A Spanyolországba menekült megválasztott elnök januárban haza akar térni, hogy átvegye a hatalmat Nicolás Madurótól. A Szaharov-díjas Edmundo González Urrutia bízik az EU és az USA támogatásában is.
HIRDETÉS
„A venezuelaiak többsége határozottan kinyilvánította akaratát, a jövőnkre, a méltóságunkra szavaztunk júliusban. Az emberek csaknem 70 százaléka elutasította a mostani rezsimet. A hadseregnek semmi mást nem kell tennie, mint tiszteletben tartania a nép akaratát, és a népet kell védenie, nem a kormányt" – mondta az Euronewsnak a friss Szaharov-díjas venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado lánya.
Édesanyja nevében Ana Corina Sosa vette át a díjat Strasbourgban, megköszönve azt a támogatást, amelyet az Európai Parlament nyújt a demokrácia helyreállításáért folytatott küzdelmükben. A Szaharov-díjat idén Edmundo González Urrutia venezuelai ellenzéki politikus és María Corina Machado, a venezuelai demokratikus erők egyik vezetője kapta.
Arra a kérdésünkre, hogy miként valósítható meg a hatalom békés átvétele, Ana Corina Sosa azt válaszolta, hogy ez nagyon bonyolult helyzet, de vannak arra utaló jelek, hogy a hadseregen belül is sokan szimpatizálnak a demokratikus ellenzékkel. Erre utal az, hogy a kormány utasítása ellenére a katonák által felügyelt szavazókörökből kikerülhettek az ellenzék győzelmét igazoló jegyzőkönyvek.
„Soha nem volt ennyire egységes a venezuelai nép abban, hogy elutasítja a rezsimet. Annyi mindent elvettek már tőlünk, nincs vesztenivalónk, folytatnunk kell a küzdelmet, a gyermekeink jövője érdekében is” – tette hozzá.
Az Egyesült Államokban élő Ana Corina Sosa elmondta, hogy félti édesanyja életét, de nagyon büszke is rá, hogy megalkuvást nem ismerve harcol az igazságért, a demokráciáért, az emberi jogokért.
Elcsalt választás
Venezuelában a választási bizottság július 28-án hivatalosan is a 2013 óta hatalmon lévő Nicolás Madurót nyilvánította az elnökválasztás győztesének, de az ellenzék szerint csalás történt. Nemzetközi megfigyelők is ezt támasztották alá, miután megállapították, hogy a választás nem volt szabad és demokratikus.
A nemzetközi közösség nagy része, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió is az ellenzék jelöltjét, Edmundo González Urrutiát ismerte el győztesként. A politikus María Corina Machado helyett indult az elnökválasztáson, mert az Egyesült Demokratikus Platform ellenzéki jelöltjét a kormány által ellenőrzött Nemzeti Választási Tanács januárban kizárta, és 15 évre eltiltotta közhivatal viselésétől.
Kína, Oroszország, Kuba, Nicaragua, Bolívia és Honduras Nicolás Madurót ismerte el az elnökválasztás győztesének.
Az európai parlamenti képviselők többségének állásfoglalása szerint a megfigyelők egyértelművé tették: a venezuelai elnökválasztás nem felelt meg a nemzetközi normáknak. Az EP szeptemberben úgy döntött, hogy Edmundo González Urrutiát ismeri el Venezuela elnökének. A jobbközép Európai Néppárt a radikális jobboldali képviselőcsoportokkal egyetértésben szavazott González elismerése mellett.
Küzdelem az igazságért
María Corina Machado illegalitásban él Caracasban, amióta kihirdették Nicolás Maduro győzelmét. A Szaharov-díj átadásán videokapcsolaton keresztül elmondott beszédben elítélte, hogy a venezuelai vezetés gyűlöletet szítva próbálja megosztani a társadalmat.
„Minden demokratikus intézményt le akartak rombolni, a független igazságszolgáltatástól kezdve a népszavazásig. A korrupt és bűnöző rezsim megfojtotta a gazdaságot, a történelem legsúlyosabb hiperinflációját idézte elő, és milliókat tett a politikai lojalitáshoz kötött állami segélyek függőivé, méltóság és jövő nélkül. Venezuela azonban reagált” – magyarázta az ellenzéki vezető.
María Corina Machado azt mondta, a Maduro-rendszer gyengébb, mint valaha, és nemzetközi segítséget sürgetett ahhoz, hogy garantálni lehessen a békés hatalomátadást.
A megválasztott elnök, Edmundo González Urrutia ellen szeptemberben elfogatóparancsot adtak ki, emiatt elhagyta Venezuelát, és Spanyolországban kapott menedéket. Strasbourgban azt mondta az EP-képviselőknek, hogy díja az egész venezuelai nép harcának elismerése.
„Inkább előbb, mint utóbb, országunk a népünk által meghatározott irányba fog fordulni. A mostani visszaélések és erőszak csak ügyetlen kísérlet arra, hogy elodázzák azt, ami elkerülhetetlen. Egyetlen erőszakra épülő kormány sem stabil”.
Edmundo González Urrutia január 10-én vissza akar térni Venezuelába, hogy elfoglalja az elnöki széket, és ezzel érvényesítse a nép akaratát. Szavai szerint a Szaharov-díj megerősíti a párbeszéd iránti elkötelezettséget, és a világ demokratáinak egységét jelképezi.
Az Európai Parlamentnek a gondolat szabadságáért, az emberi jogok védelméért járó Szaharov-díja nem csupán elismerés, hanem emlékeztető is arra, hogy a szabadságért folytatott küzdelem soha nem hiábavaló – jelentette ki Roberta Metsola, az uniós parlament elnöke.
Nyomor, elnyomás, exodus
Az ellenzék júliusi választási győzelme után a Maduro-rezsim fokozta az elnyomást és a megfélemlítést, hogy erőszakkal hatalomban maradhasson.
Legkevesebb 25 embert megöltek és több százat megsebesítettek a demonstrációkon, mintegy 2500-at letartóztattak. Többen Argentína caracasi nagykövetségén kerestek menedéket a megtorlás elől.
Venezuela a világ egyik legnagyobb olaj-és gázkészletével rendelkezik, mégis romokban hever a gazdaság. Az ország az egyik legszegényebbé vált a régióban az utóbbi években. Az ország tagságát 2016-ban felfüggesztették a dél-amerikai Mercosur gazdasági szervezetben. Az emberek nagy része napi 3 eurónak megfelelő összegből tengeti életét, miközben óriási az infláció.
A gazdasági nehézségek és Nicolás Maduro diktatúrája miatt tömegek hagyják el az országot. Az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének adatai szerint 7,7 millió venezuelai vált menekültté, illetve vándorolt ki 2014 óta. Nagy többségük, több mint 6 és fél millió ember a latin-amerikai és karibi országokban él. Ez a világ egyik legsúlyosabb menekültválsága.