Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Csak egy aszteroidánál volt nagyobb a becsapódás esélye, mint annál, ami 2032-ben érkezhet

Tavaly év végén vették először észre a 2024 YR4 aszteroidát, amelynek Földbe csapódására 1,3 százalék esély van
Tavaly év végén vették először észre a 2024 YR4 aszteroidát, amelynek Földbe csapódására 1,3 százalék esély van Szerzői jogok  AP/AP
Szerzői jogok AP/AP
Írta: Kristof Maurer
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

A 100 méter széles, 2024 YR4 nevű aszteroida a NASA és az Európai Űrügynökség által vezetett kockázati listák élmezőnyébe került. Habár 2032-es becsapódására mindössze 1,3 százalékos esélyt látnak a kutatók, a mérések kezdete óta eddig csak egy aszteroidánál becsültek nagyobb valószínűséget.

HIRDETÉS

A kisbolygót először még 2023 végén, egy chilei automatizált teleszkóp felvételén vették észre, az űrügynökségek pedig már ekkor elkezdtek vele foglalkozni.

Fontos leszögezni, hogy a kutatók becslései szerint 99 százalék esély van arra, hogy az aszteroida egész egyszerűen elhalad a Föld mellett. Az eddigi mérések alapján a becsapódás esélye mindössze 1,3 százalék körül van.

Kiemelten fontos a kisbolygók kutatása a NASA számára, tavaly szeptemberben a Bennu aszteroidáról hozott mintát
Kiemelten fontos a kisbolygók kutatása a NASA számára, tavaly szeptemberben a Bennu aszteroidáról hozott mintát Keegan Barber/(NASA/Keegan Barber) For copyright and restrictions refer to - http://www.nasa.gov/multimedia/guidelines/index.html

A számok közti hatalmas különbség ellenére az látszik, hogy mind a NASA, mind az Európai Űrügynökség kiemelt figyelmet fordít a 2024 YR4-re. De miért?

Mennyire ritka jelenségről beszélünk?

A kutatók szerint a 2024 YR4 a Torino-skála harmadik fokozatán helyezkedik el. A Torino-skála az a mérce, amelynek segítségével meg lehet határozni, hogy egy adott földközeli objektumnál mennyire áll fenn a becsapódás veszélye.

A skála 0-tól 10-ig terjed, ahol a 0 a teljesen veszélytelen kategóriát jelöli, míg a 10 a civilizáció jövőjét fenyegető biztos ütközést jelenti. A hármas értékelés figyelmeztetés arra nézve, hogy habár csekély az esély az ütközésre, a becsapódás hatalmas lokális pusztítást végezhet.

2032. december 22-e lehet az ütközés napja a NASA űrkutatói szerint
2032. december 22-e lehet az ütközés napja a NASA űrkutatói szerint AP/AP

Korábban csak egyetlen aszteroida kapott nagyobb besorolást: 2004-ben az Apophis nevű kisbolygót a skála negyedik fokozatára becsülték a kutatók a kezdeti fázisban, később azonban egyértelművé vált, hogy nem fogja keresztezni a Föld pályáját.

Ez a forgatókönyv természetesen most is lehetséges, azaz: a következő években további statisztikák segítségével a kutatók jobban fel tudják majd mérni a valódi ütközési esélyeket.

Mi történne, ha a 2024 YR4 becsapódna?

Habár "mindössze" egy 100 méter szélességű aszteroidáról van szó, ami jócskán elmarad attól a 10-15 kilométeres kisbolygótól, amely 66 millió évvel ezelőtt csapódott be, és elpusztította a dinoszauruszokat, nem szabad lebecsülni a 2024 YR4 erejét.

Az ehhez hasonló égitestek átlagosan pár ezer évente csapódnak be a Földbe, és erejükkel akár egy nagyobb várost is elpusztíthatnak. Az ütközés ereje a kutatók szerint 8 megatonnás lenne, ami összehasonlításképpen 500-szor nagyobb, mint a hirosimai atombombáé volt.

Mit tesznek az űrkutatók?

Az aszteroida felfedezése után két ENSZ által támogatott szervezet is tervezni kezdett a legrosszabb forgatókönyv esetére.

Az International Asteroid Warning Network (IAWN) célja, hogy a következő években pontosítsa a 2024 YR4 pályáját. Ezt a folyamatot nehezíti az, hogy az aszteroida jelenleg egyenes vonalban távolodik a Földtől.

A kisbolygó feltehetőleg 2028-tól válik majd újra láthatóvá, így feltételezhető, hogy mindaddig a veszélyes objektumok listájának élmezőnyében marad.

A Space Mission Planning Advisory Group (vagy magyarul Űrmisszió Tervezési Tanácsadó Csoport) nem a felkészülési, hanem a megelőzési protokollokért felel.

A 2021-es DART-misszió
A 2021-es DART-misszió Michael Peterson/AP

Terveik között szerepel egy elhárító űrszonda bevetése, amelyet a NASA korábban a DART-misszió során már tesztelt. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén egy saját rakéta kilövésével próbálnák megváltoztatni a kisbolygó röppályáját.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Százötvenszeres Hirosima - duplájára nőtt az esély, hogy egy aszteroida eltalálja a Földet 2032-ben

Elon Musk barátja kerülhet a NASA élére - nem politikust jelöl Trump az ügynökség vezetőjének

Földet ért a minta a Bennu aszteroidáról