A döntést azzal indokolták, hogy "ne alakuljon ki éhínség a területen."
A miniszterelnöki hivatal közlésére hivatkozva a BBC azt írja, a lépésre az Izraeli Védelmi Erők (IDF) ajánlására került sor, arra alapozva, hogy támogatni kell a Hamász elleni megújított katonai offenzívát.
A bejelentést órákkal azután tették, hogy az izraeli hadsereg közölte: "kiterjedt szárazföldi hadműveleteket" kezdett Gáza egész területén.
Izraelen egyre nagyobb a nyomás, hogy oldja fel a blokádot, amelynek során sem élelmiszert, sem üzemanyagot, sem gyógyszereket nem engedtek be Gázába.
A segélyszervezetek már többször arra figyelmeztettek, hogy az övezet 2,1 millió lakosát éhínség fenyegeti, egyre több felvétel és beszámoló lát ugyanis napvilágot alultáplált gyerekekről. Szakértők szerint csaknem félmillió palesztin már most katasztrofális mértékű nélkülözésben él, őket már konkrétan a lehetséges éhhalál fenyegeti.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter felszólította Izraelt: tegye lehetővé a segélyszállítmányok "azonnali, tömeges és akadálytalan" újraindítását.
Az izraeli kormányfő hivatalának közlése arra is kitér, hogy Izrael fellép annak érdekében, hogy megtagadja a Hamásztól, hogy átvegye az ellenőrzést a humanitárius segélyek elosztása felett."
Az IDF (Izraeli Védelmi Erők) három nappal ezelőtt bejelentette, hogy "kiterjedt csapásokat hajt végre és csapatokat mozgósít, hogy átvegye a műveleti ellenőrzést kulcsfontosságú gázai területeken" a "Gedeon szekerei" elnevezésű hadműveletben:
Szombaton és vasárnap is több helyszínre mértek csapásokat, vasárnap többek között egy kórházra az övezet északi részén. A légicsapások a déli Hán Júnisz városát, valamint Gáza északi részén lévő településeket, köztük Beit Lahia és a Dzsabalia menekülttábort érték. A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium közlése szerint az elmúlt 24 órában legalább 67 ember meghalt és 361 megsebesült Gázában. Izrael állítása szerint a cél a Gázában fogva tartott túszok kiszabadítása és a Hamász legyőzése.