Az Öt Szem (Five Eyes) az angolszász országok közös titkosszolgálati hálója a 2. világháború óra, amely globális válságok megelőzésében vagy megfékezésében vállalt oroszlánrészt. Most azonban Donald Trump hirtelen lépései a rendszer megrendülésével fenyegetnek.
Az Öt Szem szétzilálása lenne a legnagyobb ajándék, ami Putyin ölébe pottyanhat
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzői együttműködése azért kapta a furcsa nevet, mert ezek a kormányok 1945 óta együtt figyelték a Szovjetuniót, majd később Kínát, és volt idő, amikor kizárólag tőlük lehetett tudni vagy kiokoskodni, hogy mi folyik a Kreml falai között, vagy a Kínai Kommunista Párt áttekinthetetlen belső köreiben.
Az Öt Szem a világtörténelem valaha létezett legnagyobb hírszerző rendszere, és ha érdekli Önt létrejöttének és fejlődésének története, azt cikkünk második részében megtalálhatja.
Azt viszont már elöljáróban le kell szögezni, hogy a rendszer nem csak a méreteire és erőforrásaira épül, hanem főként a benne résztvevők egymás iránti feltétlen bizalmára.
Mi lett a baj most hirtelen? Egy profi hírszerzőnek a haja is égnek áll tőle
Az lett a baj, hogy Donald Trump Kanada-ellenes kirohanásai és intézkedései példátlan gyorsasággal rombolják a bizalmat a közösségen belül, noha az számít az egész rendszer alapkövének.
Amerika szövetségesei nyugtalansággal figyelik a Fehér Ház és a Kreml közötti látszólagos közeledést. Példaként említhető az amerikai elnök múlt heti kijelentése, hogy Oroszország helyében bárki más is ugyanezt tenné, amit Moszkva csinál Ukrajnával. Aggasztó az elnök azon kijelentése is, hogy az oroszokkal könnyebb tárgyalnia, mint Ukrajnával. És mindez pár hét leforgása alatt.
A Newsweek tudomása szerint a Fehér Házban már felmerült Kanada kirekesztésének gondolata is az Öt Szemből, szinte csak azért, mert az elnöknek nincs ínyére az északi testvér ellenkezése a büntetővámokkal szemben.
A The Financial Times február végén számolt be arról, hogy Trump egyik közeli tanácsadója, Peter Navarro lobbizott azért, hogy az Egyesült Államok távolítsa el Kanadát az Öt Szemből.
Csak hogy lássuk, milyen kategóriájú személyek sündörögnek az Öt Szem körül, Navarro (a képen) korábban ötször is indult képviselőválasztáson, de egyszer sem futott be. Ezzel szemben beidézték a Kongresszus elé, mert szerepet játszott a 2020-as választási eredmények megdöntési kísérletében, amiért börtön- és pénzbüntetésre ítélték.
Mindezek ellenére Navarro jelenleg az "Elnök Fülének" egyik birtokosa, és akkor állt elő ötletével, amikor Trump elkezdte erőltetni Kanada bekebelezésének tervét. Navarro szerint Kanada bekebelezését segítené, ha Ottawát kizárnák a hírszerzői együttműködésből, mert az gyöngítené a célpont önvédelmi képességeit.
„Egy profi hírszerző frászt kap, amikor azt hallja, hogy ilyen-olyan politikai viták vagy ellenszenvek befolyásolják a munkáját, miközben neki a nemzet védelme a feladata” – kommentálta az esetet egy névtelenül nyilatkozó titkosszolgálati tisztviselő.
A bizonytalankodás legfőbb oka, hogy jelenleg nem világos, kivonja-e Trump az Egyesült Államokat a szövetségből, és ha igen, akkor az Öt Szem többi nemzete túléli-e mindezt.
Ennek a közvetlen veszélye jelenleg kicsi, de létezik olyan verzió is, hogy a Fehér Ház esetleg megzavarhatja vagy korlátozhatja, amit a szövetségeseivel megoszt. Ez magát az alapkövet, a bizalmat és a partnerbe vetett feltétlen hitet rombolná. A tagok például értetlenül figyelik az elnök változó nyilatkozatait az Ukrajnának nyújtott hírszerzői szolgáltatásokról, vagy hogy a titkos folyamatokba immár egy magánszemély (Elon Musk) is be tud avatkozni, amire a 80 éves történetben sosem volt példa.
Amerika partnerei azon töprengenek, hogy az USA oroszországi álláspontja miatt most már nekik is meg kell gondolniuk, hogy milyen hírszerzési információkat adjanak át az Egyesült Államoknak. Egy amerikai hírszerzési tisztviselő szerint nagyon is lehetséges, hogy az Öt Szem egyes tagjai "visszafogottabbá" válhatnak a legérzékenyebb adatok megosztásában - főként a terepügynökök és beépített emberek információit tekintve - ha elveszítik a bizalmukat abban, ahogy az Egyesült Államok kezeli ezeket, és nem játssza-e orosz kézre.
„Amíg Trump az elnök, az Öt Szemnek nincs értéke”
Ezt állítja egy amerikai katonai tisztviselő. Fennáll a reális veszélye, hogy az amerikai CIA és NSA, valamint a hatalmas brit GCHQ együttműködése teljesen összezavarodik, ami felmérhetetlen értékű ajándékot kinálna fel Vlagyimir Putyinnak. Akár tudja ezt, akár nem, Trump ezzel Putyin szolgálatát teljesítené, mondja Calder Walton, a Harvard egyetem tanára.
A teljes bizalomra épülő rendszerben nem Donald Trump a legszilárdabb alapkő. Az elnök orosz beszervezettségéről szól nem igazolt pletykákat figyelmen kívül hagyva, a pesszimisták emlékeztetnek arra, amikor első hivatali ideje alatt az elnök állítólag "szigorúan titkos információkat" osztott meg Oroszország külügyminiszterével és nagykövetével a Fehér Házban.
Ezek között szerepelt olyan adat, amely az Iszlám Államra (ISIS) vonatkozott, pedig az információ szolgáltatója nem adott engedélyt arra, hogy azt másokkal is megosszák, mert a forrás lelepleződését kockáztatta volna. Az érintett személy - állítólag - Izrael beépített ügynöke volt az Iszlám Állam legmagasabb köreibe.
Trump mégis elmesélte Lavrovnak, mondta az ügyet ismerő több személy.
Trump "több információt árult el az orosz nagykövetnek, mint amennyit megosztottunk a saját szövetségeseinkkel" - mondta akkor a The Washington Postnak egy amerikai tisztviselő, aki ismerte az ügyet.
H.R. McMaster tábornok (a képen), Trump akkori nemzetbiztonsági főtanácsadója hamisnak minősítette a jelentést, de őt 2018-ban menesztették, és nemrégiben olyan kijelentést tett, hogy Trumpot Vlagyimir Putyin "mozgatja", amit az elnök haragosan tagadott.
Az Öt Szemet még Trump sem tudja felszámolni, de már a meggyöngítése is végzetes lenne
Christopher Johnstone, kelet-ázsiai biztonsági szakértő szerint ha a rendszer összeomlana, annak valódi következményei lennének mind az öt partnerre, így az Egyesült Államokra nézve is. Ugyanakkor nem hiszi, hogy ez a veszély fennáll, viszont tart az együttműködés eróziójától, ami idővel nagyon káros lehet.
Trump már többször is szidalmazta Amerika kém- és hírszerző ügynökségeit, akiket személyes politikai ellenségének is nevezett. Meggyőződése szerint az ügynökségek akadályozták elnöki céljai elérésében, és többször is összeesküdtek ellene, hogy eltávolítsák a Fehér Házból.
A "Kreml papagájaként" is emlegetett Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés (IC) újonnan beiktatott igazgatója elkötelezte magát, hogy „újra összpontosítja” a hírszerző közösséget, de egyelőre nem világos, hogyan szándékozik ezt megtenni, és hogyan állítja helyre a bizalmi kapcsolatokat a szolgálatok és az elnök között. Egyelőre csak annyit tudunk róla, hogy osztja Trump régi nézetét a hírszerzés átpolitizáltságáról.
Egy brit védelmi tisztviselő szerint az Öt Szem együttműködése továbbra is nagyon erős, annak ellenére is, hogy az elmúlt napokban az Egyesült Államok és legközelebbi szövetségesei között viharos retorika uralkodott. Az Egyesült Királyság továbbra is szeretné az egység benyomását kelteni, ezért is érkezik szerdán John Healey brit védelmi miniszter Washingtonba, hogy az amerikai-brit kapcsolatot továbbra is szilárd szövetségként mutassa be.
Pótolható vagy bővíthető-e a rendszer?
Az összes érintett szakértő szerint az Öt Szem „úgy jó, ahogy van”, és nincs szükség a feldarabolására vagy mélyebb átalakítására.
A rendszer alkalmas arra, hogy szerkesztett hírszerzési információkat adjon át más szövetségeseknek, így Japánnak, Dél-Koreának vagy Németországnak, miként képes a tőlük átvett adatokat integrálni. A regionális leosztás is jól működik, például az ausztrál-japán-dél-koreai háromszög, vagy a brit-nyugat-európai információmegosztás.
A magas rangú titkosszolgálati tisztviselők valószínűleg vitatkozni fognak a színfalak mögött, jegyezte meg Bob Ayers, a Pentagon és az NSA nyugalmazott felügyelője, aki jelenleg az Öt Szem biztonsági szakértője. „Egyesek lobbizni fognak azért, hogy korlátozzák Amerika hozzáférését a hírszerzéshez olyan témákban, mint Oroszország, de ez a nézet valószínűleg nem lesz hosszú szavatosságú, mert ezek a nemzetek együttműködésre vannak ítélve” – mondja.
A négy szem amúgy is félvak lenne a legnagyobb szem nélkül
„Az amerikai hírszerzői közösség (IC) puszta mérete azt jelenti, hogy a kapcsolatokon belül ő a nagy kutya" - mondja Ayers. A legerősebb jelfelderítési képességeknek az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság van a birtokában, míg Amerika az egyetlen, amely nagy tömegben képes műholdakat is felhasználni az adatok és a vizuális jelek gyűjtésére.
Mégis, a hírszerzési teher már túl nagy ahhoz, hogy egyetlen nemzet – még az USA is – egyedül kezelje. A szakértők szerint Washington saját nemzetbiztonságát is feszegetné, ha megzavarná az Öt Szemet, mert ő sem láthat és tudhat mindent. Az Öt Szem nélkül az Egyesült Államokat azt kockáztatná, hogy nem jut elegendő hírszerzési információhoz arról, hogy mit csinál a kínai és az orosz vezetés, mit terveznek és hol gyakorolnak befolyást világszerte, vagyis a büféasztalról az USA is bőven csipeget.
De ha a Fehér Ház mégis visszalépne az Öt Szemtől, a fennmaradó tagok folytathatják egymás között a titkos információmegosztást, akár kétoldalú megállapodások keretében is. Az Öt Szem holdudvarában már eleve léteznek bilaterális együttműködések, amelyek akkor is folytatódhatnak, ha a szerveződésben szeizmikus eltolódás állna be.
Ez egyfajta "biztonsági szelep", amelyet a láncolatban dolgozó egyes tisztviselők is működtethetnek még akkor is, ha a felsőbb szinteken közben nézeteltérések tombolnak. Évtizedek alapp kiépített és kipróbált személyes kapcsolatokról van szó, amelyek nem feltétlenül engedelmeskednek az aktuális politikai akaratnak.
Közvetlen működési veszély tehát egyelőre nem fenyeget, de az igen, hogy az Öt Szem esetleges szétverése erkölcsi károkat okozna, viszont fölösleges diadalérzettel jutalmazná az ellenséges feleket.
Az előtörténet
Az Öt Szem hiteles információi nélkül nehéz feladat lett volna Ronald Reagan elnök számára annak felmérése, hogy a Leonyid Brezsnyev helyére lépett volt KGB-főnök, Jurij Andropov (egykori budapesti szovjet nagykövet), milyen irányba viszi tovább a Kreml politikáját, vagy hogy mennyire lehet megbízni Mihail Gorbacsov rendszerváltó törekvéseiben. Mindezekhez elengedhetetlen volt az a mélyen kiépített hírszerzői rendszer, amit az Öt Szem képviselt, és amire Reagan elnök alapvetően épített is.
Hasonló globális ügy volt az 1969-es szovjet-kínai konfliktus, ami közvetlen nukleáris ütésváltással fenyegetett, de az amerikaiak birtokában lévő hírszerzési adatok kijózanították Moszkvát.
„Az Öt Szem lett a történelem legnagyobb és legfontosabb hírszerzési megosztási megállapodása” – mondja Calder Walton. A kutató emlékeztet arra, hogy a hidegháború legsúlyosabb szakaszaiban Henry Kissinger amerikai külügyminiszter napi szinten követelt tájékoztatást az Öt Szem illetékeseitől a szovjetekkel, Kínával vagy az arabokkal szembeni politika lehető legjobb megtervezéséhez, ami máig ható sikerekkel járt.
Az Öt Szem rendszere sok tekintetben utóképe az amerikai őslakosok hírszerző társulásainak, amikor egymástól távol élő szövetséges törzsek gondoskodtak partnereik tájékoztatásáról, ha ellenséges szervezkedést vagy mozgást észleltek valamelyikük ellen. "Amit a partnerünk mond, az úgy is van, és ha nem biztos benne, azt is megmondja, de sosem hazudik" - foglalja össze a rendszer alapelvét Walton.
A gyarmati háborúk után az Egyesült Államok hadserege többszáz olyan navajo, komancs, és két másik kisebb törzs tagjait sorozta be, akik - egyedül a történelemben - képesek voltak máig is feltörhetetlen üzeneteket szerkeszteni, és ezzel jelentős ütközetek sorsát befolyásolni.
Az Öt Szem eleinte egy nemhivatalos csoportosulás volt. A napi szintű együttműködést amerikai és brit kódtörők közös munkája hozta létre a háború során, főként az Atlanti-óceánon ólálkodó német tengeralattjáró-falkák felderítésére.
A laza szövetséget az 1946-os amerikai-brit UKUSA-megállapodás tette hivatalossá. Az egyezményt később kiterjesztették Kanadára, Norvégiára, az NSZK-ra is. Ezek az országok „harmadik félként” vettek részt a szövetségben, de a máig hivatalos klauzula szerint csak Kanada, Ausztrália és Új-Zéland tekinthető az UKUSA-ban együttműködő országnak, mint a Brit Nemzetközösség tagjai.
Ahogy a hidegháború kibontakozott, a szovjetek rendszerei is finomodtak, és a nyugatiak áttértek egy olyan adatszerzői rendszerre, ami már nem csak a Szovjetunió, de a teljes keleti blokk kommunikációját ellenőrzése alá vonta, így a Magyar Népköztársaságot is. Ezekben az évtizedekben a világ több válságpontján működött a közös hírszerzés, így Kongóban, Iránban, Chilében, a falklandi háborúban, Líbiában, és tevékenységük nyomában gyakran járt erőszak, gyilkosság és véres leszámolások is.
2018 óta, amikor teljes tevékenységüket Kínára is kiterjesztették, mondhatjuk azt, hogy a megfigyelési képeség az egész világot lefedi, beleértve az internetet és a polgári adatforgalom más eszközeit, az egyszerű telefonhívásokon és e-mail forgalmon keresztül a mélyen védett vállalati információkig. A terror elleni háború során, azaz 9/11-től kezdődően a feladatkörbe bekerült a nemzetközi terrorizmus, a kibertámadások, a jelenlegi regionális konfliktusok megfigyelése, és az onnan szerzett adatok szintetizálása.
Ennek a rendszernek az adatait lopta el és tette közzé a disszidens Edward Snowden NSA-munkatárs, aki azóta orosz állampolgárságot élvez, és akit sokan a civil jogok Don Quijote-jének tekintenek, mások pedig közönséges hazaárulónak.