Noha az új damaszkuszi vezetés eszmeisége még homályos, intézkedései egy szilárd központi hatalom tudatos kiépítése felé mutatnak. Ennek egyik feltétele, hogy felszámolják az országban ellenőrizetlenül akciózó palesztin terrorcsoportokat, ami felé most megtették az első vakmerő lépést.
HIRDETÉS
Az Aszad-rezsimet felváltó új szíriai kormányzat összehívta az országban működő palesztin fegyveres szervezeteket, és közölte velük, hogy készüljenek fel a teljes felszámolásra. A drámai hangulatúnként jelzett ’eligazításra’ a palesztin diaszpóra fővárosának számító damaszkuszi Yarmoukh táborban került sor, amely évekig az ISIS kezén volt.
„Hideg normalizáció” Izrael felé?
Szíria új urai elejét akarják venni minden olyan fegyveres támadásnak a zsidó állammal szemben, amely a területükről indul ki és olyan súlyos izraeli ellencsapásokat válthat ki, miként az Gázában és Libanonban történt, ahol likvidálták a terrorszervezetek teljes vezető hierarchiáját.
Ezt a felfogást szemlélteti az a videó-interjú is, amiben az új rezsim képviselője kikerülte a választ a többször is erőltetett kérdésre, hogy mi a véleménye Izrael elmúlt heti támadásairól az Aszad-rezsim megmaradt katonai infrastruktúrái ellen. Ehelyett inkább az ország stabilitásának megteremtését hangsúlyozta.
A HDF felkérte Izraelt, hogy most már fejezze be támadásait Szíria ellen, mivel alapvető célját elérte, teljes ellenőrzése alatt tartja a Golan-fennsíkot, és megsemmisítette az Aszad-rezsim legfontosabb katonai eszközeinek 85 százalékát. További csapások már nehezítenék a belső stabilitás kialakítását, és Szíria „túl kimerült” egy új konfliktushoz.
Az al-Akhbar libanoni lap értesülése szerint a továbbiakban a HDS egyedül fogja megszabni az összes olyan lépést, ami Izraellel kapcsolatos, és emiatt nem kívánják a palesztin terrorszervezetek kaotikus rendszerét tovább engedélyezni. Erre mutat a győztes lázadók és Antony Blinken egyeztető megbeszélése is, ahol szintén a stabilitás volt a fő hangsúly.
Mit tartalmaz az eddigi történelmet felülíró szabálykönyv?
A HDS közlése szerint az aktív palesztin harci szervezetektől és terrorcsoportoktól elkobozzák a fegyvereiket, megszüntetik a kiképzőtáborokat és a katonai főhadiszállásokat, valamint kötelezni fogják őket alakulataik mielőbbi feloszlatására.
A találkozón megjelentek a legbefolyásosabb palesztin politikai- és terrorszervezetek, élükön a történelmileg ismert PFLP-vel (a hírhedt gépeltérítő és túszszedő Leila Khaled szervezete), és a kommunista DFLP-vel.
Ezek a kiterjedt csoportok már a 60-as évek vége óta követnek el terrorcselekményeket szerte a Közel-Keleten. A megbeszélésen képviseltette magát a Hamász-szal szövetséges Iszlám Dzsihád és a Palesztin Népi Harci Front nevű iszlamista milícia is, valamint további kisebb csoportok.
A Hamász és a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatah képviselői nem vettek részt az eligazításon, de korábban a Hamász már gratulált a lázadóknak az Aszad-rendszer megdöntéséért.
Abbász szintén azt nyilatkozta, hogy a Palesztin Hatóság „kiáll a szíriai nép mellett, és mindenkinek tiszteletben kell tartani a Szíriai Arab Köztársaság egységét, szuverenitását és területi integritását”, ami a DHS uralmának elfogadását jelenti.
Az ISIS-t nem hívták meg a tájékoztatóra, mivel az nem palesztin, hanem globalista (kalifátusi) szervezet, viszont még mindig ellenőrzi Szíria szuverén területének jelentős részét.
A beidézett csoportok fegyverzetét a táborok védelmi és biztonsági feladataira korlátozzák, de a kerítéseken kívül semmilyen katonai tevékenységet nem folytathatnak. Cserébe politikai és jótékonysági jogosultságokat kapnak az újjászervezett szír állam területén, tekintettel az országban létező táborok mintegy kétmilliós palesztin lakosságára, akiknek érdekeit képviselhetik.
Ennek megfelelően a táborokban adminisztratív és segélyező irodák működhetnek, de a toborzás vagy kiképzés tilos lesz. A magasfokú óvatosság oka az, hogy az 1948 óta létező menekülttáborok 'humán utánpótlásából' az ISIS is részesedett, amely várhatóan az új rezsim legveszedelmesebb belső ellensége lesz.
Egyik szervezet sem kap autonóm jogosultságokat, és tilos lesz átkelő-folyosókat, alagutakat, fegyverraktárakat, bunkereket fenntartaniuk, vagy segítséget nyújtani bármely félnek, amely akciókat tervez Izrael ellen. Ugyanez a tilalom vonatkozik az olyan esetleges akciókra, amelyek a libanoni tűzszünetet zavarnák meg Szíriából kiindulva.
A legfenyegetőbb kijelentés az volt, hogy az új rezsim ki fogja vizsgálni azokat a bűncselekményeket, amelyeket az összehívott szervezetek az Aszad-kormánnyal együttműködve követtek el a szíriai lakosság ellen
A történelmi súlyú tanácskozás egyben üzenet a Hezbollah felé is. Az új hatalom meghatározó csoportjai egyhangúan követelik, hogy a vezetés álljon bosszút a libanoni terrorpárton, amiért évekig támogatta az Aszad-rezsimet a szíriai polgárháborúban.
A bejrúti lap tudomása szerint az új kormányon belüli uralkodó áramlatokat egyáltalán nem foglalkoztatja az „ellenállás” gondolata (amit a Hamász, a Hezbollah és az Iszlám Dzsihád képviselt a legagresszívabb módon), mert úgy gondolják, hogy Szíria újjáépítése mindent megelőző prioritás. Nézetük szerint a háború Izraellel nem lehetséges és nem is szükséges, mert az ellencsapások felszámolnák az újjáépítés reményeit.
Mi lesz a menekültekkel és mire készül Erdoğan elnök? Számtalan megválaszolatlan kérdés várakozik
A szíriai menekültek sorsa egyelőre áttekinthetetlen. Összlétszámuk mintegy 6 millióra tehető, de nem képeznek egységes tömböt, és hatalmas területeken szétszórva várják a továbbiakat, az Eufrátesztől Londonig.
A hazai stabilitásra vár az a többszázezer Libanonban rekedt menekült, akik az Aszad-rendszer miatt eddig nem térhettek vissza hazájukba, de eközben végzetesen csalódtak a Hezbollahban is. Többnyire fiatal családokról van szó, akikre nem csak a gazdaság újraindításához volna szükség, de erősíthetik a rendszer politikai hátterét is, kivált, ha majd választásokra is sor kerül. Rájuk viszont csak akkor lehet számítani, ha odahaza nem leselkedik rájuk egy olyan csapdahelyzet, amint ami elől elmenekültek.
Ugyanakkor nyomás alatt is állnak a libanoni kormány részéről a távozásra, mert Bejrútnak biztonsági és gazdasági gondokat jelent a szíriai menekültek tömeges jelenléte a meggyöngült országban.
Ugyanez igaz a Törökországban már 10 éve várakozó, vagy az Unióba már bejutott szír menekültekre. Esetükben is a garancia az elsődleges kérdés, amikor hazatérésüket fontolgatják. Közülük sokan bizonnyal az Európában való végleges letelepedést választják, ám ez csak a távolabbi folyamatokban fog kiderülni.
Ennek magyarázata az, hogy 2015 óta több tízezer szíriai menekült és családja jutott munkához és megélhetéshez szerte Nyugat-Európában, és egyáltalán nem vehető biztosra, hogy ezt felcserélik a hazai zavaros állapotokkal.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök, akit a szíriai konfliktus győztesének is tekintenek, a múlt héten elrendelte a szíriai határ megnyitását, hogy az országában felgyülemlett 3 milliós menekülttömeg szabadon térhessen haza otthonába. Ez viszont nem fog gyorsan megtörténni, mert az érintettek közül sokan még óvatosak. A törökországi szíriaiak többsége meg akarja várni, hogyan alakulnak az elkövetkező viharos hónapok, mielőtt ilyen nagy döntést meghozna.
„Lesz némi mozgás, de nem számítok arra, hogy emberek milliói fognak egyszerre távozni Törökországból, ahogy sokan gondolják vagy remélik” – figyelmeztet Murat Erdogan professzor, migrációs szakértő, aki új feszültségpontok kialakulásától tart.
Krízist okozhat, ha Erdoğan elnök esetleg nyomást gyakorol a szírekre, hogy távozzanak, viszont az új damaszkuszi rezsim is támaszthat akadályokat, mivel szeretné megelőzni az Aszad-pártiak visszaszivárgását az országba. Emiatt hosszadalmas bürokratikus ellenőrzésekkel is számolni kell, melyek tetézhetik az amúgy is magasra tekert feszültségeket.
A menekültek fő gócai mellett be kell számolni azokat a jelentős embercsoportokat is, akik Irakban vagy Jordániában kerestek menedéket, és azok is, akik még mindig az ISIS elnyomása alatt sínylődnek.
És marad még a fő kérdés, hogy vajon a megfenyegetett palesztin terrorszervezetek ellenkezés nélkül alávetik-e magukat az új rendszer szabta követeléseknek? Ha nem teszik és helyette a konfrontációt választják, akkor a polgárháború újabb és nagyon mély dimenziója nyílhat meg Szíriában. Még akkor is, ha ezek a csoportok jelenleg nem számíthatnak Oroszország és Irán katonai segítségére. Létszámuk legalább 50 ezerre tehető, és rendelkeznek olyan fegyverzettel, amivel városi harcokat lehet vívni, vagy gerillatevékenységet lehet folytatni.
Stratégiai távon is döntő fontosságú lehet ez az intézkedés
Ha az új szíriai rezsim valóban az ország stabilizálására és pacifikálására törekszik, annak fontos része lenne az Öböl-államok és Törökország között régóta áhított olaj- és gázvezetékek megépítése, ami egy stabil Szíria nélkül elképzelhetetlen.
A vezetékek után szedhető tranzitdíjak évente több milliárd dolláros bevételhez juttathatnák a damaszkuszi rendszert, amelyet újjáépítésre és hatalma megszilárdítására fordíthatna. Óriási bevételekhez jutna az Unió felé tovább-exportáló Törökország is, építve az Oroszországtól független európai energiaigényekre, amelyek növekedni fognak a következő években. Mindennek viszont megkerülhetetlen előfeltétele a káosztól és katonai kockázatoktól mentes Szíria létrejötte.