Az Atlanti Szövetség éves közgyűlését idén Hágában tartják, ahol az amerikai elnök is jelen lesz. Várhatóan a NATO csak egy mini nyilatkozatot tesz közzé, akár Ukrajna említése nélkül is, mert az új amerikai-európai viszonyrendszer csak a találkozó után lesz tisztázott.
HIRDETÉS
Donald Trump hivatalba lépése óta az európai hatalmakat leginkább érdeklő kérdés, ami megelőzi a vámháborús ügyeket is, hogy milyen lesz az Egyesült Államok viszonya a NATO-hoz és az európai biztonsági rendszerhez, amelynek - az USA és Kanada kivételével - minden tagja európai.
Több vélekedés szerint Washington kevésbé fog törekedni a feltétlen vezető szerepre az Atlanti Szövetségen belül, és átengedi a kezdeményezést a nyugati kormányzatoknak, amelyeknek növekvő aktivitása és együttműködési készsége szembeötlő az elmúlt hetekben. Ugyanakkor továbbra is számolni kell azzal, hogy a szövetség katonai ereje még mindig jórészt az amerikai kapacitásokra épül, és az autonóm európai fegyveripar kiépítése hosszú évekbe kerül.
Trump legutóbb 2019-ben találkozott a szövetség vezetőivel, mivel az amerikai választási évben nem rendeztek csúcstalálkozót. A vendéglátó Boris Johnson brit miniszterelnök volt Watfordban, ahol Trump a szövetség pénzügyi kérdéseit helyezte a középpontba.
A napirenden szereplő legfontosabb kérdés az volt, amire Emmanuel Macron francia elnök korábban utalt, amikor az „agyhalál”-hoz közeli állapotnak nevezte a NATO helyzetét. Ez alig burkolt kritika volt Donald Trumppal szemben, aki hanyagolni látszott a szervezet jelentőségét.
Válaszként az amerikai elnök azt mondta, hogy az USA túl nagy mértékben fedezi a NATO katonai kiadásait, és meglebegtette, hogy akár ki is léphet a szövetségből, hacsak a többi tag nem tornássza fel védelmi kiadásait a nemzeti GDP 2%-ára.
A heves vitát elsöpörte a 2020-as amerikai választási kampány és Joe Biden győzelme, aki - Trumppal szemben - teljes nyitottsággal állt a NATO problémáihoz, és elkezdte visszaállítani az amerikai vezető szerepet a nyugati védelmi rendszerben.
Időközben viszont kitört az orosz-ukrán háború, ami miatt a NATO három csúcstalálkozót is tartott 2022-ben, az egyiket virtuálisan. A két legutóbbi értekezleten, Vilniusban és Washingtonban nem látszottak nagyobb repedések az együttműködésben, és Joe Biden is aktív szereplőnek bizonyult.
Ha kezdetben csikorogva, az orosz ellenlépésektől és a háború eszkalációjától is tartva, de 2025-re összeállt az a széles támogatási portfólió, amellyel a nyugati hatalmak segítik Ukrajna védekezését, és az átadott arzenál is egyre szélesebb lett. Hollandia például befejezte a megígért F-16 vadászgép állomány szállítását, és jelentősen bővült a Kijevnek juttatott tüzérségi lőszerek mennyisége is.
Az európai egység legújabb jele a 150 milliárd eurós védelmi fegyveralap megszavazása is.
Lehet, hogy kevesebb lesz a szöveg, de több a cselekedet?
Két elnöki periódusa között Trump többször is jelezte, hogy magasfokú szigorral fogja kezelni azokat a szövetségeseket, akik nem tesznek eleget a közös tehervállalásnak. Kilátásba helyezte azt a követelését, hogy a nemzeti védelmi ráfordítások érjék el a GDP 5 százalékát, noha ezt egyelőre az USA sem teljesíti, és jelenleg Lengyelország az egyetlen, aki ennek a limitnek a közelében jár. Több kormányzat viszont azt jelezte, hogy ilyen mértékű vállalást országuk gazdasági helyzete nem enged meg.
Az uniós országok az elmúlt három évben több mint 30%-kal növelték védelmi kiadásaikat, de nagyjából ők is egyetértenek abban, hogy ez még nem elég ahhoz, hogy elérjék a legmagasabb biztonsági szintet egy esetleges orosz agresszióval szemben.
Trump olyan komolyan veszi a fizetési követelést, hogy egyik nyilatkozatában a segítségnyújtás megtagadását helyezte kilátásba azok esetében, akik nem teljesítik a közös teherviselést.
A Bloomberg tudomása szerint az amerikai elnök megerősítette a házigazda holland kormányfőnek, hogy jelen lesz a hágai csúcson. A szintén holland Mark Rutte NATO-főtitkár azt jelezte, hogy békés hangulatú értekezletet szeretne levezetni, amit nem vernek szét az Ukrajna körüli eltérő álláspontok, miközben az Egyesült Államok még kísérletezik az Oroszországgal kötendő béke-megállapodással.
A főtitkár nem szeretné „össze-vissza vitákkal” megzavarni Donald Trump kísérleteit, még ha azok sikeressége egyre kétségesebbnek is látszik.
Június végére, a csúcs idejére már tisztább kép birtokában lehet cselekedni, és Rutte szerint a fő cél most a szervezet egységének megőrzése, ami nélkül más ügyek nem is kerülhetnek napirendre. Maga főtitkár úgy érzi, hogy 3,5%-os védelmi kiadási kötelezettségbe Donald Trump beleegyezhet, amit máris kompromisszumként ehet könyvelni.
Ennek megfelelően a jóslat az, hogy Hágában nem várható nagyszabású döntés, hanem inkább az egység megőrzése lesz a cél. Nem várható ezért az sem, hogy napirendre kerül Ukrajna csatlakozási kérelme, melyet amúgy sem támogat a tagok kellő többsége.
Ennek megfelelően a zárónyilatkozat is várhatóan dodonai szűkszavúságú lesz, és a mindössze három-négy bekezdésből áll majd. Ez lényegesen kevesebb, mint ami a legutóbbi csúcstalálkozók befejezését jellemezte. A 2024-es washingtoni nyilatkozat 40 bekezdésből állt, míg a 2023-ban elfogadott vilniusi közlemény 90 bekezdést tartalmazott, a kérdések széles skáláját ölelte fel, és az értekezleteket Ukrajna témája uralta.
Mivel Trump kizárja Ukrajna gyors NATO-csatlakozásának lehetőségét, a zárónyilatkozat várhatóan csak kevéssé, vagy egyáltalán nem érinti ezt a kérdéskört. Egyelőre amúgy sem biztos még, hogy Zelenszkij elnök részt vesz-e az értekezleten, miként Trump lemondását sem lehet kizárni, ha nem kap kedvező előjeleket a tagországok költségnövelési szándékáról.