Donald Trump amerikai elnök csütörtökön rendeletet írt alá, amelyben egy hónapra elhalasztja a Mexikóból és Kanadából származó számos importtermékre kivetett 25 százalékos vám érvényesítését.
HIRDETÉS
Az amerikai elnök halasztó rendelete nem az első ebben az ügyben. Korábban közvetlenül a vám kivetése után, most pedig közvetlenül a vám életbe lépése előtt tett mérvadó nyilatkozatok jelezték, hogy ebből még szélesebb körű kereskedelmi háború kerekedhet, aminek jócskán lesznek következményei az amerikai gazdaságra nézve is.
Ezeket Donald Trump egy "gyomorrontás" kellemetlenségeihez hasonlította a Kongresszus előtt tartott első elnöki beszédében, de úgy tűnik, hogy azóta valamelyest módosult az általa vázolt előrejezés.
A Fehér Ház kitart amellett, hogy a vámok célja a fentanil csempészete elleni küzdelem és az Egyesült Államokba irányuló illegális migráció megfékezése. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az intézkedés jókora sebet ejtett az észak-amerikai kereskedelmi partnerségen.
Trump vámtervei a tőzsdét is zuhanórepülésbe taszították, ami riadalmat keltett az amerikai fogyasztókban, de a 47. amerikai elnök továbbra is állítja, hogy április 2-án hatályba lép a vámrendelet.
Eszerint a Mexikóból az Egyesült Államokba érkező import egy hónapig mentesül a 25 százalékos vám alól, ha megfelel a 2020-as USMCA (Egyesült Államok-Mexikó-Kanada megállapodás) kereskedelmi paktumnak.
A Kanadából származó importtermékek – különösen az autók és autóalkatrészek –, ha megfelelnek a kereskedelmi megállapodásnak, szintén egy hónapig elkerülhetik a 25 százalékos vámot. Más kanadai termékekre, köztük a hamuzsírra (amit az amerikai farmerek importálnak) és a kanadai energiatermékekre 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államok.
Trump szerint a mostani halasztás csak "rövid távú" manőver, hogy elkerülje az amerikai autógyártó cégek megkárosítását. Azt mondja, egyáltalán nincs összefüggésben a vámintézkedésre adott piaci reakciókkal. Azt nem részletezte, milyen tervei vannak az április 2. után kialakuló helyzet kezelésére.
A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint a Kanadából érkező import nagyjából 62 százalékára vonatkoznak majd az új vámok, mert a kanadai importnak ekkora hányada nem felel meg az USMCA-nak. A mexikói importtermékek esetében ez az arány közel 50 százalékos.
Kanada visszavág
Kanada eredetileg megtorlásul kivetett vámjainak egy része, körülbelül ötöde, továbbra is érvényes az amerikai importra Donald Trump mostani halasztó döntése ellenére. Ezt két magas rangú kanadai tisztviselő nyilatkozta név nélkül az amerikai Associated Pressnek.
Azokról, az összesen 30 milliárd kanadai dollár (19,4 milliárd euró) értékben kivetett vámokról van szó, amelyek az amerikai fogyasztási cikkek egy részére vonatkoznak, ilyen a narancslé, a mogyoróvaj, kávé, háztartási gépek, lábbelik, kozmetikumok, motorkerékpárok, illetve bizonyos cellulóz- és papírtermékek.
Dominic LeBlanc kanadai pénzügyminiszter közölte, hogy a válaszként tervbe vett új vámok többségét, mintegy 125 milliárd kanadai dollár (81 milliárd euró) értékben, ők sem vezetik be egyelőre. Ezeket három héten belül akarták érvényesíteni olyan termékekre, mint az elektromos járművek, gyümölcsök és zöldségek, tejtermékek, marhahús, sertéshús, elektronika, teherautók és az amerikai acélimport.
Kanada legnépesebb tartományának vezetője, Ontario miniszterelnöke, Doug Ford csütörtökön bejelentette, hogy hétfőtől kezdve Ontario 25 százalékkal többet számít fel a mintegy 1,5 millió amerikai számára szállított villamosenergiáért, válaszul Trump vámjaira. Minnesota, New York és Michigan előfizetőinek egy része számára jelent ez bosszúságot és főleg többletkiadást.
"Az egyetlen dolog, ami ma biztos, az a még nagyobb bizonytalanság. Egyes vámok szüneteltetése nem jelent semmit. Amíg Trump elnök nem szünteti meg végleg a vámfenyegetést, addig mi könyörtelenek leszünk" - írta Ford az X-en közzétett bejegyzésében.
Kína is reagált Trump vámjaira
Vang Ji kínai külügyminiszter kijelentette, hogy Peking meg fogja torolni az Egyesült Államok "önkényes vámtarifáit", és azzal vádolta Washingtont pénteki sajtótájékoztatóján, hogy "összekeveri a jót és a rosszat".
Vang Ji szerint Kína erőfeszítéseket tesz, hogy segítsen az Egyesült Államoknak a fentanilválság megfékezésében, és eközben büntetővámokat kap, ami megterheli a két ország közti kapcsolatokat.
"Egyetlen ország sem reménykedhet abban, hogy menni fog Kína elnyomása és a jó viszony fenntartása egyszerre" - mondta Vang Ji. - "Az ilyen álságos cselekedetek nem tesznek jót a kétoldalú kapcsolatok stabilitásának vagy akár a kölcsönös bizalom kiépítésének" - magyarázta a kínai diplomácia vezetője.
A két ország Donald Trump januári hivatalba lépése óta újra vámháborúba bocsátkozott. Az Egyesült Államok 20 százalékos átalányvámot vetett ki minden kínai importra, míg Peking további 15 százalékos extra vámmal válaszolt az amerikai elnök lépésére. Ezek a többi között a csirke-, a sertés- és a marhahúsra, illetve a szójára vonatkoznak. Ezzel egyidőben a kínai kormány fokozottabban ellenőrzi a kulcsfontosságú amerikai vállalatok kínai partnereit és partnerségeit.
A Trump-kormányzat protekcionista politikáját kommentálva Vang Ji megjegyezte, hogy ha minden ország ilyen megközelítéssel élne, azzal visszatérne a világ a "dzsungel törvényéhez" .
Trump vámokkal kapcsolatos fenyegetései és különböző rendeletei felborzolták a pénzügyi piacokat, csökkentették a fogyasztói bizalmat, és számos vállalkozást a bizonytalanságba taszítottak.
A főbb amerikai részvénypiacok ugyan rövid időre felpattantak a mélypontokról, miután Howard Lutnick kereskedelmi miniszter csütörtökön megszellőztette az egyhónapos halasztás lehetőségét a kanadai és a mexikói importra vonatkozó vámokat illetően. De a hatás tényleg rövid ideig tartott, csak egy órára szakította meg a lejtmenetet, ami a héten kifejezett tendenciának számít.
Az S&P 500-as részvényindex a Trump megválasztása előtti szintet sem érte el csütörtökön. Lutnick azonban az elnökhöz hasonlóan bizakodó: azt mondja, hogy a vámok okozta minden instabilitás csak rövid távú, és szükséges áldozat, amelyet meg kell hozni az USA szebb jövőjéért.