Az izraeli hadsereg vizsgálata megállapította, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) rosszul ítélte meg a Hamász szándékait. A téves koncepció hozzájárult a védekezés kudarcához. A vizsgálat nem terjedt ki a politikai döntéshozók, így Benjamin Netanjahu miniszterelnök felelősségének firtatására.
HIRDETÉS
Az izraeli hadsereg elismerte, hogy „teljes kudarcot vallott” a Hamász 2023. október 7-i halálos támadása során, mert igen nagy mértékben alábecsülte a militáns csoport képességeit.
Az izraeli hadsereg vizsgálatának csütörtökön publikált eredménye szerint az Izraeli Védelmi Erők (IDF) „kudarcot vallott az izraeli civilek védelmére irányuló küldetésében”.
A jelentés nyomást gyakorolhat Benjamin Netanjahu miniszterelnökre, hogy indítsa meg a széles körben követelt, átfogóbb vizsgálatot, amely rávilágít az izraeli történelem leghalálosabb terrortámadását megelőző politikai döntésekre, amelyek hozzájárultak a már 16 hónapja tartó gázai háború kirobbantásához.
A jelentés alátámasztja a támadás után felmerült gyanút, miszerint az IDF súlyos hibákat követett el. Annak főbb megállapításai szerint az izraeli hadsereg félreértette a Hamász szándékait, alábecsülte annak erejét és teljesen felkészületlenül érte a több ezer, állig felfegyverzett palesztin meglepetésszerű támadása egy jelentős zsidó ünnep kora reggeli órájában.
A legfőbb tévhit az volt, hogy a Hamász, amely 2007-ben vette át a Palesztin Hatóságtól a Gázai övezet irányítását, inkább a kormányzásban érdekelt, mint az Izrael elleni harcban. (Ugyanakkor ez sokkal inkább politikai, mint katonai felelősség, mivel a Hamász az megelőző időszakban az enyhülés arcát mutatta, aminek a kormányzat hitelt adott.)
„Október 7. totális kudarc volt” - mondta ki a vizsgálat nyilvánosságra hozatala után az izraeli hadsereg egyik magas rangú, névtelenséget kérő tisztviselője. „Túl sok civil halt meg azon a napon. A szíve mélyén vagy hangosan kimondva sok hozzátartozójuk azt kérdezte magától: hol volt az IDF?” - tette hozzá.
A hadsereg vezérkari főnöke, Herzi Halevi altábornagy közölte, hogy vállalja a felelősséget az IDF mulasztásaiért.
„Október 7-én én voltam a hadsereg parancsnoka és megvan a személyes felelősségem. Az felelősség minden súlyát magamon viselem - ezt is a magaménak tekintem” - mondta Halevi, aki januárban jelentette be lemondását, és a jövő héten távozik posztjáról.
A támadásban mintegy 1200 ember halt meg, többségében civilek, és a Hamász további 251 embert rabolt el.
A Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint azóta Gázában legalább 48 ezer ember halt meg a háborúban. Az összesítés nem tesz különbséget civil és fegyveres áldozatok között.
A Hamász évekig készült a támadásra
A vizsgálat szerint az az elképzelés, hogy a Hamász nem akar háborút, visszatartotta a döntéshozókat attól, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek meghiúsíthatták volna a támadást.
Az izraeli hírszerzés szerint a néhai Hamász-vezető, Jahja Sinwar - akit tavaly októberben likvidáltak - már 2017-ben elkezdte tervezni a támadást.
Bár a jelentés nem nevezett meg egyetlen katonát, parancsnokot vagy tábornokot sem felelősként, várhatóan megnyitja az utat a katonai számvetés és esetleges felmentések előtt. Halevi mellett már más magas rangú tisztek is lemondtak, például a katonai hírszerzés volt vezetője.
Sok izraeli úgy véli, hogy az október 7-i kudarc túlmutat a hadseregen és Netanjahut hibáztatják azért, hogy a támadást megelőző években kudarcot vallott az elrettentés és a megfékezés stratégiája. Ez a megközelítés feltételezi azt is, hogy az izraeli vezetés szemet hunyt afelett, hogy Katar készpénzzel teli bőröndöket küldött Gázába, háttérbe szorítva a Hamász riválisát, a Palesztin Hatóságot.
Az izraeli miniszterelnök a felelősség megállapítására irányuló vizsgálatot a háború lezárása utánra ígérte a hazai közvéleménynek.
A január 19-én kezdődött háromlépcsős tűzszünet első szakasza szombaton jár le. A következő szakasz részleteiről jelenleg is folynak tárgyalások Izrael és a Hamász között.