített térsége lett, és ez így is maradt egészen 1991-ig, amikor George H. W. Bush elnök bejelentette az összes amerikai taktikai nukleáris fegyver kivonását Dél-Koreából. 1992-ben a két szembenálló ország aláírta a félsziget atommentesítéséről szóló nyilatkozatot, de annak végrehajtása nem valósult meg, és Észak megkezdte saját nukleáris arzenáljának kiépítését.
Jelenleg nincsenek amerikai nukleáris fegyverek Dél-Koreában, de az USA az úgy nevezett „kiterjesztett elrettentési politika” keretében garantálja Dél-Korea védelmét, beleértve a nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségét is. Az erről szóló megállapodást Joe Biden amerikai, és az azóta botrányos körülmények között leváltott Jun Szogjol koreai elnökök írták alá, megegyezve a válaszlépésekben az északi nukleáris fenyegetésekkel szemben.
Phenjan szakadatlanul fejleszti nukleáris fegyverzetét, beleértve interkontinentális ballisztikus rakétákat és tengeralattjáróról indítható rakétákat is. Kim Dzsongun elnök rendszeresen fenyegeti Dél-Koreát nukleáris csapással, és bátorságát növeli, hogy Oroszországgal kötött együttműködésének keretében fegyvereket és csapatokat küld az ukrajnai frontra, cserébe fejlett nukleáris és rakétatechnológiáért.
A fenyegetettség szintje olyan magas, hogy két éve Jun elnök már felvetette a saját dél-koreai atomfegyver létrehozásának gondolatát, amire az ország ipari, tudományos és nyersanyag-kapacitásai elegendők lennének. Sietve hozzátette azonban, hogy ez csak egy politikai ötlet, aminek alternatívája az, hogy felkérik az Egyesült Államokat arra, hogy helyezze vissza a nukleáris fegyvereket Dél-Koreába. Hangsúlyozta, hogy Szöul egyelőre úgy kezeli az északi nukleáris fenyegetéseket, hogy megerősíti szövetségét az Egyesült Államokkal.
Eközben viszont szívósan fejlesztik Dél-Korea nem-nukleáris csapásmérő kapacitásait, főként a Hyunmoo-2C rakétacsalád keretében, amelynek legerősebb eszköze 1 500 kilométeres hatósugárral rendelkezik. Emellett folyik a Haeseong hajóelhárító cirkáló rakéták gyártása és újabb változatainak kialakítása.
Bár a most zajló képzés pontos részleteit nem hozták nyilvánosságra, a hangsúly a nukleárisan fenyegetett környezet védelmén volt, tekintettel a két szemben álló fél földrajzi közelségére – áll az USFK közleményében. „Bár nem tudok konkrét forgatókönyveket ismertetni, a szövetség finomítja a válaszstratégiát, felkészülve minden eshetőségre” – mondta William Taylor vezérőrnagy, az USA-Dél-Korea egyesített erők hadműveleti főnöke.
Nem támadni, hanem aktívan védekezni
Tavaly augusztusban mindkét nemzet végrehajtotta az első „Iron Mace 24” kódnevű gyakorlatot egy amerikai bázison, amikor is az elrettentéshez szükséges eszközök telepítését szimulálták. Hasonló gyakorlat folyt márciusban „Freedom Shield” néven, és megismétlődik idén ősszel, „Ulchi Freedom Shield” kódnévvel.
A szövetséges partnerek minden gyakorlat kapcsán hangsúlyozzák, hogy nem támadó, hanem elrettentő és elfogó rendszereket próbálnak ki.