rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Folynak a nyomozások és perek a capitoliumi lázadás résztvevői ellen

Több száz szervező és ostromló már vád alatt áll
Több száz szervező és ostromló már vád alatt áll   -   Szerzői jogok  AP Photo
Betűméret Aa Aa

Lassan 4 hónapja annak, hogy Donald Trump (akkor még hivatalban lévő) elnök beszédét követően tüntetők ostrom alá vették, majd megszállták az amerikai törvényhozás épületét. A január 6-i események nemcsak a közvéleményt sokkolták, de a jog szemében is súlyosan minősülnek: összeesküvés, lázadás, rendőri szervek elleni erőszak, a törvényhozás munkájának akadályozása, károkozás. Hol tart most a capitoliumi lázadás számonkérésének ügye?

Elszigetelt személyek vagy összeesküvések tagjai?

Első kongresszusi beszédében Joe Biden elnök már az első percben szóba hozta, hogy az Egyesült Államok nemrég élte át a demokráciája elleni legnagyobb támadást a polgárháború óta. A januári capitoliumi ostrom súlya abban van, hogy nem idegen ellenség mért csapást a szabadság egyik jelképére, hanem az amerikai nép – egy része. Azok, akiket erre valakik fellázítottak és valakik irányítottak. Ennek a kivizsgálása zajlik most, mert az elnök szerint a nemzetközi autokrácia arra fogadott, hogy meggyöngíti az Egyesült Államokat.

A gyanú alá vont személyeknél nemcsak az egyéni magatartást vizsgálják, hanem hogy az illető részese volt-e annak az előkészítő sorozatnak, ami az ostromban csúcsosodott ki. Ha igen, akkor kikkel állt kapcsolatban, kikkel egyeztetett a támadás előtt és annak során?

Bizonyított, hogy sokakat mobilon keresztül utasítottak a támadás menetében. Ha én egy ilyen szerveződés tagja volnék, most a legfőbb dolgom az lenne, hogy sürgősen eltűnnék. Kerülném a további gyűléseket, és befejezném a kommunikációt bárkivel.
Christopher Macchiaroli
washingtoni szövetségi ügyész

Eddig 42 olyan államot azonosítottak, ahonnan lázadók érkeztek. Nem feltétlenül „Trump-erődből” jöttek, hanem inkább olyan körzetekből vagy városokból is, ahol Joe Biden győzött. Összetételük igen vegyes: akad köztük bukott Nyugat-Virginiai törvényhozó, alabamai rendőrtiszt, idahói börtönőr, illinoisi nemzeti gárdista, de utahi szélsőbalos is. Van köztük olyan személy, aki Donald Trump kinevezettje volt a Külügyminisztériumban, tehát köztisztviselő, bizonyos Federico Guillermo Klein, aki a rendőröktől zsákmányolt pajzsot használta támadó eszközként.

Az elfogottak döntő többsége fehér és 40 évnél idősebb. Ez új tünet, mert a politikai erőszakban résztvevők átlagos életkora 20-30 év között szokott lenni. A középpolgárság jelenlétére utal, hogy volt köztük jómódú orvos is, például dr. Simone Gold a kaliforniai Beverly Hillsből. (Ő azoknak az orvosoknak köréhez tartozott, akik széles körben propagálták Donald Trump nézetét, hogy a hidroxi-klorokin nevű szer hatékony kezelést biztosít a koronavírus ellen.) Vagy a texasi Jenny Louise Cudd, aki egy jól menő virágüzlet tulajdonosa. Jenna Ryan dallasi ingatlanközvetítő magángépen sietett Washingtonba, hogy a közösségi médiában látott felhívásnak eleget tegyen. Mindhármuk ellen benyújtották már a vádiratot.

Az ostromnak 5 közvetlen áldozata volt, és őket követte 3 további öngyilkosság: két rendőrtiszt és egy georgiai üzletember végzett magával. Utóbbi már vád alatt állt, amikor garázsában lőtte mellbe magát egy vadászfegyverrel. Ha túléli a támadást, ma bizonyára vádlott lenne a San Diego-i Ashli Babbitt, egy QAnon-hívő veterán vadászpilótanő is (portréja itt). Az ő tragikus halálának körülményeit örökíti meg ez az alábbi videó.

Ashley Babbitt egy betört üvegajtón át próbált bemászni a belső folyosóra, amikor halálos találat érte

Számít-e, hogy ki mit gondolt, érzett, akart vagy tudott?

Politológiai, de nem jogi kérdés, hogy a megmozdulás egy Trump elnök melletti, egy Joe Biden elleni, vagy inkább rendszerellenes akció-e. Mindhárom elem megfigyelhető. Az igazságszolgáltatást viszont ezek a szempontok kevésbé érdeklik, hanem inkább a következményt, vagyis a demokratikus államrend elleni támadás puszta tényét vizsgálják.

A védekezések legtöbbje arra épül, hogy a gyanúsított nem volt tisztában a helyzet jogellenességével. „Ügyfeleim a hátsó sorokban álltak, ahonnan nem láthatták, hogy kordonokat döntöttek le, vagy rendőrtiszteket támadnak” – mondja Thomas Mayr védőügyvéd, aki többeket is véd, és így érvel a texasi Christopher Grider védője is, aki 29 ügyfelet képvisel.

A kaliforniai Jacob Lewis arról beszélt a nyomozóknak, hogy nem szólították fel az épület elhagyására, és rendőrök kísérték be. Videófelvételt ígért az esetről, de adós maradt ennek bemutatásával. A teljes képhez tartozik, hogy valóban léteznek felvételek arról, hogy rendőrök engedtek be tüntetőket az épületbe vagy nem állták útjukat, miként arról is, hogy több ponton egyetlen tisztnek kellett tartani a frontot.

„Mivel több vádlott a törvénytelen behatoláson túl más bűncselekményeket is elkövetett, így fizikai erőszakot a hatóságokkal szemben, a törvényhozás akadályozását, rongálást, lopást, illetéktelen adatszerzést, ezek együttese értelmetlenné teszi a legális behatolás melletti érveléseket. Ha netán be is engedték a hallba vagy a körfolyosóra, a hivatali helységekbe való behatolás önmagában illetéktelen” – mondja Taryn Merk, volt szövetségi ügyésznő. Hozzáteszi, hogy államvédelmi ügyekben nem kell vizsgálni a vádlottak szándékát vagy motívumait. Csak a tettük veszélyességét és következményeit mérik fel, és nem azt, hogy miért tette.

És harcolunk. Harcolunk, mint a pokol... Hát akkor megyünk, lesétálunk a Pennsylvania Sugárútra. Imádom a Pennsylvania Sugárutat. És felmegyünk a Capitoliumhoz, és megpróbáljuk...
Részlet Donald J. Trump beszédéből
Washington, 2021 január 6.

Az első kihallgatások során többen arra hivatkoztak (köztük QAnon Sámán, akiről később lesz szó), hogy Donald Trump bűvöletében léptek akcióba. Ez a védekezés arra épül, hogy ha az Egyesült Államok elnöke szólít fel valamilyen cselekményre, akkor a polgár joggal gondolhatja, hogy az nem törvénytelen, hiszen a Főparancsnok szólt hozzájuk. A bírók nem látszanak vevőnek erre az érvelésre, így kinek-kinek magának kell viselnie a felelősségét.

Országos levadászás folyik

A nyomozások azokra a protokollokra épülnek, amiket a szervezett bűnözés ellen is alkalmaznak, elsősorban a kapcsolati hálókra, a parancsláncra és a szervezettségre.

Az amerikai büntetőjog egyik alapelve, hogy a tett elkövetése és a vádemelés közti idő a lehető legrövidebb legyen, hogy a bizonyítékok ne enyésszenek el. Az eljárások látszólagos lassúságát az okozza, hogy a rendbontók legtöbbje el tudta hagyni a helyszínt, hazautazott vagy elrejtőzött. Ez arra kényszeríti a nyomozókat, hogy országos vadászatot folytassanak, ami az FBI bevonását teszi szükségessé.

A közösségi média széles keresési felületet nyújt a hatóság számára. A nyomozóiroda eddig 540 személyt azonosított, és a vádemelések száma már közelít az 500-hoz.

Az FBI 140 ezer videóval és fotóval rendelkezik a résztvevőkről. Egy letartóztatott például a Twitteren közölt magáról képet és üzenetet: „Üdvözlet a Capitoliumból, LOL!”, – de csak késve törölte. Sok hasonló támpont akadt, és legtöbbjüket pár órán belül elfogták vagy házi őrizet alá vonták.

Az FBI egy azonosítatlan személyt keres

Ebből a tömegből kell rábukkanni az akciót szító személyekre, akik 20 évig terjedő szabadságvesztéssel számolhatnak, és ezt egyes tényezők még súlyosbíthatják. Több esetben kapcsolódik hozzá illegális fegyverviselés, tiltott eszközök használata (mérgező anyag, gáz-spray, sokkoló), fegyver átadása jogosulatlan személynek, rendőr lefegyverzése, rendőrségi frekvencia illetéktelen használata vagy fizikai rombolás.

Michael Sherwin, aki Donald Trump főügyésze volt, úgy nyilatkozott februárban, hogy „Ennek a nyomozásnak a mérete és hatóköre példátlan, nem csak az FBI, hanem az egész igazságszolgáltatás történetében”. Valóban, mert az ügyek tömege nagyon leterheli a fővárosi igazságszolgáltatási rendszert, és még nyugdíjból vagy szabadságról is vissza kellett hívni bírókat. Néhány vádlott indítványozta is, hogy ügyét ne ott, hanem más bíróság előtt tárgyalják, mert veszélyben érzik a tisztességes és körültekintő eljárást.

Mások kirendelt védőt igényelnek, ami sokmilliós terhet ró a helyi költségvetésre.

Kik a „sztárvádlottak”?

(1) A Sámán

A showt egyértelműen elvitte a 'Q Shaman' néven világsztárrá katapultált Jacob Anthony Chansley (33). Őt ismerte meg a világ – talán örökre – és ő lett az eset jelképe. Bár súlyos közvetlen felelőssége nem volt az eseményekben, de túlszereplésével magára rakta a célkeresztet.

AP
Felső sor: Angeli, Barnett, Rhodes - alsó sor: Packer, Williams, Nordean és BiggsAP

Az arizonai férfi a hamis hírekre épülő QAnon mozgalom ismert alakja, vakbuzgó Trump-hívő és COVID-tagadó (önmagában egyik sem bűn). Azt hirdette, hogy az elnök harcban áll a demokraták sátánimádó és pedofil „mélyállamával”, és őt ebben a küzdelemben meg kell segíteni. Emiatt viszont már megkaphatja a felbujtói minősítést.

Az ügyében eljáró bíró, aki egy Ronald Reagan által kinevezett bejegyzett republikánus, március elején elutasította a szabadlábra bocsátási kérelmet. Sőt, még a bíróság megsértésének vétségét is a nyakába sózta, amiért engedély nélkül nyilatkozott az eljárásról.

Chansley-t most egy virginiai fegyintézetben tartják fogva, ahol gondoskodnak különleges étkezési követeléseiről is, amit Arizona nem tudott (de nem is akart) biztosítani a számára.

(2) Richard Barnett szerint a per csak egy rakás trágya

A 60 éves arkansasi férfi volt az, aki az ostrom során betört Nancy Pelosi házelnök irodájába, majd az íróasztalára tett lábbal pózolt a fotósok előtt. Vesztére, mert az így szerzett túlzott hírnév nagyobb súlyt rakott rá, mint ami a tényleges szerepe volt. Őt sem engedi szabadon a bíró az ítélethozatalig, így május végéig rács mögött marad. „Ez az eljárás egy rakás trágya!” – kiabálta Barnett a virtuális kihallgatás során a jogegyenlőségre hivatkozva, mivel másokat engedtek szabadlábon védekezni, de őt nem.

Ez igaz is. A baj csak az, hogy őt lopással és titoksértéssel is vádolják, mondván, hogy iratokat és egyéb tárgyakat vitt el Pelosi irodájából.

(3) Az igazi főszereplő: Stewart Rhodes és az 'Oath Keepers'

Rhodes még 2009-ben alapította az Eskütartók nevű csoportot, tiltakozásul Barack Obama megválasztása ellen. A capitoliumi tüntetés előtti napokban széles körben buzdított megjelenésre és aktivitásra. Egy január 4-i (azóta törölt) blogbejegyzésben azt írta, hogy „kritikus fontosságú, hogy minden hazafi, aki el tud menni Washingtonba és támogatni tudja Trump elnök küzdelmét a hazai és külhoni ellenségekkel szemben, akik államcsínyt hajtottak végre a tömeges választási csalásokkal, az legyen jelen. Mi, az Eskütartók készen állunk erre, és erőnkhöz mérten mindent meg is teszünk.”

Rhodes esetében az ügyészek egyenes okozati kapcsolatot látnak csoportja és a halálos következmények között. Birtokukban van egy 97 másodperces telefonbeszélgetés, ami Rhodes és az egyik Eskütartó között zajlott a behatolás előtti pillanatokban, de ennek konkrét tartalma még zárolt.

Maga a szervezet egy féllegális fegyveres alakulat, akik a támadást kimódolt precizitással hajtották végre egy oldalbejáraton, utat törve több 'privát' protestáló előtt. Jelenleg 12 Eskütartó áll vád alatt, köztük 4 nő. Az ő helyzetük a legnehezebb, mert együttesen emeltek vádat ellenük bűnszövetkezetben való részvétel miatt.

Súlyosbító elem velük szemben, hogy ők koordinálták két másik rendszerellenes szélsőjobboldali csoport, a Proud Boys és a Three Percenteers mozgását is. Ennek a két csoportnak a támogatói között egy sheriffhelyettest is azonosítottak. Maga Rhodes nem hatolt be az épületbe, ezért ellene később adtak be vádindítványt.

Az ügyészek szerint a Capitolium előtt megjelent csoportok közül az Eskütartók a legveszélyesebbek. Rhodes filozófiája az, hogy ők az Alkotmány védelmezői a kormánnyal szemben, hivatkozva Thomas Jefferson lázadási filozófiájára. Ennek lényege, hogy a népnek nem csak joga, de kötelessége is eltávolítani a zsarnoki rendszert.

Rhodes azt hirdeti, hogy ők nem is tudnának alkotmányellenes tetteket elkövetni, mert ők maguk a nép, és ehhez az eszméhez több veteránt és rendőrtisztet is megnyert.

Az Eskütevők története és bukása

Az Eskütartók csoport most a bomlás jeleit mutatja. Nem mindegyikük boldog attól, hogy a hatóságok lecsapnak Rhodes minden kapcsolatára és bajba kerülnek azok is, akik békésen viselkedtek és távol maradtak. „Szeretnék gratulálni Stewart Rhodesnak és 10 milicistájának, amiért megnyerték a hülyeség-versenyt, merthogy ez az volt" – mondta Jim Arroyo, az Eskütartók arizonai csoportfőnöke. „Ez ellene volt mindannak, amire minket tanítottak, és amiben hiszünk. Tíz fazon oda megy, csinálnak valamit, és hirtelen mindannyian ördögök lettünk” – kesereg.

(4) Riley June Williams

A 22 éves pennsylvaniai nőt azzal vádolják, hogy ellopott egy laptopot Nancy Pelosi irodájából. Őt a lepattintott szerelmese dobta fel az FBI-nál azzal, hogy tudomása szerint Williams el akarta sózni a gépet az orosz hírszerzésnek.

Ennek nem sok teteje lett volna, mert a házelnök kizárólag prezentációs célokra használta a laptopot, és nem volt rajta semmi érdemleges, de a nyomozóiroda ezt még nem igazolta. Williams az eset éjszakáján rémületében törölte összes emailjét és közösségi médiás kapcsolatát.

Az ő történetének tükörpárja egy másik eset, amikor egy szélnek eresztett szerető a Capitoliumból zaklatta korábbi partnerét és képeket, videókat, SMS-t küldözgetett neki. Richard Michetti azzal az ismerettel is megajándékozta ex-barátnőjét, hogy hülye, ha ezek után sem látja, hogy a választásokat elcsalták. De még így sem sikerült visszaférkőznie a nő kegyeibe, aki feljelentéssel honorálta a tolakodást. Michetti vád alatt áll és 20 évet kaphat.

(5) Robert Keith Packer

Az 56 éves newporti férfi az incidens egyik legfeltűnőbb alakja, aki az 'Auschwitz tábor' feliratú melegítőben mutatkozott.

A Youtube és a Twitter is azonosította Peckert

Őt pár nappal az esemény után fogták el Norfolkban, és 10 évvel büntethető vádat emeltek ellene. Esetében a felirat is problematikus, mert olyan érzületet kelt, hogy a lázadók netán (neo)nácik voltak, ami legfeljebb csak kis részben igaz. Packer kapcsolatrendszerének feltárása folyamatban van és Michael Sherwin ügyész szerint még van idő átfésülni az egész országot további bizonyítékokért, mert a megalapozottság kulcsfontosságú.

(6) A Proud Boys és az ellopott koronaékszer

A szélsőséges csoport két vezetőjét már letartóztatta a bíró április közepén. A Seattle-i Ethan Nordean (30) és a floridai Joseph Randall (37) hatvan személyt vezetett fel a Capitolium ellen. A bíró megállapította, hogy bár nem voltak felfegyverkezve és nem okoztak közvetlen kárt, előkészítő és irányító szerepük jelentős volt.

Ezt a magatartást Kelly bíró két és fél órás összefoglaló beszédben értékelte rendkívül súlyosnak. „A vádlottak el akarták lopni országunk egyik koronaékszerét, a békés hatalomátadás eszméjét.” A letartóztatást azzal indokolta, hogy nincs biztosíték arra, hogy nem folytatják a mozgósítást jogsértésekre és a köznyugalom megzavarására.

Mit szól a politika és a nép?

A kongresszusi hangulat ebben a kérdésben viszonylag nyugodt. A nyomozások, vádemelések és perek nem témái a napi politikai vitáknak, mert a republikánus képviselőkre és szenátorokra is hideglelést hozott az, ami január 6-án történt.

Teljes egyetértés persze nincs. Ron Johnson wisconsini szenátor kétli, hogy Trump-hívők álltak a támadás mögött. Márciusban pedig 12 republikánus képviselő nemmel szavazott arra, hogy a Ház határozatban emlékezzen meg a capitoliumi őrség helytállásáról. Maga Donald Trump sem tágít attól a véleményétől, hogy a lázadók 'zéró kockázatot' jelentettek az alkotmányos rendre.

A közvélemény sokkal megosztottabb, bár ez manapság szinte minden ügyben tipikus. Egy március végi felmérés szerint a republikánusok 60%-a még mindig úgy gondolja, hogy a capitoliumi esemény jogos reakció volt az „ellopott választásokra”, vagy pedig szélsőbalos provokáció Donald Trump lejáratására. Ez magas hányad.

A demokratáknál viszont még magasabb az aránya azoknak, akik lázadásnak tartják a történteket, és aláhúzzák a volt elnök személyes felelősségét. Ők szinte mindannyian így gondolják.

AP Photo
A demokraták és több jogász szerint egyenes összefüggés van az elnök beszéde és a capitoliumi események közöttAP Photo

„Donald Trump és néhány prominens republikánus csökönyössége oda vezethet, hogy történnek még hasonló esetek” – mondja Susan Corke, a Southern Poverty nevű jogi kutatóintézet munkatársa. „A nagy veszély az, hogy ha a hangulat nem normalizálódik, akkor fogunk még látni erőszakot.”

A nyomozások, vádemelések és perek jelentősége ezért igen nagy. Az amerikai bírói ág hitelessége kimagaslik más állami intézmények közül (Legfelsőbb Bíróság 57, Kongresszus 22, elnök 21), és ha a bíróságok alátámasztják, hogy jogsértés történt január 6-án, az valamelyest enyhítheti a közhangulatot is.