NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Jeruzsálemi szent helyek – muszlim család őrzi a Szent Sír-templom kulcsát

A Szikladóm aranykupolája uralja a város látképét
A Szikladóm aranykupolája uralja a város látképét Szerzői jogok Sebastian Scheiner/AP
Írta: Nóra Shenouda
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A muszlimoké a hegy, ahol egykor Salamon temploma állt, a zsidóké pedig a fal, ahová Mohamed próféta kikötötte a lovát, a Jézus sírjának helyén álló keresztény templom kapuját pedig csak egy muszlim nyithatja ki – ilyen és ehhez hasonló furcsaságokkal van tele Jeruzsálem.

HIRDETÉS

A hagyomány szerint Jeruzsálemben tevékenykedtek a zsidóság, a kereszténység és az iszlám prófétái is, ezért a várost mindhárom ábrahámi vallás szent helyeként tiszteli. Ez gyakorta vezet feszültséghez, sőt, zavargásokhoz. Jelenleg mindhárom vallás fontos időszakot ünnepel: a nyugati keresztények húsvétja éppen véget ért, és megkezdődött a pünkösdre való felkészülés, az ortodox húsvét előtti nagyböjt múlt héten indult, a ramadán utolsó, legfontosabb harmadába lépett, április végén pedig kezdődik a zsidó Pészah. Cikkünkben annak jártunk utána, melyek a legneuralgikusabb pontok Jeruzsálemben vallási (és ezáltal sokszor politikai) szempontból.

Mohamed próféta szárnyas lovát a muszlimok szerint a Siratófalhoz kötötte ki

A legforróbb pont Jeruzsálemben egyértelműen az Óváros közepén fekvő Templom-hegy, amely a zsidó és az arab negyed között található. Több muszlim szentély is van itt: a 7. századi Sziklamecset vagy Szikladóm, amelynek aranykupolája uralja a város látképét és a 11. századi feketekupolás al-Aksza mecset (a többi között). A muszlimok számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb város Mekka és Medina után, hiszen ide utazott hitük szerint Mohamed próféta egy szárnyas ló hátán, majd vágtatott a mennybe a Templom-hegy egyik sziklájáról. Ezt a sziklát ma a Szikladóm öleli körbe, ez a létesítmény központja. A hagyomány szerint ugyanezen a helyen kellett volna Ábrahámnak feláldoznia fiát, Izsákot (a muszlimok szerint Iszmáilt), aki helyett végül egy kost ölt meg.

Az al-Aksza mecset fekete kupolája szerényen húzódik meg a Szikladóm arany kupolája mellett
Az al-Aksza mecset fekete kupolája szerényen húzódik meg a Szikladóm arany kupolája mellettSebastian Scheiner/AP

A zsidó vallás követői is szent helynek tekintik a Templom-hegyet: a zsidóság számára ez a világ közepe, ahol a bibliai Első Templom idejében az ég összeért a földdel. A Salamon király idején épült Második Templomot 70-ben a rómaiak rombolták le, ezt az eseményt szimbolizálja a mai napig a zsidó esküvőkön egy pohár széttörése – a Szentély lerombolását és a zsidóság szétszóródását a világban. Ebből a Második Templomból egyetlen fal maradt meg: az al-Aksza területét határoló Nyugati-fal, más néven Siratófal. Mivel a Templom-hegy területén elméletben nem tehetik, itt imádkoznak a zsidó hívek. Számukra ez nagy szomorúság forrása, mivel úgy tartják, hogy Jahve a Templom-hegyen teremtette meg Ádámot az összegyűjtött porból, Káin itt ölte meg Ábelt, és a Messiás eljövetelét is erre a helyre várják.

A muszlimok a Siratófalat is szent helynek tekintik, mivel úgy tartják, hogy itt kötötte ki Mohamed próféta azt a szárnyas lovat, Burákot, amelyen Mekkából Jeruzsálembe repült a mennybemenetelének éjszakáján – arabul ezért a falat al-Buráknak hívják, az előtte található teret pedig al-Burák térnek.

A keresztények számára is fontos a Templom-hegy, hiszen Jézus korában még állt a Második Templom, és Krisztus járt ide a zsidó ünnepekkor. Maguk az apostolok is jártak a templomba, Péter első gyógyítása épp az épület bejáratánál történt.

Látogatás a hegyen ezer rendőrrel, élőben közvetített ima

A 7. századtól a muszlim hódítóké lett a terület, csak egy rövid ideig került a keresztesek kezébe, akik templomokká alakították a mecseteket, az al-Aksza mecsetet pedig „Salamon templomának” nevezték át. Miután azonban Szaladin szultán visszafoglalta Jeruzsálemet, a mecseteket helyreállították, és a Templom-hegy egészen 1967-ig muszlim ellenőrzés alatt volt. Az 1967-es hatnapos háborút követően az akkor alig 20 éve megalapított Izrael elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet, ami óriási aggodalmat váltott ki az iszlám világban. Mivel az izraeli hatóságok nem akarták az egyébként is puskaporos hordóra emlékeztető Közel-Keletet belobbantani, a mecsetek feletti adminisztratív irányítást muszlim kézen hagyták: hivatalosan egy olyan iszlám alapítvány (Wakf) hatáskörébe utalták, amely a jordán kormány fennhatósága alatt áll. A terület feletti vallási hatalmat a jeruzsálemi főmufti gyakorolja, de az izraeli rendfenntartó erők bemehetnek a területre. Az eredeti megállapodás szerint a területet látogathatják zsidó csoportok, de nem imádkozhatnak ott – a muszlimok nagy félelme, hogy ezt az érzékeny status quo-t Izrael fel akarja borítani.

2013 szeptemberében palesztin fiatalok kővel dobáltak meg zsidó imádkozókat a Templom-hegyen
2013 szeptemberében palesztin fiatalok kővel dobáltak meg zsidó imádkozókat a Templom-hegyenSebastian Scheiner/AP

Nem segített a feszültségeken és a muszlim hívők félelmein, hogy egy 1967-ben alapított szélsőséges ortodox zsidó szervezet, a Templom-hegyi Hívők azért kampányolnak, hogy a területen felépítsék a zsidóság harmadik templomát. 1990 októberében, amikor a szervezet alapítója bejelentette: alapkő letételére készül a területen, zavargások törtek ki, amelyben legalább 17 muszlim életét vesztette, és több mint 100-an megsérültek, miután az izraeli rendőrség éles lövedékkel lőtt rájuk. Az incidens során legalább húsz izraeli civil és rendőr is megsérült. A mozgalom alapítóját, Gershon Salomont ezután kitiltották a Templom-hegyről.

A terület rendkívül neuralgikus voltát jól mutatja, hogy a második intifáda azután robbant ki, hogy 2000 szeptemberében Ariel Sarón, az akkor ellenzéki  Likud párt vezetője kis csapat élén belépett a Templom-hegyre, ezer rendőr védelme alatt.

A legtöbb vezető szerepet betöltő rabbi szerint a zsidóknak nem kéne belépniük a területre – írja a CNN –, ugyanakkor az egyre szélesedő szélsőjobboldali zsidó mozgalmak szorgalmazzák azt, hogy zsidó vallásúak látogassanak a területre és imádkozzanak ott. 

Nagy szomorúság forrása a zsidóság számára, hogy elméletben nem imádkozhatnak a Templom-hegyen, csak a Siratófalnál
Nagy szomorúság forrása a zsidóság számára, hogy elméletben nem imádkozhatnak a Templom-hegyen, csak a SiratófalnálSebastian Scheiner/AP

2021-ben a New York Times riportjában közölte: Benjámin Netanyahu jelenlegi izraeli miniszterelnök kormányzása alatt az őket kísérő rendőrök már nem tiltják meg a zsidó csoportoknak, hogy imádkozzanak a Templom-hegyen. A cikk szerint egy ortodox rabbi, Yehudah Glick még élőben közvetítette is imádkozását, és bevallása szerint ezt az izraeli kormány jóváhagyásával tette, amely már nem tiltja meg a gyakorlatban az imádkozást, de a politikai változást nem hirdették széles körben, hogy elkerüljék a felháborodást. Ennek némileg ellentmond, hogy Glicket maga az izraeli rendőrség 2020 februárjában megbilincselte és előállította, amiért a Templom-hegyen provokálta őket viselkedésével. 2022-ben is őrizetbe vették, amikor ugyanitt lejátszotta telefonjáról egy úgynevezett sófár (kosszarv) hangját, amelyet a zsidók a rós hásáná reggeli szertartáskor szoktak megfújni.

Mindeközben a Ciszjordániából érkező palesztin muszlimok hozzáférését erősen korlátozzák a területhez, csak bizonyos korcsoportoknak engedik meg, hogy részt vegyenek a pénteki imákon. Előfordul, hogy csak az 50 év feletti férfiak és a 45 év feletti nők nyernek bebocsátást.

A Templom-hegyet időről időre teljesen lezárják a látogatók előtt, ha mégis megnyitják, akkor is csak egy-két órára szabad az út a turisták előtt, akik szigorúan kendőben léphetnek csak a hegyre, a mecsetekbe pedig 2000 óta egyáltalán nem engednek be mást a muzulmánokon kívül.

A ramadán időszaka különösen érzékeny: előfordul, hogy ilyenkor teljesen megtiltják a terület látogatását a nem muszlimoknak.

Jézus feltámadásának helyszínén két muszlim család őrzi a rendet, a szerzetesek között azonban így is több verekedés volt már

A kereszténység egyik legszentebb helyén fekvő templom, a Szent Sír-bazilika helyzete sem egyszerű, annak ellenére, hogy itt nem két világvallás képviselői feszülnek egymásnak, hanem hat különböző keresztény felekezet szerzetesei, akik a templom felügyeletén osztoznak: a római katolikus ferencesek, a görög katolikusok, valamint az örmény, az etióp, a kopt és a szír ortodox egyházak szerzetesei.

Jézust a jeruzsálemi óváros Via Dolorosának vagyis Fájdalom Útjának nevezett sikátorain hajszolták keresztül a hagyomány szerint. Ennek végén épült fel a Szent Sír-templom a IV. században, amely a keresztény hitűek legszentebb helye, elvileg oda épült, ahol Jézust keresztre feszítették, eltemették, és ahol feltámadt.

Ortodox keresztények szent tűz-ceremóniája nagyszombaton a Szent Sír-templomban
Ortodox keresztények szent tűz-ceremóniája nagyszombaton a Szent Sír-templombanODED BALILTY/AP2007

A helyzet pikantériáját mutatja, hogy a keresztény felekezetek közötti béke megőrzése érdekében a bazilika kulcsait egy muszlim család őrzi. A Nusszeibeh dinasztiát még Omár kalifa bízta meg 637-ben a kapu őrzésével, a 12. században Szaladin szultán pedig még egy muzulmán családot bevont az őrzők körébe: a Dzsudeh-családot. Azóta a Dzsudeh-családnál vannak a Szent Sír-templom kulcsai, a Nusszeibehek pedig nyitják és zárják a templom ajtaját. A mai napig a Dzsudeh-család egyik tagja viszi el naponta kétszer a kulcsot az egyik Nusszeibehnek, aki kinyitja, illetve este bezárja a kaput. A kapu őrzője, Wadzsíh Nuszeibeh azt nyilatkozta a katolikus jeruzsálemi hírügynökségnek, hogy amiatt fontos ez, hogy egyik keresztény felekezet se érezze úgy: a templom az övé.

A templom helyzetét az 1887-es Status Quo-egyezmény rendezi, amelynek szabályaihoz az itt feladatot ellátó egyházak képviselői körmük szakadtáig ragaszkodnak, hiszen ha valaki valamilyen előírást megkerülne vagy rugalmasan értelmezne, az káoszt válthatna ki. Ha például az ajtó őrzője reggel nem nyitja ki a templomot bármilyen okból, az zárva marad, más ezt nem teheti meg helyette.

Az iszlám vallás kiemelt prófétaként tekint Jézusra

Több riportban és újságcikkben is nyilatkoztak a kulcs és a kapu őrei, mindannyian büszkék erre a hagyományra, és küldetésüknek tekintik a feladat teljesítését. Ha esetleg furcsának hat, hogy muszlimok büszkék arra: egy keresztény szent helyet védelmeznek, akkor fontos megjegyezni, hogy Jézust az iszlám kiemelt prófétának tekinti. Isten egyik legfontosabb prófétájának tartják, akit Ádám, Noé, Ábrahám és Mózes után küldött a Földre, Mohamed előtt.

HIRDETÉS

Arabul „Isza al Maszíh” vagyis Isza, a Megváltónak nevezik Jézust, aki a Koránban is szerepel. Itt a leggyakrabban Mária Fiának nevezik, a muszlimok ugyanis elfogadják a szűztől való születés keresztény doktrínáját. Míg azt elismerik, hogy Jézust Mária szülte, aki szűzen fogant, úgy tartják, hogy Jézus nem Isten fia. Ez tehát alapvető teológiai különbség a keresztény és az iszlám vallás között. Azt sem ismerik el, hogy Jézust keresztre feszítették, úgy vélik, Isten élve emelte magához az égbe.

Muszlim férfi pénteki imára megy a ramadán alatt, míg ortodox keresztények a Via Dolorosán várják, hogy elkezdhessék a körmenetüket 2022 áprilisában
Muszlim férfi pénteki imára megy a ramadán alatt, míg ortodox keresztények a Via Dolorosán várják, hogy elkezdhessék a körmenetüket 2022 áprilisábanAriel Schalit/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.

A mozdíthatatlan létra a vallási megosztottságot jelképezi

Míg a muszlim kulcs – és kapuőrök és a templomon osztozó felekezetek között nincsenek viszályok, addig a különböző keresztény csoportok között már annál több. A kopt és az etióp ortodox szerzetesek évtizedek óta torzsalkodnak a templom tetején lévő Deir esz-Szultán nevű kolostor felett: az egyiptomi koptok váltig azt állítják, hogy a hely az övék, azt az etiópok csak bérelték tőlük, az etiópok pedig ezt tagadják. 2002-ben odáig fajult a feszültség a két felekezet között, hogy a kopt és etióp szerzetesek összeverekedtek, amiért egy meleg nyári napon az etiópok odébb tolták az egyik kopt szerzetes székét, aki árnyékban akart ülni. A kialakult csetepaté következtében 11 embert kellett kórházba szállítani.

2008-ban pedig a görög és örmény ortodoxok verekedtek össze egy teológiai vita miatt, ekkor az izraeli rendőrségnek kellett közbeavatkoznia. 

Pap áll az elmozdíthatatlan létre mellett a templom homlokzatán
Pap áll az elmozdíthatatlan létre mellett a templom homlokzatánMaya Alleruzzo/Copyright 2021 The AP. All rights reserved

A szent hely státuszát szabályozó rendeletek megállapítják, hogy semmilyen változtatás nem hajtható ott végre anélkül, hogy mind a hat keresztény közösség ne egyezne abba bele. Habár mindennek az volt a célja, hogy egyik közösség se erőltethesse rá akaratát a másikra, a rendeletek betartása azzal a nem várt eredménnyel is járt, hogy megnehezíti, néha pedig egyenesen ellehetetleníti a bazilika karbantartását és renoválását. A Szent Sír-templom történetéhez ma már szervesen hozzátartozik egy néhány fokos falétra, amely az 1770-es évek óta áll odatámasztva a bazilika homlokzatához, az egyik ablak külső párkányán. Senki nem nyúl hozzá, mivel az felborítaná a status quo-t, és azt jelentené, hogy az, aki elmozdította, magáénak érzi az adott falszakaszt. A „mozdíthatatlan létra” néven elhíresült alkalmatosság így az egység helyett a megosztottság jelképévé vált.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kelet-Jeruzsálemben is nő a feszültség az arabok és a zsidók között

Keresztények mellé köptek ultraortodox zsidók, egymást provokálják a vallási szélsőségesek Izraelben

Feszült húsvétvasárnap Jeruzsálemben