A 100 méter széles, 2024 YR4 nevű aszteroida a NASA és az Európai Űrügynökség által vezetett kockázati listák élmezőnyébe került. Habár 2032-es becsapódására mindössze 1,3 százalékos esélyt látnak a kutatók, a mérések kezdete óta eddig csak egy aszteroidánál becsültek nagyobb valószínűséget.
A kisbolygót először még 2023 végén, egy chilei automatizált teleszkóp felvételén vették észre, az űrügynökségek pedig már ekkor elkezdtek vele foglalkozni.
Fontos leszögezni, hogy a kutatók becslései szerint 99 százalék esély van arra, hogy az aszteroida egész egyszerűen elhalad a Föld mellett. Az eddigi mérések alapján a becsapódás esélye mindössze 1,3 százalék körül van.
A számok közti hatalmas különbség ellenére az látszik, hogy mind a NASA, mind az Európai Űrügynökség kiemelt figyelmet fordít a 2024 YR4-re. De miért?
Mennyire ritka jelenségről beszélünk?
A kutatók szerint a 2024 YR4 a Torino-skála harmadik fokozatán helyezkedik el. A Torino-skála az a mérce, amelynek segítségével meg lehet határozni, hogy egy adott földközeli objektumnál mennyire áll fenn a becsapódás veszélye.
A skála 0-tól 10-ig terjed, ahol a 0 a teljesen veszélytelen kategóriát jelöli, míg a 10 a civilizáció jövőjét fenyegető biztos ütközést jelenti. A hármas értékelés figyelmeztetés arra nézve, hogy habár csekély az esély az ütközésre, a becsapódás hatalmas lokális pusztítást végezhet.
Korábban csak egyetlen aszteroida kapott nagyobb besorolást: 2004-ben az Apophis nevű kisbolygót a skála negyedik fokozatára becsülték a kutatók a kezdeti fázisban, később azonban egyértelművé vált, hogy nem fogja keresztezni a Föld pályáját.
Ez a forgatókönyv természetesen most is lehetséges, azaz: a következő években további statisztikák segítségével a kutatók jobban fel tudják majd mérni a valódi ütközési esélyeket.
Mi történne, ha a 2024 YR4 becsapódna?
Habár "mindössze" egy 100 méter szélességű aszteroidáról van szó, ami jócskán elmarad attól a 10-15 kilométeres kisbolygótól, amely 66 millió évvel ezelőtt csapódott be, és elpusztította a dinoszauruszokat, nem szabad lebecsülni a 2024 YR4 erejét.
Az ehhez hasonló égitestek átlagosan pár ezer évente csapódnak be a Földbe, és erejükkel akár egy nagyobb várost is elpusztíthatnak. Az ütközés ereje a kutatók szerint 8 megatonnás lenne, ami összehasonlításképpen 500-szor nagyobb, mint a hirosimai atombombáé volt.
Mit tesznek az űrkutatók?
Az aszteroida felfedezése után két ENSZ által támogatott szervezet is tervezni kezdett a legrosszabb forgatókönyv esetére.
Az International Asteroid Warning Network (IAWN) célja, hogy a következő években pontosítsa a 2024 YR4 pályáját. Ezt a folyamatot nehezíti az, hogy az aszteroida jelenleg egyenes vonalban távolodik a Földtől.
A kisbolygó feltehetőleg 2028-tól válik majd újra láthatóvá, így feltételezhető, hogy mindaddig a veszélyes objektumok listájának élmezőnyében marad.
A Space Mission Planning Advisory Group (vagy magyarul Űrmisszió Tervezési Tanácsadó Csoport) nem a felkészülési, hanem a megelőzési protokollokért felel.
Terveik között szerepel egy elhárító űrszonda bevetése, amelyet a NASA korábban a DART-misszió során már tesztelt. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén egy saját rakéta kilövésével próbálnák megváltoztatni a kisbolygó röppályáját.