Miközben az ENSZ klímakonferenciája zajlott Bakuban, Budapesten tudományos világtalálkozón gyűltek össze fontos kutatók és döntéshozók. A Tudományos Világfórumon Huadong Guo professzorral, a Fenntartható Fejlődési Célok Big Data Nemzetközi Kutatóközpont (CBAS) főigazgatójával beszélgettünk.
HIRDETÉS
A fenntartható fejlődési célok (SDG) programját 2030-as határidővel fogadták el az ENSZ keretében, így ezek megvalósításának idővonala jóval a felénél túl jár. Több cél realizálása is elmarad a tervezettől, ezért a Huadong Guo professzor által a World Science Forumon elmondottak alapján a tudományos közösségnek és a politikai döntéshozóknak feltétlenül azonosítani kell azokat a kiemelt célokat, amelyek összhangban vannak a nemzeti politikákkal, és amelyek megvalósíthatók. A Fenntartható Fejlődési Célok Big Data Nemzetközi Kutatóközpont (CBAS) és a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) tagjával arról beszélgettünk, hogyan segíti elő mindezt az általa vezetett intézmény. A CBAS az első olyan nemzetközi tudományos szervezet, amely a big data felhasználásával foglalkozik az ENSZ 2030-ig szóló menetrendjének támogatása érdekében.
Shenouda Nóra, Euronews:
"Hogyan magyarázná el valakinek, aki nem végez tudományos munkát, hogy miként gyűjtenek adatokat az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) támogatására?"
Huadong Guo professzor, a Fenntartható Fejlődési Célok Big Data Nemzetközi Kutatóközpont (CBAS) főigazgatója:
"Legfőképpen műholdak segítségével gyűjtünk adatot, amelyek által információhoz jutunk. Adatok és vizsgálatok nélkül, értékelés nélkül ugyanis az SDG-k megvalósíthatatlanok. Folyamatosan vizsgálnunk kell az óceánok melegedését, a tengerszint emelkedését, a szennyezés mértékét, a globális felmelegedést. 140 állammal osztjuk meg az eredményeinket, és képzéseket is tartunk azzal kapcsolatban, hogyan lehet felhasználni azokat."
"Az adatok alapján mi a tapasztalata: mi jelenti a legnagyobb fenyegetést ma a Földre nézve? A vízhiány, a szennyezés, esetleg az óceánok felmelegedése? Vagy lehetetlen csupán egyet kiválasztani a sok probléma közül?"
"A fejlődő országok nagy kihívásokkal néznek szembe, például a tengerszint emelkedésével. A szennyezésnek katasztrofálisak a hatásai, hatalmas földrengések vannak például Kínában, órási viharokat tapasztalunk, valamint nagy aszályokat is. Mi azt mutatjuk meg, hogyan lehet felhasználni a technológiát annak érdekében, hogy segítsünk ezzel megküzdeni a különböző országoknak."
"Léteznek olyan rendkívül szegény országok Afrikában, amelyeket aszályok sújtanak, és éhínséggel küzd a lakosságuk, például Csád vagy Szudán. Ezek az államok tudnak profitálni az Önök munkájából?"
"Az adatokat megosztjuk az ENSZ-szel, amelynek a képviselői ezeket az információkat megoszthatják az adott országokkal, például Csáddal vagy Szudánnal illetve más, kevéssé fejlett országokkal. Mivel a műholdjaink a Föld körül keringenek, ezért globális lefedettséget nyújtanak. De nem csupán megosztjuk ezeket az adatokat, hanem képzéseket is tartunk arról, hogyan lehet felhasználni azokat, milyen módszerrel és hogyan érdemes kielemezni őket. Az ENSZ-ben külön csoportja van a kis, fejlődő szigetországoknak (SIDS), amelyet 39-en alkotnak. Ezek az államok nagy kihívásokkal szembesülnek, és nekik is tudunk juttatni adatokat, valamint megtanítjuk őket arra, hogyan használják fel azokat."
"Mondhatjuk-e azt, hogy az Önök intézményének az a missziója, hogy segítsen a különböző országoknak megvalósítani ezeket a fenntartható fejlődési célokat?"
"Igen, ez a küldetésünk, ez a célunk. Keményen dolgozunk azon, hogy megmentsük a Földet, hiszen az emberiségnek csak egy Földje van. Az én tanácsadóm az Egyesült Államokból való, korábban az UNESCO-nál dolgozott magas beosztásban, most pedig a CBAS munkatársa. Az emberiségnek együtt kell dolgoznia ezen a problémán, a népek közötti barátság nagyon fontos. A tudományos közösségnek kötelessége is az, hogy tegyen valamit, hiszen megvan a tudása, ami hasznos a világ számára.
A fiatal generáció is fontos, akik keményen dolgoznak reggeltől estig. Amikor fiatal voltam, egy éven át az Egyesült Államokban éltem, ahol a NASA-nál dolgoztam. Itt 34 ország képviselői munkálkodtak együtt, és osztottak meg egymással adatokat, technológiákat. Ma már úgy tűnik: a világ nem ugyanolyan, mint akkor volt. Mindenkinek külön-külön is keményen kell dolgoznia, de egy ország, egy közösség egyedül nem képes változást elérni. Olyan szerencsések voltunk, hogy budapesti tartózkodásunk idején ellátogathattunk két magyar egyetemre is, amelyekkel a jövőben remélhetőleg együtt tudunk majd működni - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel."
"Egyetért-e Jane Goodall szavaival, aki nemrégiben azt mondta, hogy mindössze öt éve van arra az emberiségnek, hogy tegyen valamit a Földért?"
"Őszintén: nem értek vele egyet. Az öt év túl rövid idő. Az való igaz, hogy a klímaváltozás sok kihívás elé állít bennünket. De hinnünk kell önmagunkban, az emberiségben, a tudományban, az innovációban. Ha tudunk tenni valamit a fenyegetések ellen, akkor tennünk kell valamit, márpedig képesek vagyunk tenni ellene. Erre jó példa Kína, ahol a fenntartható fejlődési céloknak (SDG) már az 52 százalékát teljesítették, ami hatalmas eredmény."