A törvényhozás megkezdte a vitát az államfő alkotmányos leváltásáról. A legrosszabb esetben még a halálbüntetés is szóba jöhet, noha ennek veszélye nem nagy, de nem is kizárt.
HIRDETÉS
Mint arról beszámoltunk, a rövid életű puccskísérlet súlyos következményekkel járhat Jun Szogjon államfőre nézve. Mivel nem csak a parlamenti többségben lévő ellenzék, de a kormánypárt több képviselője is tűrhetetlennek találta a különleges katonai állapot elrendelését, a leváltási eljárás megkezdésének nincs akadálya. Viszont az elmozdításhoz már kétharmados döntésre lenne szükség, ami nem vehető biztosra. Ha mégis megtörténik, akkor a határozatot az Alkotmánybíróságnak is jóvá kell hagynia.
A parlamenti tárgyalás előtt baljós előjel az elnök számára, hogy saját pártjának vezetője is elhatárolódott a puccstól, és a hadsereg vezérkara is bejelentette, hogy egy újabb hasonló katonai akció elképzelhetetlen.
Mi több, a katonai vezetés már három tábornokot függesztett fel, amiért közreműködtek az alkotmányellenes intézkedések megindításában. A még hivatalban lévő államfő csütörtökön elfogadta a védelmi miniszter lemondását, aki magára vállalta, hogy ő javasolta az államfőnek a hadiállapot bevezetését.
Meddig fajulhat az ügy?
Dél-Korea nem tiltotta be a halálbüntetést, főleg az olyan súlyos államellenes bűntettek esetén, mint a hazaárulás vagy a kémkedés. Mivel az elnök politikai ellenfelei a puccskísérletet hazaárulásként értékelik, egy ilyen vádemelési lehetőség is várhatóan felmerül, noha 1997 óta nem történt kivégzés a Koreai Köztársaságban.
Hangsúlyozni kell, hogy a Nemzetgyűlés természetesen nem bíróság is egyben, tehát megfoszthatja az elnököt a politikai hatalomtól, de tettének büntetőjogi megítélése már a bíróságra tartozik, amelyet a parlamenti határozat nem kötelez, de nem is korlátoz.
A közvéleményt és a médiát sokkolta a kedd esti szükséghelyzeti intézkedés, noha szerveződtek spontán demonstrációk az elnök védelmében is.
Az elnöki oldal véleménye megosztott. A kormányzó Népi Erő párt elnöke azt mondta, hogy az államfőt el kell távolítani a hatalomból, amiért megpróbálta megtenni a demokráciát súlyosan veszélyeztető lépést. Ezt viszont nem minden honatya gondolja így, és arányuk csak a végszavazásnál fog kiderülni.
A harag akkor hágott tetőfokára, amikor annak ment híre, hogy Jun elnök vezető politikusok letartóztatására is parancsot adott kedden, de látva a hirtelen támadt elementáris ellenkezést, ettől elhátrált. Más források szerint viszont ilyen utasítás nem született.
A parlamentben legnagyobb frakciót képviselő ellenzéki Demokrata Párt szerdán nyújtott be leváltási indítványt (impeachment) a felelősségre vonásra. Az erről szóló végszavazás szombatra várható.
Egy újabb hadiállapot kísérletétől tartva az ellenzéki képviselők pénteken demonstratív szemlét tartottak a parlamentben, körbejárva az egész épületet, és megvizsgálták a törvényhozás biztonsági berendezéseit és személyzetét, hogy elejét vegyék az ilyen kísérleteknek – mondta a Demokrata Párt vezetője.
Li Jamung szerint az elnök eltávolítása azért is elengedhetetlen, mert ha hivatalában marad, akkor fennáll a veszélye, hogy újabb puccskísérletre szánja el magát, veszélybe sodorva az országot és a demokráciát.
Az elnök keddi motivációi és indokai még mindig nem világosak. Jun korábban a fokozódó északi behatolásra és diverziókra hivatkozott, míg ellenfelei szerint túlbecsülte ezek veszélyét, és feleslegesen hiszterizálta a közvéleményt. Egybehangzónak látszó politikai vélemények szerint az ország biztonsága demokráciaellenes kényszerintézkedések nélkül is fenntartható.