A kérelmet hétfőn adták be, a bíróság nem teketóriázott. Jun Szogjol jövője jelenleg a dél-koreai alkotmánybíróság kezében van.
HIRDETÉS
A dél-koreai korrupcióellenes hivatal közölte, hogy egy szöuli bíróság elfogatóparancsot adott ki a hivatalából felfüggesztett Jun Szogjol dél-koreai elnök ellen. Az elfogatóparancs szerint Junt őrizetbe kell venni, és át kell kutatni az irodáját. A Yonhap hírügynökség jelentése szerint Jun Szogjol őrizetbe vételét követően a nyomozó hatóságnak 48 órája van eldönteni, hogy kérelmezik-e az intézkedés meghosszabbítását, vagy szabadon bocsátják a politikust.
A bíróság hétfőn kapta meg az elfogatóparancsra vonatkozó kérelmet azok után, hogy Jun harmadszor sem jelent meg a december elején elrendelt hadiállapot ügye miatt elrendelt kihallgatáson.
A dél-koreai parlament december 14-én rendelte el Jun felfüggesztését, mely egészen addig érvényben marad, míg a dél-koreai legfelsőbb bíróság nem dönt arról, hogy felmenti vagy visszahelyezi őt az elnöki hivatalba. Jun az elnöki tisztség miatt mentességet élvezne a büntetőeljárás alól, de a mentesség nem terjed ki a súlyos bűncselekményekkel összekapcsolható és vádakra, így például a lázadásra vagy a hazaárulásra.
Hétfőn Jun jogi csapata megpróbálta megtámadni a elfogatóparancsra vonatkozó kérelmet, az ügyvédek azzal érveltek, hogy az korrupcióellenes ügynökségnek nincs hatásköre az incidens kivizsgálására. Szakértők a kiadott parancs ellenére úgy vélik, hogy a hatóságok nem fogják erőszakkal őrizetbe venni a felfüggesztett elnököt, ugyanis ennek esetében elképzelhető, hogy összetűzésbe keverednek a Junra vigyázó biztonsági osztaggal, melynek tagjai egyszer már megakadályozták, hogy átkutassák Jun irodáját.
A felfüggesztett elnök által bevezetett hadiállapot mindössze hat órán át tartott, célja pedig az "államellenes erők", tehát az ellenzék felszámolása volt. Jun azzal vádolja politikai ellenfeleit, hogy Észak-Koreával szimpatizálnak.
A hadiállapot hatalmas politikai zűrzavart váltott ki diplomáciai vonalon, a dél-koreai pénzpiac egy időre összeomlott, illetve számos utcai demonstrációt hívtak össze, melyeken Jun lemondását követelték. Junról a népakarat és az elfogatóparancs is lepattan, és azzal érvel mindkettő ellen, hogy a hadiállapot elrendelésekor törvényesen cselekedett, mivel az ellenzéki pártok a parlamenti többségüket arra használták fel, hogy aláássák a kormányt és felelősségre vonjanak vezető tisztviselőket.
Jun sorsa jelenleg az alkotmánybíróság kezében van. Junra lázadás miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak, de még az a forgatókönyv is megvalósulhat, hogy visszahelyezik a hivatalába. A döntés meghozatalára 180 nap áll rendelkezésre, a következő meghallgatásra január 3-án pénteken kerül sor.