Elvándorolt munkaerő, elszállt energiaárak, munkanélküliség. Háborús üzemmódban működik az ukrán gazdaság, melynek húzóágazata lett a védelmi ipar. Egyedül a béke hozhat paradigmaváltást.
HIRDETÉS
"Ha holnap beköszönt a béke, Ukrajna gazdaságának akkor is rengeteg időre van szüksége ahhoz, hogy talpra álljon" - summázta a Kyiv Postnak Szerhij Nikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank alelnöke.
Oroszország több mint három éve, 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát, Moszkva azóta az ország területének 20 százalékát vonta az ellenőrzése alá. Az annektált régiók közé tartozik a Zaporizzsjai terület, vele együtt pedig az Európában a legnagyobbnak számító zaporizzsjai atomerőmű, mely korábban Ukrajna energiaellátásnak jó részéért felelt. "Ez az ország energiarendszerének legfájdalmasabb vesztesége, miközben a kahovkai és a dnyiproi vízerőmű, illetve a Trypillia és a Zmiiv hőerőművek elvesztése is sok gondot okoz" - mondja Nikolajcsuk.
Ukrajna energiaellátásának a közel 60 százalékát a fennmaradó atomerőművek termelik ki (a rivnei, a hmelnickiji és a dél-ukrajnai erőmű kilenc reaktora), a másik felét a rendszerbe "becsatornázott" kisebb energiatermelők és az alternatív energiaforrások adják, kiegészítve az Európai Unióból importált energiával. Az átállás nehéz volt, de a különböző kormányzati és magánkezdeményezéseknek köszönhetően az energiahiány a 2022 negyedik negyedévi átlagos 25 százalékról 2024-re 4 százalékra csökkent. Látható, hogy a probléma még fennáll, sőt fenn is marad, mivel a háború folyamán Oroszország rendre támadta és támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát, súlyos károkat okozva a hálózatban és a létesítményekben. A sérült rendszer Nikolajcsuk szerint a jövőben sem lesz képes teljes mértékben kielégíteni az igényeket.
Az ukrán energiaszektor 43,1 milliárd dollár bevételkiesést szenvedett el a háború miatt, épp ezért a kormány 2024 második felében kénytelen volt 60 százalékkal megemelni az ukrán vállalkozások villamosenergia-árait. A pénzből az energiatermelők némileg tudták fedezni a veszteségeiket, de a magasabb termelési költségek többletkiadásait a vállalkozások kénytelenek voltak áthárítani a vásárlókra. Az élet drágult.
Zuhanó rakéták, menekülő lakosság, csökkenő GDP
2022-ben és 2023-ban az ukrán cégek kénytelen voltak megküzdeni a GDP 30 százalékos csökkenésével, a háború miatt pedig az ellátási láncok jó része megsemmisült. 2022 januárjában Ukrajna lakossága 41 millió fő volt, a háború kezdetétől az országon belül több mint 10 millió ukrán hagyta el az állandó lakhelyét, 6 millió ebből külföldre menekült.
Ukrajnának hatalmas problémát jelent, hogy a külföldön tartózkodó ukrán menekültek többsége munkaképes korú, tehát Ukrajna rengeteg munkavállalót veszített a háború miatt. Az országon belüli menekültek sokszor csődhöz közeli cégekben kénytelenek dolgozni, a frontvonalon pedig kevés vállalkozás maradt életben, ráadásul a folyamatos orosz támadások miatt rengetegen veszélyes körülmények között végzik a munkájukat. A veszélyhez ráadásul nem is kell a frontvonalra menni, untig elég Kijevben maradni, melyet csak 2024-ben 1600 drónnal és rakétával támadott az orosz haderő.
"Az állandó légicsapások miatt az ukrán vállalkozások nem gondolkoznak hosszú távú projektekben, ugyanis félnek attól, hogy a beruházásaikat szétlövik az oroszok" - nyilatkozta még 2024 nyarán egy banki forrás a Kyiv Postnak. Ugyanebben a cikkben egy kereskedelmi ingatlanok bérbeadásával foglalkozó cég képviselője azt mondta, hogy az irodák és a raktárak hasznosítása jórészt a biztonsági helyzet függvénye. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az ötven legnagyobb közül egyetlen ukrán IT-cég sem nyitott új irodát Ukrajnában 2024-ben, egyesek viszont külföldön terjeszkedtek. Az említett okok, mint az energiahiány, az elvándorlás, a munkaerőhiány és az energiaárak emelkedése miatt 2025 januárjára 12,9 százalékra nőtt az infláció.
Egy a jelszó: tartós béke
Csakhogy tartós békéről egyelőre nincs szó, bármit is mondjon Donald Trump vagy Orbán Viktor. Az amerikai elnök szinte minden nap valami mást kommunikál a háború lezárásával kapcsolatban, gondolatait és szavait követni nehéz, logikát keresni bennük úgyszintén. Washington a múlt héten még Zelenszkijt kizárva, Trump pedig magát az ukrán elnököt diktátornak és népszerűtlen politikusnak titulálva az oroszokkal tárgyalt a békéről, most viszont úgy tűnik, hogy Ukrajna nagy mennyiségű ritkaföldfémet és azok kitermelési jogát adja át az amerikaiaknak a fegyverszállítások folytatásáért és egyéb biztonsági garanciákért cserébe. Cikkünk megjelenésekor a megállapodás részletei nem ismertek, de a döntés hátterében benne lehet, hogy korábban Vlagyimir Putyin is felajánlotta az orosz ásványkincsek kitermelését az Egyesült Államoknak.
Az Euronews a héten már látott egy tervezetet a megállapodásról, melyet február 28-án pénteken Volodomir Zelenszkij személyesen írhat alá a Fehér Házban. Amit tudhatunk róla, hogy a Trump-kormányzat korábban nem akarta beleírni a biztonsági garanciákat a megállapodásba, mert szerintük az USA pénzügyi érdekeltsége az ukrán nyersanyagokban eleve biztonsági garanciát jelent. Mindeközben abban szinte biztosak lehetünk, hogy Putyin attól nem állítja le az orosz a hadigépezetet, ha az Egyesült Államok bányászni kezd Ukrajnában.
A Dragon Capital ukrán befektetési bank eközben optimista, becslése szerint az ukrán GDP idén akár 6 százalékkal emelkedhet az előrevetített 3 százalék helyett, de Nikolajcsuk azt mondja, hogy a "Nemzeti Bank nagyjából egy évvel ezelőtt felhagyott azzal, hogy a háború végére vonatkozó gazdasági előrejelzéseket adjon, ugyanis nem szeretnénk spekulálni a témában.” Az alelnök szerint a háború végének Ukrajna gazdasági tevékenységére gyakorolt hatása eleve hosszú folyamat lesz, és szilárd biztonsági megállapodást kell kötni a szövetségesekkel ahhoz, hogy a befektetők bízzanak az ország hosszú távú gazdasági stabilitásában és növekedési potenciáljában.
Nikolajcsuk úgy véli, hogy az ukrán gazdaság nem pezsdül fel egyik napról a másikra csak azért, mert béke van, de azt elismeri, hogy amennyiben a béke lehetősége felsejlik, akkor mozgolódás lesz, és máris 22-71 százalékkal emelkedhet Ukrajna eurókötvényeinek az árfolyama, a gazdaság pedig elkezdheti az átrendeződést a háború előtti rendszerbe.
Amikor még az oroszok partnerek voltak
Míg Oroszország nem annektálta a Krímet 2014-ben, addig Moszkva Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnerének számított. Az illegális annexiót követően Ukrajna fő kereskedelmi partnere az Európai Unió lett, és ez azóta is így maradt. Az ukrán gazdaság ágazati struktúrájában kiemelkedő helyen szerepel a gépgyártás (ez még a szovjet-éra hagyatéka), a vaskohászat és az élelmiszeripar. Az ország jelentős mennyiségű vasérc, mangánérc és kőszén készletekkel rendelkezik, a kohászat jórészt a Dnyepermelléki alföldön, a Donyeci területen és az Azov melléki régióban folyik. 2013-ban 32,722 millió tonna acélt állítottak elő Ukrajnában, ez 2014-ben 27 millió tonnára csökkent a krími annexió miatt, és azóta is rendre csökken.
Az ország egyik legnagyobb acélipari vállalta a Metinvest, az ő példájukon keresztül jól szemléltethető, miként nyögik a háborút a ukrán nagyvállalatok: az orosz invázió kezdete óta a Metinvest lezárta mariupoli üzemeit, és összesen 40 százalékkal csökkentette vállalkozásainak termelési kapacitását. Mindeközben rengeteg pénzzel segítettek az ukrán népnek, a háború első 100 napjában több több mint 1,5 milliárd hrivnyát adtak az ukrán hadsereg, a civilek és az alkalmazottjaik megsegítésére. Már a háború kezdetén, életre hívtak egy alapítványt, mellyel 2022 júniusig 85 ezer ukránon segítettek, egyik legfőbb részvényesük pedig 100 millió eurót adományozott az ukrán fegyveres erőknek. A cég azóta sem növelte kapacitásait, a békére várnak.
Szintén jól mintázza az ukrán gazdaság lejtmenetét a Kernel Holding példája. A Kernel a legnagyobb ukrán étolajgyártó, 2023-ban pedig már olyan rossz anyagi helyzetben volt, hogy a vezetőség bejelentette a Varsói Értéktőzsdéről való kilépési szándékát. Andrij Verevszkij, a vállalat alapítója (egyben kétes múltú oligarcha, politikus) akkor ajánlatot tett a Kernel összes részvényesének kivásárlására a háború előtti értéküknél körülbelül háromszor alacsonyabb áron. Verevszkij azt állítja, hogy cége az oroszokkal vívott háború miatt ment tönkre.
Előre tört a hadiipar
Az ukrán belügyminisztérium 2025 januári közlése szerint Ukrajnában 4,6 millió belső menekült élt. A legtöbbjüknek volt munkája odahaza, viszont sokan nem találtak új állást maguknak ott, ahova a harcok miatt evakuálták őket. A keresőképes korosztály munkanélkülisége 20 százalék körül volt 2022-ben, a magas ráta részben annak volt köszönhető, hogy olyan iparágakban kerestek munkaerőt (például a dróngyártás), amihez specifikus tudásra volt szükség.
Míg a háború előtt a hadipari és védelmi szektor a GDP-nek mindössze a 6 százalékát adta, ez már 2022-ben, a háború első évében 22 százalékra nőtt, ami onnan nézve is erős növekedés, hogy Ukrajna védelmi iparága már 2010 óta hasít. Az állam abban az évben hívta életre az Ukroboronprom (hivatalos angol neve: Ukrainian Defense Industry) konszernt, melybe száznál több védelmi és hadiipari cég tartozott, tartozik.
A cégcsoportnál a háború kitörésétől kezdve felpörgött a munka, beindult a lőszer- és a fegyvergyártás, illetve a szervizszolgáltatások. A cégcsoport létesítményei az oroszok célkeresztjébe kerültek, már 2022 márciusában kilőtték az egyik páncélgyárukat, majd egy cirkálórakétákat gyártó üzemet semmisítettek meg. 2022. szeptember 20-án Kijev bejelentette, hogy a konszern egy meg nem nevezett NATO-tagállammal közösen lőszergyárat épít ukrán területen, az üzem pedig megfelel majd minden NATO-előírásnak. A cégcsoporthoz tartozó vállalatok a háború ideje alatt számos fegyvert fejlesztettek, köztük egy olyan, 1000 kilométeres hatótávolságú drónt, mely 75 kilogrammos robbanófejjel felszerelve Moszkváig is elér. Meg nem erősített hírek szerint ezekkel a drónokkal több esetben is sikeres támadást hajtottak végre Oroszország területén, így Szaratovban, Rjazanban és a Kurszki területen is.
A konszern pénzügyi mérlege is megváltozott. 2022-höz képest 72 százalékkal több bevételre tettek szert 2023-ban, és mint a legnagyobb bevételnövekedést jegyző védelmi cég, beléptek a világ 100 legnagyobb fegyvergyártója közé. A cégcsoport 2024 július 9-én nyitotta meg washingtoni központját, számos vállalatuk viszont így is munkaerő híján van, pedig közel 100 ezren dolgoznak a kötelékükben. Megjegyzendő: 2022 előtt 80 ezer alkalmazottjuk volt.
Megálljt parancsolni az inflációnak
A munkanélküliség 2022 óta csökkent Ukrajnában, a 2024-es becsült adat 13 százalék, a vállalkozások pedig (a reálértékét számítva) 14,4 százalékkal emelték a fizetéseket azt utóbbi egy évben.
A 2025 januári gazdasági jelentésekből látható, hogy 2024-ben a gabonatermés körülbelül 4,6 millió tonnával, a zöldségtermés mennyisége pedig 0,7 millió tonnával csökkent 2023-hoz képest.
A nyers- és a feldolgozott élelmiszerek ára jelentősen emelkedett a háború során, a takarmány megdrágult, így a hústermékek ára is nőtt. Az Ukrán Nemzeti Bank számított rá, hogy a 2024-es aszály tovább nyomja felfelé az árakat, az infláció megfékezése miatt pedig 14,5 százalékra emelték az irányadó kamatot. Nikolajcsuk abban bízik, hogy 2025-ben lenyomhatják 8,4 százalékra az inflációt, de erre jobbára csak akkor van lehetőség, ha tartós és igazságos békéről tudnak megállapodni az oroszokkal. Amennyiben a háború kitart, még több ember hagyhatja el Ukrajnát, az orosz támadások pedig további károkat okozhatnak az energetikai infrastruktúrában. A rombolás tovább növeli a vállalkozások energiaköltségeit, ami tovább nyomja felfelé az inflációt.
A háború vége több millió ukránt Ukrajnába terelhet vissza Ukrajnába, munkaerőre pedig szükség lesz az ország újjáépítéséhez, de az újjáépítésben messze kell eljutni ahhoz, hogy a rendszer újra a "békés" üzemmódban tudjon működni, és a dróngyártás helyett ismét (például) a mezőgazdaságon legyen a fókusz.
Az Euronews információi szerint az amerikaiakkal való megállapodás alapján az Egyesült Államok 500 milliárd dollár értékben lesz jogosult learatni az ukrán ritkaföldfémek kitermeléséből származó hasznot a Reconstruction Investment Fundon, tehát egy úgynevezett újjáépítési befektetési alapon keresztül. Az alap célja "az ukrajnai erőforrások kiaknázása a gazdaság előmozdítása érdekében, ideértve az ásványkincseket, az olaj- és gázlelőhelyeket, valamint az infrastruktúrát és a kikötőket egészen addig, amíg az alap teljes mértékben nem finanszírozza önmagát." Az alap mindaddig működne, míg Ukrajna el nem éri a 2021-es év végi GDP-jét.
A Nyikolajcsukkal készült interjú idején erről a lehetséges egyezségről még nem tudott a sajtó, jelen állás szerint viszont az Egyesült Államok hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalást kíván tenni egy stabil és gazdaságilag virágzó Ukrajna felépítéséhez. Béke esetén változatos forgatókönyvvel egyenesbe állítható az ukrán gazdaság, és a fegyvergyártás helyett ismét olyan iparágak lehetnek a gazdaság húzóerői, mint például a mezőgazdaság, az étolajgyártás, vagy például az acél- és gépipar. Béke nélkül viszont nem történhet meg a paradigmaváltás.