Az Amnesty International december 16-ai jelentése szerint a szerb rendőrség és a szerb hírszerzés a Cellebrite izraeli cég termékeit, illetve a NoviSpy néven futó kémprogramot használta kormánykritikus újságírók, illetve környezetvédelmi- és polgárjogi aktivisták megfigyelésére.
A jelentés szerint a két program titokban készített képernyőképeket a mobileszközökről, lemásolta a névjegyeket, majd feltöltötte az adatokat egy, a kormány által ellenőrzött szerverre. Az Amnesty közölte, hogy aktivisták és egy újságíró is gyanús tevékenységet érzékeltek a mobiltelefonjaikon közvetlenül a szerb rendőrséggel és biztonsági hatóságokkal folytatott interjúkat követően. Az egyik aktivista azt mondta, hogy feltűnt neki, hogy a telefonjukon lévő névjegyeket közvetlenül a hírszerzéssel folytatott megbeszélést követően exportálták. Az illető azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy megmutatták a telefonjukat egy digitális igazságügyi szakértőknek, és ők fedezték fel a NoviSpy működését. Az ügyet a szerb belügy- és a külügyminisztérium, illetve a hírszerzés sem kommentálta.
Az Euractiv emlékeztet: a Cellebrite termékeit széles körben használják a bűnüldöző szervek, például az FBI is. David Gee, a vállalat marketing vezetője a Reutersnek nyilatkozva azt mondta, hogy megvizsgálják az Amnesty vádjait, és hozzátette, hogy amennyiben az Amnesty állítása valós, akkor "az potenciálisan sértheti a végfelhasználói licencszerződésünket”, és megtilthatják a szoftvereik használatát a szerb hatóságoknak. Gee azt mondta, hogy felveszik a kapcsolatot a szerb hatóságokkal, de további részleteket nem árult el.
Az ENSZ árnyékában
Az Amnesty szerint Szerbia a Cellebrite szoftvereit egy szélesebb körű segélycsomag részeként kapta, amelynek célja, hogy Szerbia teljesítse az európai uniós integráció követelményeit. A norvég kormány által finanszírozott és az ENSZ egyik ügynöksége, az Office for Project Services (UNOPS) által kezelt csomagot 2017 és 2021 között a szerb belügyminisztérium kapta meg, célja pedig az volt, hogy segítse Szerbiát a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, csakhogy a norvég kormány 2018-ban ideiglenesen leállította a Cellebrite eszközök Szerbiába szállítását.
„A jelentésben szereplő állítások riasztóak, és amennyiben igazak, akkor elfogadhatatlanok” – mondta Maria Varteressian norvég külügyminiszter-helyettes a Reutersnek. Varteressian hozzátette, hogy még decemberben találkoznak a szerb hatóságok tisztviselőivel és a ENSZ képviselőivel is, hogy további információkat gyűjtsenek az üggyel kapcsolatban. „Arra számítunk, hogy az UNOPS kivizsgálja a vádakat” – közölte.
Az UNOPS közleményében üdvözölte az Amnesty jelentését, és kijelentette, hogy az ügynökség a 2017 óta eltelt években "fejlesztette a lehetséges káros hatások felmérésére és mérséklésére szolgáló mechanizmusokat". Az UNOPS nem részletezte, hogy pontosan milyen intézkedésekről van szó.