Magyarország megvétózná az EU terveit az orosz energiáról való leválásról. Nyugati elemzők szerint azonban sem műszaki, sem gazdasági okok nem magyarázzák a magyar kormány ragaszkodását az orosz olajhoz.
HIRDETÉS
Újabb feszültséget okozhat az Európai Unió és Magyarország között, hogy az Európai Bizottság elfogadta május elején az orosz energiaimport megszüntetésére irányuló ütemtervet.
Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos emlékeztetett arra, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az Európai Unió az orosz szénimportot teljesen leállította, az olajimport arányát 27-ről 3, a gázét pedig 45-ről 13 százalékra csökkentette, mindezek ellenére tavaly még mindig 23 milliárd eurót fizetett Oroszországnak energiáért.
"Nem engedjük többé, hogy Oroszország fegyverként használja energiaexportját ellenünk, zsarolja tagállamainkat, és nem hagyjuk, hogy feltöltsék a háborús kasszát a Kremlben" – jelentette ki a biztos az EP-ben múlt szerdán. Az EU kötelező nemzeti terveket kér a tagállamoktól az orosz gáz, olaj és nukleáris üzemanyag fokozatos kivezetésére
Orbán Viktor bejelentette, hogy meg fogja vétózni az orosz olajimport megszüntetéséről szóló uniós döntést. A kormányfő rendkívüli gazdasági egyeztetést hívott össze múlt szombatra. Facebook-videójában azt mondta, hogy az orosz gázcsap elzárása és az Oroszországból érkező olajszállítások leállítása 800 milliárd forintos többletkiadást jelent Magyarországnak. Így veszélybe kerül a rezsicsökkentés, mert arra is éppen ennyit költenek évente. Szerinte ha ez bekövetkezne, az eddig 7 ezer forintos villanyszámla 14 ezer forintosra, az eddig 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintosra is nőhetne.
Két európai agytröszt, a Center for the Study of Democracy (CSD) és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) elemzése szerint Magyarország és Szlovákia vonakodik leválni az orosz nyersolajról, hiába volt ez az Oroszországot sújtó uniós szankció alóli átmeneti mentesség feltétele.
Ami az orosz gázt illeti, a két ország annak való kitettsége még erősödött is az ukrajnai orosz invázió óta. Magyarország és Szlovákia együttes függősége az orosz vezetékes gázellátástól 2021-ben 57%-on állt, ez emelkedett 2024-re 70%-ra.
Tanulmányuk szerint az orosz kőolajról való fokozatos leválás Magyarország és Szlovákia számára megvalósítható volna. A Horvátország felől érkező, nem orosz nyersolajat szállító Adria-vezeték képes kielégíteni a két ország szükségleteit.
A tanulmány egyik szerzője, Isaac Levi, a CREA elemzője az Euronewsnak azt mondta, hogy Magyarország az ukrajnai orosz invázió előtti 61%-ról 2024-re 86%-ra növelte az orosz nyersolajnak való kitettségét.
""Ez lehetővé tette a magyar óriáscégnek, a Molnak, hogy hatalmas profitot termeljen azáltal, hogy olcsóbban szerzi be az orosz nyersolajat, és drágán adja el a fogyasztóknak a benzint és gázolajat. A magyar üzemanyagárak 5 százalékkal magasabbak, mint az Európai Unió átlaga" – magyarázta Isaac Levi.
Magyarországra és Szlovákiába két nyersolajvezetéken keresztül érkezik az olaj: Ukrajna felől a Barátság-, illetve Horvátország felől az Adria-vezetéken. Utóbbit a horvát állami tulajdonú JANAF vállalat üzemelteti, és innen érkezik a nem orosz eredetű, adriai-partvidéki nyersolaj.
Hiába vetett ki a Nyugat gazdasági szankciókat, kerülőutakon továbbra is ugyanannyi szénhidrogén érkezik Oroszországból az Európai Unió tagországaiba, mint az ukrajnai háború kitörése előtt. Az elemzőintézetek kiderítették, hogy sok esetben az orosz nyersolajat Indiában finomítják, majd Törökországon keresztül jut Európába.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint az orosz energiáról való leválással kapcsolatban nem egyenlők a viszonyok, Nyugat-Európával szemben ugyanis a kelet-európai országok rá vannak szorulva az orosz gázra. Az ATV vendégeként azt mondta, hogy ha Magyarország leállna az orosz kőolajról, 500-600 millió dollárral többet kellene fizetni a kőolajért.
Hozzátette, hogy ha Oroszország az uniós tagállamoknak nem is tudná, eladja másnak energiahordozóit, amelyek aztán sokkal nagyobb környezeti lábnyommal érkeznek vissza Európába, például a Távol-keletről.
A Klímapolitikai Intézet elemzése szerint az Oroszország felőli kőolajszállítások esetleges leállása csak mérsékelt üzemanyaghiánnyal járna Magyarországon, az Adria-vezeték és a Dunai Finomító, valamint a késztermékimport képes lenne biztosítani a hazai üzemanyag-ellátást. Ugyanakkor a Mol finomítóit elsősorban az orosz eredetű olaj feldolgozására optimalizálták, nem pedig a tengeri kőolajéra. Az eltérő típusú olajok kémiai összetétele jelentősen különbözik, így az átállás komoly, szigorúan ellenőrzött és időigényes folyamatot jelent.
A CREA számításai szerint Magyarország és Szlovákia orosz nyersolajimportja az ukrajnai invázió kezdete óta 5,4 milliárd euróval gazdagította a Kremlt. Ez 1800 Iszkander-M rakéta beszerzési költségének felel meg, amelyeket az ukrán infrastruktúra és civilek ellen vetettek be.