A magyar kormány járványkezelése, illetve a magyar egészségügy állapota miatt is bírálták Várhelyi Olivér uniós biztosjelöltet, aki védekezésképpen gyakran hivatkozott a tagállami hatáskörre. Mindenesetre az Európai Egészségügyi Unió erősítését vállalta a következő öt évre.
HIRDETÉS
A Környezetvédelmi, a Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági, valamint a Mezőgazdasági Bizottság együttes ülésén hallgatták meg az Európai Parlamentben Várhelyi Olivért, akit Ursula von der Leyen egészségügyi és állatjóléti biztosnak kért fel. Várhelyi személyes motivációi között azt említette, hogy egész karrierje során jelen volt az egészségügy, ezért is érezte nagy megtiszteltetésnek a jelölést.
- Erős, versenyképes, egészséges Európa a célkitűzésem, itt az ideje, hogy a jövő Európáját építsük - fogalmazta meg ezzel a területtel kapcsolatos hitvallását, a tervei között pedig elsőként azt említette, hogy időszerű a portfóliója vonatkozóan olyan intézkedéseket elfogadni, amelyek a bürokrácia csökkentését és az eljárások rövidítését eredményezik. Hangsúlyozta, hogy célja az Európai Egészségügyi Unió elmélyítése.
Fontosnak nevezte a világjárvány során szerzett tapasztalatokat, amelyek rávilágítottak arra, hogy az egészségügy ugyan tagállami hatáskör, de a közös fellépés, gyógyszerbeszerzés is hatékony. Ezzel kapcsolatosan később több támadás is érte Várhelyit, mondván, hogy éppen az őt delegáló magyar kormány volt az, amely orosz vagy kínai oltást szerzett be saját állampolgárainak. Várhelyi Olivér ezekre úgy reagált, hogy az Európai Egészségügyi Ügynökség által megvizsgált és elismert gyógyszerek hatékonyak és a biztonságosak, azt nem tette hozzá, hogy sem az orosz, sem a kínai vakcina nem esett át ezen az ellenőrzésen.
A jelölt hangsúlyozta, hogy a megelőzés a legjobb gyógyszer, ezért ebbe kell forrásokat fektetni. Arról is biztosított mindenkit, hogy a szükséges gyógyszerek mindig rendelkezésre fognak állni kellő mennyiségben - ehhez azonban a szektor versenyképességének erősítésére van szükség.
Kijelentette, hogy Európának a biotechnológia központjának is kell lennie, a technológiát és az innovációt segíteni kell, de “ebben hatalmas lehetőségek vannak”. Ígéretet tett arra, hogy mandátumának első száz napjában a kritikus gyógyszerekről szóló jogszabályjavaslaton fog majd dolgozni, és el is készíti ezt a javaslatot. Az állatjóléttel kapcsolatosan pedig különös odafigyelést ígért, és olyan megoldásokat, amelyek gazdaságilag is életképesek a gazdák számára.
A hozzászólások során megfigyelhető volt, hogy a képviselőcsoportok többsége inkább bírálóan lép fel, szóba hozva nemcsak a magyar kormány hozzáállását a közös járványkezeléshez, de előkerültek Várhelyi bővítési biztosi tevékenységét ért kritikák is, illetve állásfoglalásra akarták bírni az abortusz ügyében is. Utóbbi kapcsán a jelölt visszatérően a tagállami hatáskörre hivatkozott. Úgy fogalmazott, hogy “az abortusz inkább alkotmányos, emberi jogi kérdés, mint orvosi, és inkább tagállami hatáskör, mint európai”.
Kérdéssel fordult Várhelyi Olivérhez a Tisza Párt EP-képviselője, Kulja András is, aki a meghallgatást követően úgy fogalmazott, hogy bár Várhelyi ambiciózus tervekről beszélt, de a valódi fejlődéshez még számos konkrétum hiányzik. A Várhelyi által szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió kapcsán kijelentette: “Ezek az ígéretek kiemelten fontosak a magyar emberek számára, és jó lenne ha Magyarországon is komolyan venné őket Várhelyi Olivér főnöke. A 14 éve regnáló Orbán-kormány elbaltázott egészségpolitikájának köszönhetően hazánkban a legmagasabb a gyógyszerekre saját zsebből költött pénz EU-s összehasonlításban. A családok egészségügyi kiadásainak majdnem fele gyógyszerre megy el (48%) , míg az európai átlag 24%.”
Várhelyi Olivér meghallgatását követően a szakbizottságok eldöntik, hogy a jelölt alkalmas-e erre a tisztségre. Eddig minden jelölt átment ezen a szűrön, azonban Várhelyi esetében ez korántsem biztos, mert több képviselőcsoport is jelezte erős fenntartásait.