Sosem látott tiltakozások söpörnek végig Szerbián három hónappal ezelőtt újvidéki pályaudvaron történt tragédia miatt. Belgrádból diákok gyalogoltak Újvidékre, elfoglalták mindhárom dunai hidat, az akcióhoz tömegek csatlakoztak. Aleksandar Vučić elnök rendszere eresztékeiben recseg-ropog.
HIRDETÉS
„1, 2, három híd” – ezzel a szójátékkal vették birtokukba a diákok és a hozzájuk csatlakozó polgárok a Dunán átívelő hidakat Újvidéken, február 1-jén, ami egyben a város napja.
„Három hónap, három híd” – ez a nem mindennapi akció jelmondata, amelyben az idővel arra emlékeztettek, hogy épp három hónapja, 2024. november 1-jén omlott le a kínai munkások által felújított újvidéki vasútállomás előtetője. Emberek tucatjait temette maga alá. Tizenöten közülük nem élték túl a súlyos balesetet.
Azóta tartanak a tiltakozások, amelyek fokozatosan egész Szerbiát tűzbe hozták.
A diákok kezdeményezésére a múlt héten általános sztrájkot hirdettek az országban, amelybe a kormány ugyan belebukott, a néhány egyszerű követelést azonban nem teljesítették maradéktalanul: nem tették közzé az újvidéki pályaudvar felújításával kapcsolatos összes, korrupciógyanús szerződést; nem azonosították és indítottak eljárást mindenki ellen, aki diákokra és professzorokra támadt; szabadlábra helyezték ugyan a demonstráló egyetemistákat, de nem függesztették fel az ellenük indított bűnvádi eljárást, végezetül nem növelték 20 százalékkal a felsőoktatási intézmények költségvetését, hanem csak anyagi kiadásaik fedezetét.
A követelésekben semmi kivetnivaló nem található. A hatalom mégis képtelen volt megbirkózni velük, miközben a népharag megállíthatatlanul terjedt az országban, amely akár az elnök bukását is okozhatja.
„Olyan dolgoknak vagyunk szemtanúi, amelyek Szerbiát nagyon gyorsan, talán májusban vagy júniusban döntés elé állítják: képes lesz-e kilépni Milošević katonai zubbonyából” – véli az Etnikai kapcsolatok fórumának alapítója. Dušan Janjić szerint akkor várható újabb előrehozott választások, a „rossz hír a hatalom számára”, hogy a kedélyek addig nem fognak csillapodni.
Miután a követelések nem teljesültek, a demonstrálók három órás tartamra blokád alá vettek két hidat, a harmadikat pedig teljes 24 órán át fogják lezárva tartani.
A három híd elődjét a Szerbia elleni NATO-csapások idején, 1999 tavaszán lebombázták.
A remény
„Ne adjátok fel! Találkozunk egy jobb Szerbiában” – kiáltotta oda, és bíztatta egy, a nyáját terelgető juhász a diákokat, akik a közelében bandukoltak Belgrádból Újvidékre.
A nem mindennapos találkáról drónfelvétel is készült.
Három nappal korábban az egyetemisták fontos követelése teljesült: lemondott tisztségéről az újvidéki polgármester, és – ami még fontosabb – a szerb miniszterelnök, ezzel pedig automatikusan megbukott a kormány.
Ők azonban nem adták fel. Eltökélték, hogy a fővárosból elsétálnak Újvidékre, ahol ottani társaikkal együtt emlékeznek meg az ottani, pont három hónapja történt tragédia áldozataira.
Az „elsétálnak” kifejezés ne tévesszen meg senkit: a fiatalok január végén, télvíz idején tették meg a 80 kilométeres utat – gyalog.
Napközben szinte kora tavaszi volt a hőmérséklet, éjjel azonban annál hidegebb.
A fogadás
Az útba ejtett kisvárosok lakói leplezetlen szeretettel fogadták a fiatalokat, és ismeretlenül borultak egymás nyakába.
„Levettek bennünket a lábunkról a jóságukkal” – írta az egyik helybeli.
A diákokra minden településen gazdagon terített asztalok vártak.
Az eredeti terv az volt, hogy a fővárosból gyalogló fiatalok az út nagyjából felén, egy sportközpontban töltik az éjszakát Inđiján.
Az éjszaka
A polgármester azonban nem adott engedélyt arra, hogy a létesítmény bejáratát megnyissák a diákok előtt. Először arra hivatkozott, hogy a sportközpontot már korábban lefoglalta más.
Hidegvérűen nézte végig elsötétített irodájából, ahogy a diákok ellépdelnek a polgármesteri hivatal épülete előtt.
A sportközpontot természetesen senki sem foglalta le, így a fiatalok a helyi focipálya gyepén, a szabad ég alatt, fagypont közeli hőmérsékleten töltötték az éjszakát január utolsó előtti napján.
Inđija első embere utólag azzal védekezett, hogy a szervezők nem nyújtották be írásban arra vonatkozó igényüket, hogy a menetelők fedél alatt aludjanak.
A polgármesterről gyorsan kiderült, hogy vállalkozóként 2,5 millió euró értékű adócsalás miatt évekkel korábban másokkal együtt letartóztatták, bűne azonban gyorsan a feledés homályába merült azok után, hogy az akkor még Vučić vezette kormánypárt, a Szerb Haladó Párt, az SNS tagja lett, ami kellő biztosíték nyújtott ahhoz is, hogy megválasszák polgármesternek.
A megemlékezés
Merőben más volt a hangulat a célállomáson.
Újvidéken gondosan felkészültek a Belgrádból érkezettek fogadására. Előre megvetett ágyak várták őket az egyetem különböző karain.
Az egyik újvidéki hídon végeláthatatlan tömeg gyűlt össze a Belgrádból érkező különítmény fogadására.
„Egy lépésre az igazságtól” – ezzel a jelmondattal keltek útra a fővárosi diákok.
A belgrádi taxisok egyébként megígérték, hogy az újvidéki demonstráció után elmennék értük, és ingyen hazaszállítják őket. A taxisok azzal a kívánsággal indulnak, hogy gyermekeik egy „normális országban nőjenek fel”.
A Nobel-békedíj
„Megérdemelték” – írta Siniša Kovačević közösségi felületén azok után, hogy Nobel-békedíj oslói bizottsága elfogadta javaslatát, amellyel – egy ügyvédnővel együtt – a legmagasabb nemzetközi elismerésre terjesztették be a szerbiai egyetemistákat, akik erőszak nélkül térdre kényszerítették a rendszert.
Kovačević a szerb törvényhozás tagja, elismert drámaíró, és a belgrádi Művészeti Akadémia professzora. Itt, ezen a főiskolán született meg a 80 kilométeres menetelés terve.
„Az egyetemisták a bajnokok” – egy ilyen feliratú felsőben jelent meg a belgrádi örökriválisok rangadóján a meneteléssel egyidejűleg Novak Đoković.
A Szerbiában hihetetlenül népszerű teniszező a vezetés kegyeltjének számított mindaddig, amíg nem kezdte óvatosan dicsérni a diákok megmozdulásait. Azóta a kormányhű sajtóban feketelistára került.
Az erőszak
Belgrádban eközben – mint az elmúlt hetekben rendszeresen – az utcákon 15 perces néma csenddel emlékeztek az újvidéki tragédia áldozataira.
Az egyik kórház előtt – a menetelés idején – a gyászolók közé hajtott egy autó, és elsodort két nőt, mint utóbb kiderült: az intézett orvosait. Könnyebb sérülésekkel megúszták a szándékos balesetet.
A vidéki rendszámú autó elszánt tekintetű vezetője és útitársa egyaránt nagyon fiatalnak tűnik.
Az Európai Bizottság – lapértesülések szerint jelentést kért a szerbiai ügyészségtől az egyetemistákat és polgárokat ért atrocitásokról.
Az omlás
Egy törvényszéki szakértő azt állítja, hogy az előtetőt tartó feszítőelemeket a tragédia előtt elfűrészelték. A tető szigetelésével megbízott belgrádi Starting valamelyik alkalmazottját vagy alvállalkozóját ugyanis zavarták az egyébként nem korrodált huzalok. Ezek után a tartószerkezet már nem bírta el a felújítás során nehéz üveggel kiegészített előtetőt.
A történteket fiatalok demonstrálták egy maketten, amelyből – a burjánzó korrupcióra utalva – bankjegyek potyogtak ki a baleset után.
„A kérdés nem az volt, leomlik-e az előtető, hanem az, mikor” – jelentette ki közvetlenül a tragédia után egy statikus.
A törvényszéki szakértő jelentését egy építész olvasta fel az egyik független tévében.
A hatóságok eközben három hónap elteltével sem tettek közzé semmilyen beszámolót a hivatalos vizsgálatról, illetve eredményeiről.
A rendszerváltozás
A kétnapos menetelés alatt a szerb elnök – csakúgy, mint a múlt héten, a diákok kezdeményezésére indított általános sztrájk ideje alatt – vidéki turnére indult.
Aleksandar Vučić a városi tömegekhez képest gyér számú hallgatóság előtt ígérte, hogy olyan politikai mozgalmat indít, amely az egész ország javát szolgálja.
Ennél sürgetőbb azonban, hogy a kormány bukása után 30 napja maradt egy új miniszterelnök jelölésére vagy a törvényhozás feloszlatására. Ez utóbbi esetben Szerbiában újra előrehozott választásokat tartanak.
Egyes elemzők szerint a második lehetőséget választja, hogy időt nyerjen az alaposan megtépázott tekintély visszaszerzésére.
Az államfő neve vagy távozása a diákok követeléseiben egyszer sem hangzott el. Nyilvánvaló azonban, hogy az egyetemisták elvárása a teljes rendszerváltozás.
A korábban harcias Vučić visszakozásra kényszerült, és párbeszédet sürgetett.
Helyzetét bonyolítja, hogy a diákok nem keresik a kapcsolatfelvételt vele.
A magyar-szerb kapcsolatok
A szerb kormányátalakítás a kétoldalú kapcsolatok tekintetében nem oszt, nem szoroz, amennyiben Aleksandar Vučić marad az elnök – ezt jelentette ki a magyar közmédiumban az MCC Geopolitikai Műhelyének elemzője, aki a szerb államfő személyéhez kötötte Magyarország és Szerbia kapcsolatainak alakulását.
A megállapítás csak azért érdemel figyelmet, mert napokkal később hasonló hangnemben nyilatkozott Washington volt budapesti nagykövete.
A magyarok az Egyesült Államokkal kialakított különleges kapcsolatot kockáztatják, ha a jövő évi választásokon nem szavaznak bizalmat Orbán Viktornak – mondta a Bloombergnek David Cornstein, aki Donald Trump első ciklusa alatt képviselte kormányát Magyarországon.