Donald Trump börtönbe akarta juttatni John Kerry volt külügyminisztert, amiért mandátuma lejárta után iráni kollégájával tárgyalt. Ő ugyanakkor távozása után többször találkozott külföldi vezetőkkel – köztük Orbán Viktorral –, és állítólag többször telefonon beszélt az orosz elnökkel.
HIRDETÉS
„Ezt nem kommentálom, de ha megtettem volna, bölcs döntés lett volna” – válaszolta Donald Trump talányosan a Bloomberg főszerkesztőjének egyenes kérdésére, miszerint igennel vagy nemmel igazolja, beszélt-e Vlagyimir Putyinnal elnöki ciklusa lejárta után.
Az ország szempontjából jó dolog, ha barátságos vagyok az emberekkel, ha kapcsolatot vagyok képes létesíteni – idézte a New York Times a republikánus elnökjelölt érvelését, aki arra emlékeztetett, hogy az orosz elnöknek kétezer nukleáris fegyvere van, ugyanannyi, mint Amerikának.
„Ez nagyon úgy hangzik, mintha beszélt volna vele” – akadékoskodott John Micklethwait.
„Nem, nem beszélek erről” – zárta le a témát Trump.
A kérdés bizonyára fel sem merült volna, ha a Watergate-botrányt kirobbantó, kétszeres Pulitzer-díjas Bob Woodward, a Washington Post újságírója legújabb, Háború című könyvében nem tesz említést arról, hogy a volt elnök a Fehér Házból történt távozása után több magánbeszélgetést folytatott Putyinnal.
A találkozók
Trump az év elején arra kérte asszisztensét, hagyja el irodáját floridai üdülőhelyén, Mar-a-Lagóban, hogy zavartalan telefonhívást bonyolítson le az orosz elnökkel. Az asszisztens, akit Woodward nem nevez meg könyvében, azt állította. hogy főnöke és Putyin talán hét alkalommal is beszélgetett telefonon.
A koronavírus terjedésének kezdetén, 2020-ban Trump a covid tesztelésére alkalmas eszközöket küldött személyes használatra a fertőzéstől rettegő orosz elnöknek, ami magyarázatot ad arra is, miért fogadta Putyin akkoriban egy hatméteres asztalnál vendégeit, köztük a magyar miniszterelnököt.
Putyin csak arra kérte Trumpot: ne verje nagydobra az ajándékot, mert „az emberek haragját váltaná ki”. A volt elnök készségesen megígérte a kérés teljesítését.
„Kitaláció” – így reagált a kötetre Trump kommunikációs igazgatója, Steven Cheung, aki szerint a könyv inkább toalettpapírnak alkalmas.
Donald Trump egyébként a Fehér Házból történő a távozása óta több külföldi vezetővel beszélt vagy személyesen tárgyalt.
Márciusban például egy órát szánt a magyar miniszterelnökre – kampánystábja szerint azért, hogy „a Magyarországot és az Egyesült Államokat érintő kérdések széles körét megvitassák, beleértve az erős és biztonságos határok kiemelkedő fontosságát”.
A sokak által megkérdőjelezett „békemissziója” során júliusban Orbán Viktor újra Floridába utazott. A beszélgetésről annyi derült ki a kormánykommunikációból, hogy a republikánus elnökjelölt és a magyar miniszterelnök a békéről társalogtak, és Orbán Viktor szerint Trump „meg fogja tudni oldani”.
Donald Trump a legutóbb, szeptember végén az ukrán elnökkel találkozott, és a kézfogás után mindenkit arra emlékeztetett: köztudott, hogy „nagyon jó kapcsolatokat ápol Putyin elnökkel”.
„Őszintén remélem, hogy a mi kapcsolatunk még jobb lesz” – vágott közbe Volodimir Zelenszkij.
„Tudja, a tangóhoz két ember kell” – hűtötte le a kedélyeket a volt elnök, viszont fogadkozott, hogy mindkét, háborúban álló fél számára „tisztességes megállapodást” fog kiharcolni. Nem részletezte, hogyan zárná le az ukrajnai háborút, a „tisztességes” alku értelmezését pedig még túl korainak tartja.
Az árulás
Amíg elnök volt, Donald Trumpot éktelenül feldühítette, hogy a volt külügyminiszter hivatalának elhagyása után is szóba állt külföldi tisztségviselőkkel. John Kerry, Barack Obama diplomáciai vezetője hat nappal Trump beiktatása után iráni funkcionáriusokkal tárgyalt az atomalkuról, ami annyira feldúlta az elnököt, hogy Kerryt egyenesen börtönbe akarta juttatni, később pedig egyoldalúan felrúgta a megállapodást.
„Elárulta” az Egyesült Államokat – utalt az elnök a leköszönt külügyminiszterre. Politikust ennél súlyosabb vád aligha érhet.
Donald Trump az elavultnak és idejétmúltnak számító, 1799-ben elfogadott Logan-törvényre hivatkozott, amely magánszemélyeknek megtiltja, hogy beavatkozzanak a külföldi kormányokkal folyatott diplomáciai kapcsolatokba.
„Őszintén szólva, ezért vádat kell emelni ellene” – jelentette ki 2019 májusában.
Noha jogi szakértők alkotmányellenesnek tartják a szabályozást, ez nem tántorította el Trumpot attól, hogy többször is felszólítsa William Barr akkori igazságügyi minisztert, egyben főügyészt: emeljen vádat a volt külügyminiszter, John Kerry ellen.
Az igazságügyi minisztérium utasítására Geoffrey Berman, New York-i ügyész egy évig mérlegelte, vajon Kerry bíróság elé állítható-e, de később megjelent emlékiratai szerint arra a következtetésre jutott, hogy a vád megalapozatlan.
Az igazságügyi minisztérium képtelen volt beletörődni a kudarcba, és egy marylandi ügyészt, Robert Hurt bízta meg az ügy folytatásával. Hur ugyanarra a megállapításra jutott, mint New York-i kollégája.
„Amíg Trump elnök, sőt valószínű utána is, olyan ügyészt fog keresni, aki hajlandó vádat emelni Kerry ellen” – írta saját emlékirataiban John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója.
A kettős mérce
A republikánus elnökjelölt hetekkel a választások előtt olyanért került össztűz alá, amit maga korábban bűncselekménynek nevezett.
Ezért kérte a Gazdasági Klub chicagói fórumán a Bloomberg főszerkesztője, hogy igennel vagy nemmel ismerje el, vagy cáfolja, elnöki ciklusa befejeztével folytatott-e magánbeszélgetéseket az orosz elnökkel.
Trump elutasította a válaszadást.
A legkevésbé sem szokatlan, hogy volt elnökök külföldi vezetőkkel tárgyalnak. Több volt amerikai elnök az Egyesült Államok képviseletében aktív diplomáciai szerepet vállalt ciklusa után is.
Az viszont merőben furcsa, hogy egy éppen dúló háború kellős közepén létesít kapcsolatot egy volt elnök egy ellenféllel, nevezetesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel anélkül, hogy erről egyeztetne vagy egyáltalán tájékoztatná a Fehér Házat, vagy a State Departmentet, a külügyminisztériumot.
Donald Trump régóta Putyin csodálója annak ellenére, hogy az orosz elnök otthon elnyomja kritikusait, más országokkal szemben agresszíven viselkedik, az Egyesült Államokkal szemben pedig ellenséges.
Putyin „nagyon okos volt”, amikor 2022-ben megtámadta Ukrajnát – szögezte le Trump, majd bírálta az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyt, és kijelentette: „bátorítani fogja Oroszországot”, hogy „azt tegyen, amit csak akar” azokkal a NATO-szövetségesekkel, amelyek katonai költségvetése nem felel meg Trump elvárásainak.
A titokzatos találkozók
Donald Trump és Vlagyimir Putyin ötször tárgyalt személyesen. De hogy miről, mind a mai napig rejtély.
A G-20 csúcson, Hamburgban találkoztak először, 2017 júliusában. A megbeszélés után Trump felkapta a tolmács feljegyzéseit, és ráparancsolt, hogy ne beszéljen senkinek a beszélgetés tartalmáról.
Aznap este, a díszvacsorán az amerikai elnök átült az orosz mellé, és ezúttal amerikai tanúk nélkül folytatták a párbeszédet.
Donald Trump következetesen kitartott amellett, hogy a 2016-os elnökválasztási kampányban „nem játszott össze” Oroszországgal. Mind az öt hivatalos találkozója Putyinnal a fordított eset gyanúját szította. A szokatlan titkolózás még saját adminisztrációjában is találgatásokra adott okot.
„Zavarba ejtő volt, hogy az információkat saját stábja elől is eltitkolta” – mondta Bill Clinton orosz ügyekért felelős tanácsadója. Andrew Weiss az, hogy még a külügy és a Fehér Ház sem ismerte Trump és Putyin tárgyalásainak részleteit, arra utal: nem a nemzeti érdekek előmozdításáról volt szó, hanem érzékenyebb kérdésekről.
A titokzatosság keltette fel a különleges jogtanácsos, Robert Mueller figyelmét, aki vizsgálta az elnök és Oroszország kapcsolatát, de 22 hónap alatt nem bizonyítékot az összejátszásra. A képet kissé árnyalta az igazságügyi miniszter összegzése. William Barr szerint a különbizottság „nem talált elégséges bizonyítékra” a felmerült vádakra.
Mindenesetre a korábbi kormányzati veteránok nem tudnak felidézni olyan precedenst, amikor egy elnök egyedül találkozott egy ellenfélnek tartott vezetővel. A tolmácson kívül általában legalább egy magasrangú tisztségviselő is részt vesz a megbeszéléseken, amelyeknek tartalmát – az utólagos félreértések elkerülése érdekében – gondosan rögzítik.
„Mind az öt elnök, akiknek dolgoztam, republikánusok és demokraták egyaránt szóhű feljegyzéseket készíttettek már csak azért is, hogy megelőzzék a szovjet, később az orosz manipulációt” – idézte fel Victoria Nuland, karrierdiplomata.
A helsinki csúcstalálkozón, kettőjük megbeszélésén – a tolmácsok kivételével – újra mindenkit kirúgtak.
Trump hívei elismerték, hogy elnökként a hozzáállása eltért elődei gyakorlatától, de megjegyezték, hogy unortodox viselkedése nem utal semmi rosszra. Mentségére hozták fel, hogy korábban kiszivárogtak a mexikói és ausztrál elnökkel folytatott beszélgetésének leiratai, így érthetőnek tartották óvatosságát.
A profik
Miután Trump 2017-ben menesztette James Comey-t, az FBI igazgatóját, a Szövetségi Nyomozóiroda vizsgálatot indított annak kiderítésére, vajon az elnök Oroszország képviseletében járt-e el.
A Fehér Ház akkoriban tisztességtelennek minősítette a történteket, a sajtófőnök szerint pedig Trump valójában határozott volt Oroszországgal szemben.
Ennek némileg ellentmond, hogy Putyin táviratban gratulált Trumpnak megválasztásához, napokkal a választások után pedig már telefonon is beszéltek.
A hamburgi találkozójukra érzékeny pillanatban került sor: aznap került nyilvánosságra a hír, hogy a kampány csúcsán Trump fia, veje és kampányfőnöke oroszokkal találkozott a Trump Towerben, akiktől azt remélték, hogy kiteregetik a rivális elnökjelölt, Hillary Clinton szennyesét.
Ezek után vonult el Trump kétórás megbeszélésre Putyinnal, amelyet követően még a tolmács feljegyzéseit is magához vette.
Az esti díszvacsorán Trump furcsa jeleket mutogatott az asztal túloldalán ülő Putyinnak, aki mellett a first lady foglalt helyet, majd az amerikai elnök is átköltözött melléjük. Ott folytatták a beszélgetést, ahol délelőtt abbahagyták, csak tolmács részvételével.
Trump egyébként később kijelentette: háromszor is felvetette Oroszország beavatkozását a 2016-os amerikai elnökválasztásba, amit Putyin azzal utasított el:
Amikor azt kérdezték Trumptól, mi a véleménye Putyinról, aki tagadta a James Comey FBI igazgató, a John Brennan CIA igazgató és a James Clapper, a nemzeti hírszerzés igazgatója által bemutatott bizonyítékokat az orosz beavatkozásról az amerikai elnökválasztásba, az elnök a „legpolitikusabb” hírszerzési vezetőknek nevezte a CIA és a nemzeti hírszerzés főnökét, az FBI igazgatóját pedig „szivárogtatónak” – anélkül, hogy a kérdésre válaszolt volna.
Az Ukrajna iránti közöny, a Putyin iránti csodálat és kettőjük közötti titkos megbeszélések mindenesetre elgondolkodtatóak Trump esetleges második ciklusa előtt.
Ha a személyes találkozókat arányba állítjuk, akkor Trump vezet Orbánnal szemben. Az amerikai négy elnöki éve alatt ötször szorított kezet az orosz elnökkel, míg a magyar miniszterelnök 14 éves kormányzása alatt „csak” tizenháromszor folytatott személyes megbeszélést Vlagyimir Putyinnal.