2022. február 24-en Oroszország megindította teljeskörű invázióját Ukrajnában. A héten a háború elérte az ezredik napját. Mi történt ennyi idő alatt? Hogy alakultak a frontvonalak? Mennyi támogatást kapott Ukrajna? Grafikonokon mutatjuk be a háború történetének egyes elemeit.
HIRDETÉS
Közel három év elteltével még mindig napi szinten történnek rakéta- és dróntámadások az orosz-ukrán fronton. Szerdán az ukrán haderő a brit Storm Shadow cirkálórakétákkal indított támadást oroszországi célpontokkal szemben, míg az orosz hadsereg csütörtök hajnali, Dnyipro városát célzó támadásában bevetett egy interkontinentális ballisztikus rakétát is.
Moszkva teljeskörű inváziójának kezdete óta hatalmas mennyiségű anyagi és emberi erőforrást fordít arra, hogy apró, de folyamatos lépésekben nyerjen el területeket Ukrajnától. Jelenleg Oroszország Ukrajna területeinek közel egyötödét irányítja.
Ukrajna a háború első felében veszített jelentős mennyiséget területeiből, utána azonban több kulcsfontosságú győzelmeket is aratott, ellentámadásainak köszönhetően pedig képes volt egyes régiók egyes részeit visszaszerezni. Az ukrán erők az orosz csapatokat a Dnyipro folyón túlra is visszaszorították, és 2024 nyár végén pedig az oroszországi Kurszk régióba is behatoltak.
Az ukrán hadsereg erőfeszítései ellenére Oroszország továbbra is ellenőrzése alatt tartja Kelet-Ukrajna több területét, köztük Luhanszkot, Donyecket, Zaporizzsját, Herszont és a Krím-félszigetet. Két év után azonban a frontvonalak stagnáló trendet mutatnak, a háború patthelyzetbe került.
Az ukrajnai háború miatt milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket, ami Európa-szerte menekültválságot idézett elő.
Oroszország teljeskörű inváziójának 1000. napján Matthias Schmale, az ENSZ humanitárius koordinátora kiemelte, hogy a támadások jelentős része a civil lakosságot érinti: 2022 februárja óta több mint 2000 támadás ért egészségügyi intézményeket, és kétmillió otthon sérült meg. Az offenzívák miatt Ukrajna lakosságának közel 40 százaléka szorul humanitárius segélyre.
Oroszország gazdasága 2024 második negyedévében 4,4 százalékkal nőtt, míg a munkanélküliség alacsony, 2,4 százalékos volt. Habár az orosz gazdaság növekedése lassulni látszik, azaz a nyugati szankciók és az orosz olajra vonatkozó 60 dolláros árplafon hatást fejtenek ki a keleti nagyhatalom gazdaságára, ez közel sem azzal az ütemmel történik, ahogy a nyugati szövetségesek ezt várták.
Az árplafont úgy garantálják, hogy a nyugati biztosítók és szállítmányozók nem kereskedhetnek a határérték felett eladott olajjal, Moszkva viszont a saját tankerflottájával és alternatív biztosítási megállapodásokkal megkerülte ezt. Szakértők szerint az előbbi intézkedések tették lehetővé Oroszországnak, hogy továbbra is profitáljon az olajexportból.
A Harvard Egyetem és a Peterson Institute for International Economics kutatói által készített tanulmány szerint Oroszország a Krím 2014-es megszállása után bevezetett szankciókból levonta a tanulságokat, és épp ezért fel tudott készülni a nyugati reakciókra.
Ami az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt illeti: az Egyesült Államok 2022. februárja óta több mint 53,35 milliárd euró katonai segélyt, emellett jelentős humanitárius és pénzügyi támogatást is nyújtott. A Kieli Világgazdasági Intézet szerint közel az USA összes adománya meghaladja a 85 milliárd eurót is, amivel Ukrajna legnagyobb pénzügyi támogatójának számít.
A GDP-hez viszonyított segélyezésben Dánia vezet, amely gazdaságának 1,86 százalékát fordította Ukrajna támogatására. Ebben a rangsorban az Egyesült Államok a 17. helyet foglalja el.
Az Egyesült Államok pozíciója azonban jelentősen megváltozhat, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy jelentősen csökkenti az Ukrajnának szánt támogatásokat.