Az USA hírszerzési adatainak elvesztése miatt Ukrajna nem tudja hatékonyan bevetni a HIMARS-ot
A rakétaegységek adatellátása nélkül Ukrajna védekező és csapásmérő képessége egyaránt súlyos veszteséget szenvedhet.
HIRDETÉS
Mint arról tegnap beszámoltunk, a CIA elrendelte az Ukrajnának nyújtott katonai hírszerzési és operációs adatszolgáltatás felfüggesztését, ami már az éjszaka folyamán éreztette hatását.
A londoni The Telegraph tudomása szerint jelenleg bizonytalanság övezi a kétirányú partnerség olyan kérdéseit is, amelyek létfontosságúak voltak a frontvonalbeli csapatok számára és civil életeket is megmentettek. Az információs segítség lefagyása éppúgy megnehezíti Ukrajna védekezését, mint a gyilkos fegyverzetek visszatartása, mivel a fejlett eszközök nem működtethetők elektronikai háttér nélkül. A létfontosságú intelligencia hiánya egyszerűen fogalmazva elvakítja Ukrajnát, és a csapatok legfeljebb vakon lövöldözhetnek. (Ukrajna területén jelenleg kétszáznál több HIMARS rakétát állomásoztatnak, amelyek viszont informatikai háttér nélkül szinte ócskavasnak számítanak.)
Az adatforgalom leállása kihat a civil lakosságra is, mert így nehezebb korai figyelmeztetéseket kiadni, hogy a polgárok időben eljussanak az óvóhelyekre.
Nem ad okot a reménykedésre az sem, hogy (a Defense One értesülése szerint) Pete Hegseth védelmi miniszter megtiltotta, hogy amerikai hackercsoportok zavarják meg az orosz kormányhivatalok vagy katonai hatóságok munkáját. Ennek célja az lehet, hogy megnyugtassák és a tárgyalóasztalhoz vonzzák a moszkvai vezetést.
Mi fagyott le?
A hírszerzési adatok megosztásának befagyasztásának eleinte csak a szelektív hírszerzést tartotta vissza, ami akadályozta Ukrajnát abban, hogy katonai és ipari célpontokre csapjon le Oroszországon belül. Ez eleve hátrányt jelentett Kijev számára, mert az oroszországi hadianyaggyárakra és légitámaszpontokra irányuló rakéta- és dróncsapások az elmúlt hónapokban enyhítették az ukrán frontvonalakra nehezedő nyomást, jelentősen lelassítva az orosz erők előretörésének ütemét.
Szerda délutánra azonban világossá vált, hogy a Trump-kormányzat, figyelmen kívül hagyva Zelenszkij elnök előző esti békítő nyilatkozatát, sokkal tovább ment. Egy kijevi katonai hírszerző tiszt azt mondta a The Telegraph-nak, hogy a befagyasztás „többé-kevésbé teljes szünetet” jelent.
Ezt megerősítették az amerikai kormány magas rangú tisztviselői is, majd Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója a CBS hírtelevíziónak azt mondta: "Szünetet tartunk… minden biztonsági kapcsolatunkban".
Beugorhat-e Európa áthidalni az információs szakadékot?
A válasz szinte biztosan nem. Ha a befagyasztás érvényben marad, Ukrajna többi nyugati szövetségese abba ütközik, hogy a jelen szabályok szerint tilos átadniuk az ukránoknak az amerikai hírszerzési adatokat, amelyhez hozzáférhetnek. Ezt a tilalmat Nagy-Britannia és európai szövetségesei már többször átlépték, és megosztották hírszerzési információikat Ukrajnával, támogatva erőit a csatatéren. A brit Királyi Légierő és Franciaország maga is működtet Rivet Joint felderítő repülőgépeket a a Fekete-tengeren, és mindkét ország képes lenne némi hírszerzést nyújtani, de nem elegendőt.
Emellett az európai adatok többsége nem lenne valós idejű, pedig ezek nélkül az orosz csapatok pillanatnyi mozgását nem lehet felderíteni.
Végül is, eddig a gyors és real time amerikai hírszerzési adatok nyújtották a legfontosabb túlélési lehetőséget Ukrajna számára. Enélkül a védekező ország katonái és polgári lakossága egy sokkal veszedelmesebb jövő előtt állna.
Milyen hatása lesz a fagyásnak?
Az Ukrajnának nyújtott amerikai hírszerzési támogatás mértéke titkos, de néhány részlet ismert. A csatatéren a műholdfelvételekből, az elektronikus megfigyelésből és a kommunikációs lehallgatásokból származó amerikai információk élő hírszerzést adnak az ukrán parancsnokoknak az ellenség mozgásáról. Az ukrán erők ezért képesek megítélni, hogyan védekezhetnek például egy orosz offenzíva ellen.
Ha a nagyobb hatótávolságú és merészebb műveletekről van szó, az amerikai hírszerzés még fontosabbnak bizonyult. Lehetővé tette az ukrán katonák számára, hogy nyomon kövessék az orosz kémműholdakat, hallgassák az orosz parancsnokok beszélgetéseit, és nyomon kövessék, hova települt az orosz légvédelem, és hogyan lehet a legjobban megkerülni őket.
A CIA és más amerikai ügynökségek a háború eleje óta létfontosságú hírszerzési információkat szolgáltattak a célzott rakétacsapásokhoz, hozzájárulva Ukrajna legnagyobb sikereihez, például az orosz Fekete-tengeri Flotta egykori zászlóshajója , a Moszkva elsüllyesztéséhez.
A közelmúltban, miután Nagy-Britannia és az Egyesült Államok feloldotta a rakétáik Oroszországon belüli használatára vonatkozó tilalmat, az amerikai hírszerzés kulcsszerepet játszott a több orosz terület elleni támadásban. A sok példa közül az egyik, hogy a Fekete-tengeren működő amerikai Global Hawk megfigyelő drónok és Poseidon haditengerészeti felderítőgépek segítettek egy sikeres ukrán támadásban az oroszországi Krasznodar régióban található Primorszk-Ahtarszkij légibázis ellen február 6-án. Oroszország a bázist arra használja, hogy kamikaze drónokat indítson, és támogassa az ukrajnai Zaporizzsja és Herszon régiókban harcoló orosz csapatokat.
Emellett a CIA az Oroszországban működő ukrán kémek új generációjának kiképzésében is szerepet játszott, létfontosságú emberi hírszerzést gyűjtve, a fegyverek helyétől kezdve a magas rangú orosz tábornokok mozgásáig.
Meddig tarthat a fagy?
Az, hogy meddig tart a hírszerzési adatok megosztásának leállása, Trump elnök kiszámíthatatlanságától függ. Néhány főtisztje megnyugtató hangokat hallatott szerdán, Waltz szerint pedig a szünet feloldható, ha Ukrajna a tárgyalások felé halad, és „bizalomépítő intézkedéseket tesz le az asztalra”. Ezek mibenlétét azonban nem részletezte. Waltz nem utalt arra, hogy milyen intézkedésekre lehet számítani, az egyoldalú engedmények iránti igény pedig megdöbbenést kelt Kijevben, ahol a tisztviselők attól tartanak, hogy pozíciójuk meggyengült még az esetleges tárgyalások megkezdése előtt.