Kamala Harrisre hárul a kínos feladat, hogy hivatalosan is kihirdesse saját választási vereségét
Az amerikai Alkotmány szerint a hivatalban lévő alelnöknek kötelessége január 6-án kimondania, hogy hivatalosan és visszavonhatatlanul ki lett az Egyesült Államok elnöke. Ez a nem feltétlenül kellemes feladat a jelenlegi alelnökre, Kamala Harrisre hárul hétfő este, aki az új elnök vetélytársa volt.
HIRDETÉS
FRISSÍTÉS: a választási eredmény megerősítése rendben lezajlott.
Az alelnök egyben a Szenátus elnöke is, akire a törvény rója azt a feladatot, hogy bejelentse a megválasztott új elnök személyét.
Ritka eset, hogy az egyik versengő félnek kell az érmet a másik nyakába akasztani, de azért volt rá példa a világháború óta. A legkellemetlenebb eset az 1960-as választás volt, amikor a biztos befutónak számító Richard Nixon alelnöknek kellett megerősítenie John F. Kennedy győzelmét. Nixon nyolc évvel később törleszthetett, amikor legyőzte az akkori alelnököt, Hubert Humphreyt.
A történet megismétlődött 2000-ben is, amikor Al Gore alelnök volt kénytelen bejelenteni G.W.Bush győzelmét. Azóta ilyen konstelláció nem állt elő, noha az érdekességek körébe sorolható az is, hogy 2016-ban az akkori alelnök, Joe Biden jelentette be Donald Trump első győzelmét, majd 4 évvel később legyőzte őt.
Megtörtént viszont, hogy az alelnök betegségre vagy más okra hivatkozva áthárította a feladatot a Szenátus pro tempore elnökére, azaz a többségi frakcióvezetőre.
Formaságnak látszik, de a jelentősége mégis hatalmas, mint az a négy évvel ezelőtti capitoliumi ostrom is bizonyította
Az egyes államokat képviselő elektori testület - különösebb viharok és viták nélkül - már korábban megállapította a győztest, és az alelnök feladata ennek a döntésnek a végleges jóváhagyása és kihirdetése.
Hétfőn közzétett videóüzenetében Harris azt mondja, hogy „ma a Capitoliumban alkotmányos kötelességemet teljesítem az Egyesült Államok alelnökeként, hogy hitelesítsem a 2024-es választások eredményét. Ez a kötelesség szent, amelyet a hazánk szeretete, az alkotmányunkhoz való hűség és az amerikai népbe vetett rendíthetetlen hitem vezérelve fogok betartani”.
Az esemény súlya az, hogy ezután már senki nem vonhatja kétségbe a győztes személyét, vagyis január 20-án csak Trump, és csakis ő jogosult az elnöki eskü letételére és a Fehér Ház birtokba vételére.
Emlékezetes, hogy kettejük választási viadala során Harris többször a demokráciára leselkedő veszélyként jellemezte Trumpot, akit nem tartott alkalmasnak a tisztség betöltésére. Az ellenoldal sem kímélte Harrist, aki nagyon erőteljesen indította kampányát Joe Biden visszalépése után, de október során a lendület elfogyott, mert a demokrata jelölt nem foglalkozott kellően a gazdasággal.
A kampány végéhez közeledve az is kiderült, hogy a Trump ellen indított büntető perek nem fognak célba érni a választásokig, így ezek sem javítottak az alelnök pozícióin. A több államban is megindult perek most már nem fogják érinteni Trump elnöki hatáskörét.
Győztes csak egy lehet, és azt mindenképpen Harris javára kell írni, hogy - Trumppal ellentétben - nem tett erőfeszítéseket, hogy kétségbe vonja a választást, hanem zokszó nélkül tudomásul vette a vereséget. Sem ő, sem Biden elnök nem próbált nyomást gyakorolni az Igazságügyi Minisztériumra, a Kongresszus tagjaira, a kormányzókra, az állam törvényhozóira vagy a választási tisztviselőkre, hogy fordítsák vissza az elvesztett szavazatot, ahogy azt Trump próbálta négy évvel ezelőtt.
Legutóbb nem volt békés a protokolláris eljárás
Az amerikai demokrácia egyik legnagyobb próbatétele volt 2021 január 6-án, amikor a Trump elnök Fehér Ház előtti beszéde nyomán a tömeg megindult a Capitolium felé, hogy megakadályozza Joe Biden elnöki megerősítését.
A Donald Trump ellen megindított leváltási eljárást (impeachment), és a később indított washingtoni büntető per az elnököt felbújtóként mutatta be, de ezek az eljárások nem hoztak eredményt.
A kihirdetés feladata négy évvel ezelőtt Mike Pence alelnökre hárult, akit az épületbe betörő tömeg a szó szoros értelmében halálra keresett és „akaszd fel Pence-t!” ordibálással keresett mindenfelé, mert árulónak tartották, hogy nem volt hajlandó megtagadni a választási eredmény megerősítését. Ezt a döntését aznap reggel közölte Trumppal, aki azt várta el tőle, hogy torpedózza meg az igazolási folyamatot, amit ő megtagadott.
Az alelnököt és családját a titkosszolgálat mentette ki, de közben 5 ember életét vesztette az összecsapások során.
Később folyamatosan kerültek napvilágra a bizonyítékok arra nézve, hogy a lázadást már jó ideje készítették elő a szélsőséges jobboldali csoportok és szervezetek, így a Proud Boys, az Oath Keepers és a tényeket tagadó összeesküvés-elméletes Qanon mozgalom. A szervezők és a lázadó tömeg sok tagjára azóta börtönbüntetést szabtak ki a szövetségi bíróságok.
Hogy zajlik az eljárás?
A Kongresszusnak január 6-án felnyitja az egyes államok lepecsételt bizonyítványait, amelyek tartalmazzák a választási szavazataikat . A szavazatokat speciális mahagóni dobozokban viszik be a kamrába, melyeket erre az alkalomra őriznek.
A levezető tisztviselő (Harris) az államok ABC-sorrendjében kinyitja és bemutatja a választói szavazatok igazolásait. Ezután a képviselőház és a szenátus kinevezett „bemondói” minden egyes bizonyítványt hangosan felolvasnak, majd rögzítik és megszámolják a szavazatokat.
A választói szavazatok ellenőrzése a Kongresszusnak szavaznia is kell, és egyenlőség esetén a képviselőház dönt. Ilyesmi az 1800-as évek óta nem fordult elő, és most sem fog megtörténni, mert Trump választási győzelme Harris ellen döntő erejű volt, 312-226 arányban. A procedúra végén az elnöklő tisztviselő bejelenti, hogy ki szerezte meg az elnöki és alelnöki szavazatok többségét.
Az alelnöknek nincs hatásköre az eredmények megváltoztatására vagy megkérdőjelezésére. A képviselők viszont tehetnek megjegyzéseket, miként tették is 2017-ben, Donald Trump győzelmének kihirdetésekor. Akkor néhány percre a hangulat puskaporos volt, mivel néhány demokrata kifejezte kétségét a szavazatszámlálás ellen, mivel a vesztes Hillary Clinton 3 millióval több voksot kapott, mint ellenfele.
A légkör azonban gyorsan lecsillapodott, és a Kongresszus tudomásul vette az eredményt.
