A szükségállapotot hirdető majd visszavonó Jun Szogjol elmozdítására nyújtottak be indítványt a szöuli parlamentben, mert az ellenzéki képviselők szerint az államfő súlyosan megsértette az alkotmányt a hadiállapot kihirdetésével. Közben lemondott az ország védelmi minisztere.
HIRDETÉS
A dél-koreai hatóságok lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el Kim Jonghjun volt védelmi miniszterrel szemben, akinek lemondását csütörtök reggel fogadta el Jun Szogjol elnök. A lépésre azért került sor, mert a nyomozó hatóság szerint fennáll Kim szökésének veszélye.
A lemondott védelmi miniszter bocsánatot kért a hadiállapot sokkoló, keddi kihirdetésében játszott szerepéért.
„Sajnáljuk, hogy aggodalmat keltettünk az állampolgárokban a rendkívüli hadiállapottal kapcsolatban” - közölte a védelmi minisztérium szóvivője. „A hadsereg szilárd védelmi pozícióban összpontosít fő feladatára, a nemzetbiztonságra és az emberi életek megóvására.”
A Dél-Koreában kormányzó, konzervatív Népi Erő Párt (PPP) vezetője kijelentette, hogy mindent megtesz, hogy megadályozza az ellenzék által kezdeményezett elnök elleni vádemelést. Ugyanakkor bírálta Junt a hadiállapot kihirdetése miatt, azt alkotmányellenesnek minősítette.
"Pártvezetőként ismét arra kérem az elnököt, hogy lépjen ki a pártból. A tegnapi ülésen azt mondtam, hogy ez a helyzet a demokráciában hívő pártunk szellemiségével ellentétes" – közölte Han Donghun.
Közben a dél-koreai rendőrség eljárást indított az elnök ellen zendülés vádjával. Ez olyan minősített, rendkívül súlyos bűncselekmény, amelyre nem terjed ki a mentelmi jog. Így ha bűnösnek találják, Jun Szogjolra akár halálbüntetés is várhat.
A dél-koreai ellenzék szerint az államfő azért hirdetett szükségállapotot kedd este, hogy kibújjon az ellene és a családja ellen folyó nyomozás alól. Az elnök elmozdítását célzó indítványban az áll, hogy nem állt fenn semmi olyan előfeltétel, például háborús helyzet, fegyveres lázadás vagy nagyobb országos vészhelyzet, amely az alkotmány alapján indokolttá tette volna az elnök lépését.
A csütörtökön benyújtott indítványról a BBC szerint várhatóan szombat este szavaznak.
Az alkotmány szerint az elnök bevádolásához és elmozdításához 200 parlamenti szavazat szükséges, de az ellenzék egyelőre csak 192 képviselővel van jelen. A döntés meghozatalához ezért kormánypárti honatyákat is meg kell győzni.
Néhány óra, ami az egész világot megdöbbentette
Az elnök a szükségállapot kihirdetését azzal indokolta, hogy megvédje az ország liberális demokráciáját, de végül a képviselők nagy nehezen bejutottak a parlamentbe, és egyhangúlag megszavazták, hogy az elnök oldja fel a szükségállapotot, így az végül csupán néhány órán át volt érvényben.
Az elnök korábban többször jelezte aggodalmait, hogy az ország közéletét, de különösen a közösségi médiát ellepték az északi ügynökök, és emiatt a demokrácia közvetlen veszéllyel néz szembe.
A 'koreai Trumpnak' is gyakran nevezett államfő két és féléves éves kormányzása során rendkívül erőteljes politikát folytatott a kínai és észak-koreai behatolás ellen.
Kétségtelen és többször igazolt tény, hogy az északi testvérszomszéd agresszív rakéta- és nukleáris fejlesztései és a Déllel szembeni provokatív akciói folyamatos fenyegetést jelentenek Szöul számára, amely alig 30 kilométerre fekszik a demilitarizált zónától, és emiatt katonailag rendkívül sebezhető.
A keddi tömegmegmozdulások feltűnő vonása volt, hogy a tiltakozók között a fiatalok alkották a többséget. Sok ifjabb dél-koreai számára Jun elnök rövid életű hadiállapota volt az első nagy politikai turbulencia, amit megéltek, miközben az idősebb generációk túlságosan is jól emlékeznek a korábbiakra.
Az ország 1948-as megalapítása óta számos elnök hirdetett katonai szükségállapotot. Azóta mintegy harminc kisebb-nagyobb katonai beavatkozás zajlott az országban, mire elérkezett az alkotmányos stabilitás korszaka, melyet tegnap átmenetileg megzavart a jelenlegi elnök homályos hatalmi lépése.