Teherán fenyegető üzenetet intézett az Egyesült Arab Emírségekhez, Bahreinhez, Törökországhoz, Kuvaithoz és Irakhoz, felszólítva őket, hogy ne támogassanak semmilyen, a területükről indított amerikai csapást.
HIRDETÉS
Irán a jelek szerint idegesen reagált arra az amerikai követelésre, hogy vagy közvetlenül tárgyal vele az atomprogramjáról, vagy lebombázzák. Trump március elején azt mondta, hogy az iráni atomprogramról szóló megállapodást előnyben részesítené a katonai konfrontációval szemben, és levelet is írt Khamenei ajatollahnak, tárgyalásokat javasolva.
Teherán figyelmeztette szomszédait: célpontokká válhatnak, ha megengedik az Egyesült Államoknak, hogy területüket vagy légterüket használják az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás részeként - mondta egy magas rangú iráni tisztviselő vasárnap a Reutersnek. Hozzátette, hogy Teherán elutasította Washington közvetlen tárgyalásokra vonatkozó követelését, és a közvetett tárgyalások folytatásában érdekelt, Ománon keresztül.
Irán a figyelmeztetést az Egyesült Arab Emírségeknek, Bahreinnek, Törökországnak, Kuvaitnak és Iraknak juttatta el, mondván, egy amerikai csapás bármilyen támogatása, beleértve a légtér vagy a terület használatát (Katar például a térség legnagyobb amerikai támaszpontjának ad otthont), "ellenséges cselekedetnek" minősülne.
Egy ilyen cselekedet "súlyos következményekkel járna számukra" - figyelmeztetett a tisztviselő, hozzátéve, hogy Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezető "magas készültségbe helyezte" az ország erőit.
Egy magas rangú iráni katonai parancsnok, az Iszlám Forradalmi Gárda egyik vezetője, Amirali Hajizadeh néhány napja már utalt arra, hogy a térségben lévő amerikai támaszpontok Irán célpontja lehetnek egy esetleges konfliktus során.
Az Emírségek, Bahrein, Kuvait és Irak kormányának szóvivői nem reagáltak a jelentésre. A török külügyminisztérium közölte, hogy nem tudott a figyelmeztetésről, de elismerte, hogy azt más csatornákon keresztül továbbíthatták. Szerdán az iráni média arról számolt be, hogy Kuvait megígérte Iránnak: nem engedi meg, hogy más országok elleni agresszív akciókat hajtson végre a területéről.
Ugyanez a tisztségviselő azt is kijelentette, írja a Reuters, hogy Irán elutasítja az Egyesült Államok azon követelését, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson atomprogramjáról. A magas rangú személy szerint Irán a közvetett tárgyalásokat Ománon keresztül kívánja folytatni, amely régóta a rivális államok közötti üzenetek közvetítője.
Egy másik magas rangú iráni tisztviselő a hírügynökségnek elmondta, hogy Irán további támogatást vár Oroszországtól is, bár továbbra is szkeptikus Moszkva elkötelezettségével kapcsolatban. "Ez a Donald Trump volt amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti dinamikától függ" - fogalmazott a tisztviselő.
Az Irán szövetségesének számító Oroszország közölte, hogy az iszlám köztársaság elleni katonai csapásokkal kapcsolatos amerikai fenyegetések "elfogadhatatlanok", és önmérsékletre szólított fel.
Trump figyelmeztetései az Irán elleni katonai fellépésre, a gázai és libanoni nyílt háború, a jemeni húszikat ért katonai csapások, a szíriai vezetőváltás és az izraeli-iráni tűzpárbajok az egész térségben felborzolták az amúgy is feszült idegeket - állapítja meg a The Jerusalem Post.
Irán régóta tagadja, hogy atomfegyvert akarna kifejleszteni. Az ENSZ nukleáris megfigyelő szerve azonban figyelmeztetett, hogy Teherán "drámai mértékben" felgyorsítja az urándúsítást, hogy az urán tisztasága elérje a 60%-ot, ami közel van a 90%-os fegyverminőségi szinthez.
A nyugati államok szerint nincs szükség arra, hogy az uránt ilyen magas szintre dúsítsák bármilyen polgári program keretében, és ezt egyetlen más ország sem tette meg anélkül, hogy atombombát gyártott volna - írja az izraeli lap.