Szemben 2017-tel, amikor a beiktatás előtt a szavazók többsége már sajnálta, hogy Trumpra voksolt, ezúttal többen vannak, akik nem bánják a döntésüket. Viszont az eredményt sokan tartják inkább a Biden-adminisztráció bukásának, mint Trump sikerének.
Sok tekintetben protest-szavazás történt
HIRDETÉS
A Fox News felmérése szerint a regisztrált szavazók 54 százaléka tekinti Trump győzelmét inkább Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök kritikájának. Közülük is kiemelkednek a demokrata választók, akiknek bő kétharmada keserűen tekint vissza a pártvezetők szereplésére és politikai teljesítményére. De még a republikánus közönség harmada is elfogadja, hogy nem Trump győzött, hanem inkább a demokraták buktak.
A felmérés azt jelzi, hogy mennyire elégedettek az amerikaiak Donald Trump programpontjaival, szerepléseivel, a kampányban nyújtott teljesítményével és a hatalomátadás heteinek eseményeivel. A végeredmény szerint politikai pályája során az elnök egyszer sem volt olyan elfogadott, mint most, a beiktatás előtti napokban.
A mérés még a demokraták körében is 8 ponttal kedvezőbb Trumpra nézve, mint 2017-ben volt. Az elfogadottság javulása a nem-fehérek (feketék, hispánok, ázsaiak) körében a legmagasabb (+26%), ami alátámasztja azt a véleményt, hogy az újraválasztott elnök politikája szűkítette, csillapította a faji ellentéteket az Egyesült Államokban.
A többség nyugalmat és kompromisszumokat remél
Trump sokféle programpontja közül - meghökkentő módon - a nyári időszámítás megszüntetése bizonyult a legnépszerűbbnek, amit egyenlő arányban támogatnak a demokratákkal. Többségi megelégedést szerzett a 2017-es adóreform törvény meghosszabbításának gondolata is.
Ugyanakkor mélyen ötven százalék alatti a támogatottsága a Panama-csatorna átvételének, és a Kanadára vagy Mexikóra esetleg kivetendő vámoknak. A sor végén Grönland bekebelezésének gondolata kullog, alig egyharmaddal.
A szavazók összessége megállapodási javaslatokat akar látni az új kormánytól, de kétharmaduk azt is elvárja, hogy a demokraták is engedjenek a Trumppal szembeni szigorból. Egy részfelmérés szerint például az összes megkérdezett 78 százaléka nehezményezi, hogy Nancy Pelosi volt házelnök nem vesz részt Trump beiktatási ceremóniáján.
Mindössze 32% várja el, hogy Trump vállalja fel a megosztottság kockázatát is, de tűzön-vízen át érvényesítse beígért programjait. A The Los Angeles Times rovatvezetője szerint az amerikai nép alapvetően nem megosztott, ellenben uralkodó rétege nagyon is az, és ők erőltetik rá a társadalomra konfliktusaikat.
„Az amerikai elitek a hatalomért és a dominanciaért versengenek, azzal az arrogáns feltételezéssel, hogy alattvalóik is osztoznak az aggodalomban, hogy ki uralkodjon, és ki nem” – írja ezzel kapcsolatban Jonah Goldberg.
„Az amerikaiak egyértelműen azt akarják, hogy Trump és a kormány működjön együtt a másik oldallal a gazdaság megerősítése érdekében, és ugyanilyen elvárásuk, hogy a demokraták tegyenek félre minden obstrukciós késztetést” – mondja Daron Shaw republikánus közvélemény-kutató.
A társadalomban uralkodó félelmek és frusztrációk pártállástól függetlenül magasak, és megoldásuk csakis a kormányzat és a Kongresszus együttműködésével képzelhető el. Ha ennek valaki az útjába áll, számolnia kell a következményekkel a 2026-os időközi választások során.
Ezért az 'ellenállás' 2.0' jelenleg nem népszerű álláspont, vagyis kevesen gondolják, hogy újra kellene szervezni az elnökkel szembeni korábbi hadjáratokat. Ezt a Biden-kormányzat is felismerte, amikor úgy döntött, hogy visszavonja a Trumppal szembeni legsúlyosabb vádpontokat, és nem feszegeti tovább a Capitolium ostromában játszott szerepét sem.
A hatalmi jellegű harcokból a legtöbb amerikai kimarad. A kábelhíradók, a szerkesztőségi rovatok és az akadémiai élet gladiátori megengedhetik maguknak ezeket a küzdelmeket, de a kimerült többséget inkább a vezetési képesség érdekli, ha saját életében is tapasztalja annak kedvező hatásait. Jelenleg úgy tűnik, hogy Trump 'hétköznapi javaslatai' piacképesebbek a társadalom szemében, mint a demokraták nem jól elmagyarázott ajánlatai.
Ez is magyarázza, hogy az október elején stabilan vezető Kamala Harris lendülete novemberre elfogyott, és ezt egyértelműen az alelnök erőtlen és semmitmondó gazdasági napirendjéhez kötik, amiben még adóemelés is szerepelt.
Mindkét tábor számára továbbra is a gazdaság, az infláció és a bevándorlás jelentik azokat a főbb pontokat, melyekben megegyezéseket és közös cselekvést várnak. Ezen a téren inkább Trumpnak kell engednie, mert például a megkérdezettek mindössze 1 százaléka gondolja, hogy az importvámok növelése javít a gazdaság helyzetén, míg a felük kifejezetten romboló hatásúnak tartja.
Ezzel szemben az összes szavazó 89 százaléka sürgeti az infláció mielőbbi letörését, mert aggodalmaik élén a pénzromlás áll.
A második legnagyobb köznapi gondot az olyan természeti katasztrófák jelentik, mint a hurrikánok vagy erdőtüzek, melyektől száz lakosból 79 retteg. Ezt a félelmet aktuálisan a kaliforniai pusztítás tovább növelte, és az elégtelen hatósági intézkedések is gerjesztették.
Erős kétharmad tartja ijesztőnek az esetleges terrortámadásokat, az energiaválságot és az illegális bevándorlást. Továbbra is magas a kollektív félelem a fegyveres hétköznapi erőszaktól, az éghajlatváltozástól és Oroszország ukrajnai inváziójától. Feltűnő, hogy meglehetősen magas (34%) a transzneműek térnyeréséhez kapcsolódó aggodalom.
Mit gondolnak Trump személyéről?
A felmérés szerint a megválasztott elnök személyes népszerűsége jelenleg 50%, ami javulás a választás előtti megítéléshez képest, és sokkal jobb, mint 2017-es érkezésekor volt (42).
A mögötte álló támogatók körében 90 százalékos pozíciót élvez a republikánus táborban, de javult a megítélése a függetlenek körében is (43%). Trump segítségére lehet, hogy a demokraták körében is van 12 százalék, akik bizakodással tekintenek elnöksége elé.