Kormányváltás előtt áll Grönland: a gazdasági növekedést hirdető ellenzéki Demokraatit párt a választásokon egyértelműen legyőzte a baloldali kormánykoalíciót. A szociálliberálisok az összes szavazat összeszámlálása után 29,9 százalékot értek el a szerdai hivatalos eredmények szerint.
A legutóbbi, 2021-es választáson a Demokraatit mindössze 9,1 százalékot ért el. A párt a Dániától való lassú függetlenedés felé való közeledést támogatja. A szintén ellenzéki Naleraq 24,5 százalékot ért el. A párt a gyors függetlenedés mellett áll ki.
Donald Trump amerikai elnök Grönlandra vonatkozó követelése miatt különös figyelem irányult a választásra. Trump az amerikai biztonsági érdekekkel indokolja törekvéseit, és az ottani ásványkincseket is ki akarja aknázni. Egy friss felmérés szerint a grönlandiak túlnyomó többsége ellenzi, hogy az Egyesült Államok részévé váljon.
- mondta Jens-Frederik Nielsen, a Demokraatit elnöke, korábbi ipari és ásványi anyagokkal foglalkozó miniszter.
A hat induló politikai erőből öten voltak függetlenségpártiak, a Naleraq népszavazást is tartana a Dániától való elszakadásról. Ha Grönland függetlenné válna, a világ 12. legnagyobb országa lenne. Ez a párt egyébként arra is nyitottnak mutatkozik, hogy valamilyen szinten együttműködjön a Grönlandra pályázó amerikai kormánnyal.
Az 57 ezer lakosú sziget 1979 óta széles körű autonómiával rendelkezik, de kül- és biztonságpolitikáját egykori gyarmatosítója, Dánia irányítja. Koppenhága évente 530 millió euróval támogatja Grönlandot, ami a sarkvidéki sziget bruttó hazai termékének egyötödét teszi ki.
Grönland stratégiai helyet foglal el az északi sarkkörön, az Egyesült Államok és Oroszország között, és komoly ritkaföldfém-lelőhelyei vannak.