Kedden Tajvan közölte, hogy Kína olyan méretű haditengerészeti flottát küldött a térségbe, melyre 30 éve nem volt példa. Az elmúlt napokban 90-nél több hadihajót, és 50 feletti katonai repülőgépeket észleltek a sziget körül - elemzők szerint Kínai új stratégiát választott Tajvannal szemben.
HIRDETÉS
Tajvan a héten négy napon keresztül riadókészültségben volt, miután Kína újabb hadgyakorlatot indított az általa sajátjának tekintett demokratikus szigetország körül. Tajvan védelmi minisztériuma szerint 1996 óta nem volt ekkora kínai haditengerészeti telepítés a sziget körül, valamint a Kelet- és Dél-kínai-tengeren.
A kínai hadsereg napokig semmit sem közölt a hadgyakorlatokkal kapcsolatban, a védelmi minisztérium azonban pénteken meglepő üzenettel törte meg a csendet, amikor egy ősi kínai stratégától, Szun-Ce-től idézett.
A rejtélyes nyilatkozat azt jelenti, hogy Kína nem erősíti meg hadgyakorlatok hírét, ugyanakkor meg sem cáfolja azokat. Ez a kezdeti csend eltér a távol - keleti nagyhatalom korábbi stratégiájától. Kína ugyanis eddigi hadgyakorlatait hangosan hirdette - gyakran hatalmas propagandakampányok keretein belül.
Kína legutóbbi, októberi hadgyakorlatát fotókon, felvételeken, és összeállításokon keresztül terjesztették az állami médiacsatornákon. Egy kínai televízióban leadott animáció például sátáni, hegyes fülű ördögi alakként ábrázolta Tajvan elnökét, Lai Ching-te-t. A decemberi hadgyakorlatról azonban semmilyen tartalom nem jelent meg.
Drew Thompson, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának korábbi tisztviselője szerint a decemberi hadgyakorlat mértéke, és Kína hallgatása is aggasztó. „Ez csak aláhúzza a bizonytalanságot Kína szándékai körül.” - fogalmazott.
A hadgyakorlattal kapcsolatban Tajvan két legfontosabb védelmi partnere, az Egyesült Államok és Japán sem erősítette meg Kína hadgyakorlatainak mértékét, habár mindkettő aggodalmát fejezte ki.
A Reuters által megkérdezett elemző szerint Kína új stratégiájának egyik legfontosabb eleme a bizonytalanságkeltés.
Hsieh Jih-sheng, a tajvani védelmi minisztérium hírszerzési osztályának magas rangú tisztviselője a héten arról beszélt, hogy azáltal, hogy Kína már nem hirdeti ki hadgyakorlatait, Tajvan éberségét próbálják csökkenteni, majd váratlanul megjelenni. A tisztviselő azt sem tartja kizártnak, hogy Kína hadgyakorlatai egy alkalommal valódi támadássá alakulhatnak át.
Egy Reuters által megkérdezett regionális szakértő szerint az előzetes bejelentés, valamint a nyílt kommunikáció hiánya a hadgyakorlatok normalizációjához vezethet, amelynek katasztrofális következményei lehetnek.
„Egy nap minden szükséges tesztet és gyakorlatot végrehajtanak majd, és teljesen magabiztosak lesznek abban, hogy kezelni tudnak minden helyzetet, ami Tajvannal szembeni agressziójuk során előfordulhat" - fogalmazott.