Donald Trump megválasztott elnök a kampány során gyakran emlegette, hogy az illegális bevándorlással és a kábítószerekkel kapcsolatos aggodalmakra válaszul több országra is vámokat vet ki. Az első csoportot már meg is nevezte.
A megválasztott elnök hétfőn közölte, hogy új mandátumának első napján végrehajtói rendelettel fog új vámokat kivetni az amerikai gazdaság három jelentős partnerére.
Truth Social oldalán Trump jelezte, hogy 25 százalékos vámot vezet be minden kanadai és mexikói árura, és további 10 százalékos vámmal sújtja az összes kínai importcikket, amelyek közül sok már Trump előző elnöksége alatt is célpontok voltak.
Trump indoklása szerint az új vámok célja, hogy mindhárom nemzetet erőteljesebb erőfeszítésekre ösztönözzék a határbiztonság megerősítésére és az Egyesült Államokba irányuló fentanilexport visszaszorítására.
„Mind Mexikónak, mind Kanadának abszolút joga és ereje van ahhoz, hogy könnyedén megoldja ezt a régóta forrongó problémát. Követeljük tőlük, hogy használják ezt a befolyást, és ha nem teszik, akkor itt az ideje, hogy nagy árat fizessenek érte!” - írta Trump. Kanada, Mexikó és Kína az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnerei.
A fenyegetése nem sokkal azután hangzik el, hogy megszületett a bejelentés az új amerikai pénzügyminiszter személyéről. Trump Scott Bessent nagybefektetőt választotta ki a posztra, aki megpróbálja megőrizni a piacok nyugalmát a várható zavarok közepette.
A volt elnök az első ciklusa során a pénzügyi piacokat és a legfontosabb amerikai kereskedelmi partnereket rengette meg a vámtarifa-programjaival, beleértve az Európai Uniót is.
A bejelentés azonnali hatást váltott ki a pénzpiacokon, különösen a kanadai dollárt és a mexikói pesót sújtva.
A korábbi elnök nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva vetett ki vámot a külföldi acélra és alumíniumra – köztük Kanadából és Mexikóból, az Egyesült Államok két közeli szövetségeséből. Arra is kényszerítette mindkét országot, hogy tárgyalják újra az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodást (a korábbi NAFTA-t) olyan feltételekkel, amelyek célja az amerikai gyártás fellendítése és a munkavállalói jogoknak való megfelelés volt.
Trump legagresszívebb lépései korábban Kínára irányultak. Első mandátuma során az elnök több milliárd dollár értékű kínai árura vetett ki vámot, miközben nyomást gyakorolt Pekingre, hogy tárgyalja újra az USA-Kína gazdasági kapcsolat főbb aspektusait. Erre viszont nem került sor.