Steve Witkoff azt mondta Donald Trumpnak, hogy négy megszállt ukrán régió orosz "tulajdonba adása" lenne a leggyorsabb módja a tűzszünet elérésének. Ezt a Reuters jelentette két meg nem nevezett amerikai tisztviselőre és öt másik meg nem nevezett forrásra hivatkozva.
HIRDETÉS
A Reuters szerint Witkoff ezt a javaslatot az amerikai elnöknek azután terjesztette elő, hogy április elején Washingtonban találkozott Kirill Dmitrijev orosz megbízottal. Ez tehát néhány nappal azelőtt volt, hogy Witkoff pénteken Szentpéterváron tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megvitassák az ukrajnai rendezéshez vezető lehetséges utat.
A Reuters forrásai szerint a Trump-kormányzat tisztviselői egyre inkább megosztottak abban a kérdésben, hogy miként lehetne kilábalni az Ukrajna elleni orosz háborúban kialakult patthelyzetből. Witkoff és az amerikai különmegbízott, Keith Kellogg állítólag nem ért egyet a legjobb útvonalat illetően.
Kellogg azzal érvelt, hogy Ukrajna soha nem egyezne bele abba, hogy egyoldalúan átengedje a területek teljes tulajdonjogát Oroszországnak - jelentette a Reuters.
Tucker Carlson amerikai szélsőjobboldali politikai kommentátornak adott márciusi interjújában viszont Witkoff nyíltan az orosz propagandát ismételgette Ukrajna megszállt területeivel kapcsolatban - írja a Kyiv Independent.
Witkoff azt állította, hogy Ukrajna orosz megszállás alatt álló területein az emberek többsége népszavazáson vett részt, és állítólag "jelezték, hogy orosz uralom alá akarnak kerülni". A különmegbízott ezzel az ukrajnai Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon terület elcsatolásáról 2022 szeptemberében tartott orosz "népszavazásokra" utalt.
"Witkoffnak mennie kell, és Marco Rubio amerikai külügyminiszternek kell a helyére lépnie" - áll Eric Levine, egy jelentős republikánus adományozó március 26-i levelében, amelyet a Reuters idéz. A levél, amelyet egy republikánus adományozókat tömörítő csoportnak küldtek, a Carlson-interjú után íródott, és bírálta Witkoffot, amiért dicsérte Putyint.
A Withoff által említett, sietve megszervezett "népszavazásokat" erőszakkal fenyegetve tartották meg a régiók orosz ellenőrzés alatt álló részein, a szavazókat széles körben megfélemlítették, és a katonák házról házra jártak a szavazóurnákkal.
Az úgynevezett "népszavazások" ellentmondtak a nemzetközi, ukrán, sőt az orosz jognak is, és csak két ország ismerte el őket - Oroszország és Észak-Korea, mindkét államban ismeretlenek a szabad választások.
Moszkva 2014-ben törvénytelenül kiáltotta ki a Krím, valamint nyolc évvel később a részben megszállt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területének annektálását. A Trump-kormányzat már korábban jelezte: elvárja Kijevtől, hogy egy esetleges békemegállapodás részeként területi engedményeket tegyen, és "irreálisnak" nevezte Ukrajna 2014 előtti határaihoz való visszatérést.
Közben az ukrán erők az éjszaka folyamán 56 orosz támadó drónt lőttek le, és további 24 drón nem érte el célját - közölte az Ukrán Fegyveres Erők Légiereje szombaton. A légierő közlése szerint Oroszország összesen 88 drónt, köztük Shahed típusú lőszereket és különböző más drónokat lőtt ki az oroszországi Kurszk, Millerovo és Primorszk-Achtarszk irányából.