Ukránokként továbbra is az életünkért küzdünk, és ez a harc egy olyan békeszerződésért, amely megvéd minket a jövőben, az egyik legsürgetőbb és legfontosabb harc - írja a Nobel-békedíjas Olekszandra Matvijcsuk az Euronewsnak.
HIRDETÉS
Miközben az európai vezetők a lehetséges békemegállapodásokról tárgyalnak, Ukrajna folyamatos drón- és rakétatámadásoknak van kitéve Oroszország részéről.
Mindannyian hallottuk Donald Trump amerikai elnököt a háborúban meghalt több ezer emberről beszélni.
Arra kérem őt és más vezetőket, hogy beszéljenek arról a több ezer ukrán nőről és férfiról is, akiket orosz börtönökben kínoznak, és arról a 20 ezer ukrán gyermekről, akiket elraboltak és Oroszországba deportáltak.
Szeretném emlékeztetni a béketárgyalókat, hogy a béke az erőszakkal szembeni félelem nélküli élet szabadságát és a hosszú távú perspektívát jelenti.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Oroszországgal vívott háború nem csak két állam közötti háború. Ez két rendszer közötti háború: a tekintélyelvűség és a demokrácia közötti háború. Mindkét rendszernek megvannak a maga értékei és hozzáállásai.
A tekintélyelvű rendszerek gyakran fejeznek ki bizonyos kulturális attitűdöket, különösen a nőkkel való bánásmódjukban.
Ez az oka annak, hogy például Iránban a nőket üldözik a "nem megfelelő öltözködés" miatt; Afganisztánban a nőket kitiltják az iskolákból és az egyetemekről; Oroszországban pedig a családon belüli erőszakot dekriminalizálják. Ez mindig annak a kivetítése, amit a kormány tesz országukban az emberekkel.
Amikor tehát a békemegállapodásról tárgyalunk, biztosítanunk kell, hogy ne ássák alá az ukránok szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelmét.
Végül is, egy olyan megállapodás, amely túl sokat enged, csak a jövőbeli nyomorúság és konfliktus útját kövezné ki egy olyan Oroszország számára, amely eltökélten követi imperialista ambícióit.
A háborús bűnök büntetlenül maradnak
Ukrajnának olyan biztonsági garanciákra van szüksége, amelyek megvédik a későbbi támadásoktól, és megakadályozzák, hogy a háború más országokra is átterjedjen. A legmeggyőzőbb ilyen garancia a NATO-tagság lenne.
A NATO kollektív védelem elve biztosítaná Ukrajna szuverenitását és Európa biztonságát. Addig is Ukrajnát átfogó biztonsági intézkedésekkel és elrettentő intézkedésekkel kell megvédeni.
Oroszország eddigi eredményei miatt szükség van ezekre a garanciákra. A minszki megállapodásokat 2014-2015-ben írták alá, miután Oroszország illegálisan megtámadta és elfoglalta a Krímet és a keleti részeket. Mégis, amikor Putyinnak úgy felelt meg, kijelentette, hogy ezek a szerződések "nem léteznek".
Tehát igazságosság nélkül nem lehet fenntartható béke. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ez az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború annak a büntetlenségnek az eredménye, amelyet Oroszország évtizedek óta élvez.
Az orosz csapatok háborús bűnöket követtek el Csecsenföldön, Grúziában, Szíriában és Líbiában. És soha nem büntették meg őket. Oroszország azt hitte, azt tehet, amit csak akar.
Ez a könyörtelenség abban is megmutatkozik, hogy Oroszország a megszállt területeken a terror eszközeit alkalmazza. Az orosz hadsereg elrabol, bebörtönöz, megkínoz és megöl civileket, megsértve a hadifoglyokkal való humánus bánásmód elvét.
Az ENSZ Ukrajnában működő független nemzetközi vizsgálóbizottsága szerint a fogságban lévő embereket veréseknek, áramütéseknek, fulladásnak, szexuális erőszaknak, köröm- és foghúzásnak, víz-, étel- és alvásmegvonásnak, valamint az orvosi ellátás hiányának teszik ki.
A békefolyamatnak magában kell foglalnia az összes deportált és illegálisan fogva tartott ukrán civil azonnali szabadon bocsátását és a hadifoglyok cseréjét. Ennek előfeltételeként Oroszországnak teljes hozzáférést kell biztosítania a nemzetközi, humanitárius és vallási szervezetek számára, hogy azonnal javíthassák a fogva tartás és a bánásmód körülményeit.
Az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) szabad bejutást kell biztosítani a megszállt területekre. Jelenleg a megszállt területeken rekedt ukránok millióit súlyosan bántalmazza az orosz állam, amely az ukrán kultúra felszámolására és népének megtörésére törekszik.
A Genfi Egyezmény megfelelő alkalmazása esetén biztosítaná, hogy a civilek szabadon mozoghassanak a megszállt területekről Ukrajna szabad területeire. Garantálná az élethez és a személyes integritáshoz való jogot, az ukrán identitás megőrzését, valamint az internethez és a médiához való szabad hozzáférést.
A garanciák nélküli béke nem fogja megvédeni a civileket
Az Oroszország által fogva tartott ukránok között legalább 20 ezer gyermek van. Oroszország szisztematikusan eltörli az identitásukat brutális átnevelő táborok és orosz családok általi kényszer-örökbefogadás révén.
Minden illegálisan elrabolt ukrán gyermeket meg kell találni és azonnal vissza kell juttatni a családjukhoz. Biztonságos visszatérésüket az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalának és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának kell felügyelnie.
Oroszország ukrajnai agressziója csak akkor folytatódhat, ha rendelkezik a szükséges pénzeszközökkel. Putyin az előttünk álló globális harcra való felkészülésről beszél, és a gazdaságot úgy alakította át, hogy az a katonai igényeit szolgálja.
A befagyasztott orosz vagyont le kell foglalni és Ukrajna védelmére, az áldozatok kártalanítására, valamint Ukrajna gazdaságának és infrastruktúrájának újjáépítésére kell fordítani, beleértve a Putyin hadserege által lerombolt iskolákat, kórházakat és energetikai létesítményeket.
Az ukránok véget akarnak vetni a halálnak és a pusztításnak. Egy olyan békemegállapodás azonban, amely nem garantálja az ország biztonságát, amely nem védi meg az ukrán férfiakat, nőket és gyerekeket, akik olyan elképzelhetetlenül szenvednek, és amely nem vágja el Oroszország pénzügyi kapacitását, csak késleltetni fogja, nem pedig megsemmisíteni azt a képességét, hogy pusztító céljait folytassa.
És akkor folytatni fogja a terroruralmát a határainkon túl is.
Ukránokként továbbra is az életünkért küzdünk, és ez a harc egy olyan békemegállapodásért, amely megvéd minket a jövőre nézve, az egyik legsürgősebb és legfontosabb harc.
Olekszandra Matvijcsuk ukrán emberi jogi ügyvéd és Nobel-békedíjas.