A Fülöp-szigeteken eljátsszák a keresztre feszítést, Mexikóban kaktusszaal kínozzák magukat a bűnbánó zarándokok nagypénteken.
HIRDETÉS
A keresztények világszerte körmenetekkel emlékeztek meg Jézus keresztre feszítéséről nagypénteken.
Mexikóban, a fővárostól mintegy 160 kilométerre nyugatra található Taxco városában a katolikusok éjszakai körmenetet tartottak, keresztet vittek, és megostorozták magukat a bűneikért való áldozathozatal és vezeklés rítusaként.
A Taxco városában tartott körmeneteken részt vevő úgynevezett "encruzados" (a keresztre feszítettek) egy 1622-re visszanyúló hagyomány szerint tüskés ágakból kötözött venyigét visznek a vállukon, amelynek a súlya akár 40-50 kilogramm is lehet, így a bűnbánóknak enyhén meg kell hajolniuk a teher cipelése közben.
Egy másik városban, Atlixcóban kaktuszt visznek a karjukhoz rögzítve, miközben maszkot viselnek, hogy ne lehessen felismerni őket.
A bűnbánó menetben résztvevők mezítláb cipelik keresztjeiket, hogy ezzel is híven utánozzák Jézus szenvedéseit.
A jeruzsálemi keresztények azon a Keresztúton haladnak végig nagypénteken, amely a mészkőből épült házairól is ismert óvároson vág keresztül, és ahol a hagyomány szerint Jézus megtette utolsó lépéseit.
Újrajátsszák a keresztre feszítést
A Fülöp-szigeteken, Pampanga tartományban bizarr hagyomány, hogy magát a keresztre feszítést is újrajátsszák.
A véres látványosság minden évben hatalmas tömegeket vonz a világ minden tájáról a nagyhét folyamán, annak ellenére, hogy az egyházi vezetők helytelenítik az ilyen újrajátszásokat.
A 64 éves Ruben Enajét idén már 36. alkalommal feszítették keresztre a Manilától 60 kilométerre északra található, nagypénteki szertarásairól híres San Pedro Cutudban.
A városban helyszíni beszámolók szerint több ezer Fülöp-szigeteki és külföldi zarándok gyűlt össze, hogy részt vegyen a látványosságon, amelyek során római katonának öltözött férfiak szögezik kalapáccsal a megfeszítettek tenyerét a fába. Az asztalosként dolgozó Enaje a felszögezés előtt egy 27 kilogrammos kereszttel csaknem két kilométert gyalogolt.
Elmondta, hogy bár már egyre gyengébb, reméli, hogy jövőre is aktív résztvevője lehet a hagyománynak. "Ha mégsem, valaki más biztosan átveszi a helyem, és folytatja a tradíciót" – tette hozzá.
A római katolikus többségű országban ezen a napon sok "bűnbánót" szögeznek fakeresztekre, mások pedig véresre korbácsolják a hátukat, így emlékezve Jézus Krisztus utolsó óráira. Mindeközben országszerte megteltek a templomok, mások pedig - a mintegy 40 Celsius-fokos hőség ellenére - körmenetekhez csatlakoztak.
Bár a római katolikus egyház nem bátorítja az ilyen jellegű hagyományokat, nem akadályozza őket. Mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az imádkozás és az őszinte bűnbánat a legfontosabb az ünnep során. A 110 milliós Fülöp-szigeteken - ahol a lakosság több mint 85 százaléka római katolikus - a húsvét a legfontosabb vallási ünnep. A hét nagy részét munkaszüneti nappá nyilvánították, hogy az emberek hazalátogathassanak vagy szabadságra mehessenek. A kormányhivatalok, magánvállalatok és kereskedelmi létesítmények zárva tartanak.
A világosság győzelme a sötétség felett
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (sollemnitas sollemnitatum). Idén a húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 20-án és 21-én ünneplik a nyugati és a keleti keresztény egyházak is, amelyre ritkán van példa.
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (azaz március 22. és április 25. közé eshet), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.
A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megjelent tanítványainak. Az ünnepet negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis).
Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és a halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi.
Nagyszombattól pünkösdvasárnapig a katolikus egyházban a reggeli, déli és esti harangszó alatt az Úrangyala (Angelus) imádság helyett a Regina coeli (Mennyek Királynője) ősi Mária-himnuszt mondják. Húsvétvasárnap a keresztény egyházban ünnepélyes szentmisét, istentiszteleteket úrvacsorával tartanak.
A feltámadás napján hagyományosan a pápa a Szent Péter téren ünnepi misét vezet, majd délben mondja el húsvéti üzenetét és Urbi et Orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A pápa idei szertartásokon való részvételéről még nem született döntés, miután Ferenc pápát február 14. és március 23. között tüdőgyulladással kórházban kezelték.