Ukrajna már idén megszűnhet szuverén államként létezni, vetíti előre Vlagyimir Putyin fő bizalmasa
Oroszország második legbefolyásosabb emberének kijelentése egyben előre vetíti azt is, hogy a Kreml bízik abban, hogy Donald Trump érdeklődése Ukrajna iránt csökkenni fog.
HIRDETÉS
Nagyhatalmú moszkvai szereplő nyilatkozta kedden a Komszomolszkaja Pravdának, hogy reális esély van Ukrajna szuverén államként való megszűnésére még ebben az évben. A kijelentés Nyikolaj Patrusev orosz elnöki tanácsadótól származik, aki Vlagyimir Putyin legközvetlenebb bizalmasaként ismert. Patrusev 16 évig volt az orosz Biztonsági Tanács vezetője, ahol 2024-ben Szergej Sojgu volt védelmi miniszter váltotta fel, de közvetlen politikai befolyása töretlen az elnök felé.
Patrusev nem részletezte Ukrajna felszámolásának pontos tervét vagy módszereit, de azt állította, hogy Kijev „már jóval a 2022-es orosz invázió előtt összeomlott a neonáci ideológia erőszakos érvényesítése és a heves ruszofóbia” miatt. Ehhez hasonlóan baljós kijelentést tett Moldováról is, amelynek állami végzetét szintén nem zárta ki.
A világ jelentős része Amerika felé néz, mondja Patrusev, miközben az amerikai elit is megosztott, és nincsenek egységes elképzelései arról, hogyan építsenek politikát a világban. Az orosz politikus szerint Trump szlogenje az, hogy van terve az Egyesült Államok pragmatikus politikájára, de egyelőre nem láthatóak ennek konkrét részletei Oroszországra, vagy az ukrajnai háborúra nézve.
Bár Trump ígéretet tett az ukrajnai háború gyors ('24 órás') befejezésére, egyelőre nem terjesztett elő konkrét javaslatokat a tűzszünetre vagy a békemegállapodásra. Ezért Oroszország most még nem tehet mást, mint hogy továbbra is Ukrajna legnagyobb katonai támogatójának tekinti az USA-t, magyarázza az orosz várakozó álláspontot Patrusev. Ha például Washington a hatalomváltás után is azonos ütemben biztosítja a fegyverzetet és hadianyagot Kijevnek, akkor gyakorlatilag nem változott meg semmi.
„A Biden-kormányzat számára Ukrajna abszolút prioritás volt. Mivel Trump és Biden viszonya lkibékíthetetlen, ezért Ukrajna nem lesz Trump prioritásai között, hanem inkább Kína miatt fog aggódni”. Az pedig, hogy Trump elnök úr felvázolta Grönlanddal, a Panama-csatornával, Mexikóval és Kanadával kapcsolatos vágyait, azt fenntartással kell kezelni, mert régi amerikai hagyomány a világtérkép átrajzolása saját érdekeinek megfelelően, és a beavatkozás a különböző kontinensek ügyeibe, mondja a veterán hatalomtechnikus.
A politikus nyilatkozata fölerősítheti azokat az aggodalmakat, hogy az amerikai kormány úgy akar majd békét vagy tűzszünetet elérni az ukrajnai fronton, hogy politikai és területi engedményekre kényszeríti Kijevet. Patrusev szerint ez beleillene a korábbi hagyományos amerikai politikába, ami a befolyásgyakorlásra épült. Az Egyesült Államok szeret nyomást gyakorolni és fegyverrel-pénzzel irányítani folyamatokat, de óvatosan bánik a saját katonai szerepvállalással. Korábban példaként említette a Közel-Keletet, ahol Amerika jelen is van, meg nem is, és nem lehet biztosan megállapítani, hogy mekkora súlyt képvisel a térség mélyebb folyamataiban.
Patrusev szerint Washington nem kívánja majd az ukrajnai konfliktust, hanem inkább le akarja venni az amerikai napirendről, hogy olyan más irányokba mozduljon el, mint a Közel-Kelet, Kína, a déli határvidék vagy az Északi-sark.
Ezzel elérhetné, hogy az ukrajnai krízis ne globális kérdés legyen, hanem inkább Európa problémája. Erre mutat Trump azon követelése is, hogy a NATO emelje évi 5 százalékra a GDP-arányos katonai költekezést, ami biztosítaná, hogy az európai hatalmak az USA nélkül, vagy mérsékeltebb amerikai közreműködéssel is el tudnák látni Ukrajna védelmének feladatát. (Trump költségvetési felvetését eddig csak Lengyelország üdvözölte, míg Németország hevesen elutasította.)
Moszkva nem 'hízeleg', hanem inkább bizonytalan
Oroszország második legbefolyásosabb embere szerint az idő dönti el, hogy Donald Trump képes lesz-e maradéktalanul megvalósítani szándékait. Első ciklusa megmutatta, az Egyesült Államok hírhedt 'mélyállama' nagyon erős, mondja Patrusev, és lehet, hogy nem fognak megengedni neki éles irányváltásokat. Az amerikai választási kampány és az elnökjelölt elleni merényletkísérletek is mutatták, hogy a legelképzelhetetlenebb forgatókönyvekre is fel kell készülni.
Moszkva tudja, hogy Trump különféle ötleteit és álláspontjait nem osztja a teljes amerikai elit. Az új elnök felfogása erősen eltér a Demokrata Párt, a hazai óriáscégek és több transznacionális vállalat érdekeitől. Ezért rendkívül fontos, hogy Trump és környezete stabil és összefüggő programokkal álljon elő, és azok végrehajtási biztonsága garantált legyen, máskülönben Moszkva sem tud végső álláspontra jutni.
Ha Amerikának Amerika az első, akkor Oroszországnak meg Oroszország
Az 'elnöki fül' birtokosa szerint a Kreml fő prioritása az orosz polgártársak védelme és jóléte, de nem csak odahaza, hanem világszerte is. Patrusev úgy véli, hogy számos országban lesz feladat az orosz lakosság diszkriminációjának felszámolása, így nem csak Ukrajnában, hanem a balti államokban és Moldovában is.
„Ezen államok hatóságai meggondolatlan tetteikkel mély válságba vezetik magukat, és közben makacsul tekerik az oroszgyűlölő verklit. Különösen jelzésértékű az új energiaválság, amelyért száz százalékban a moldovai hatóságok okolhatók, akik engedelmesen teljesítik a brüsszeli utasításokat az Oroszországtól való gázfüggőség csökkentésére” - jelezte előre az orosz politika közép-kelet-európai nyugati keményedő irányvonalát az orosz főtanácsadó.
