EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Putyin megvárja Trumpot az Ukrajnáról szóló tárgyalásokkal Csehország elnöke szerint

Vlagyimir Putyin és Donald Trump négyszemközti megbeszélése 2017-ben Hamburgban
Vlagyimir Putyin és Donald Trump négyszemközti megbeszélése 2017-ben Hamburgban Szerzői jogok Evan Vucci/Copyright 2017 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Evan Vucci/Copyright 2017 The AP. All rights reserved.
Írta: Andrea Hajagos és Euroactiv
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Petr Pavel szerint az orosz elnök megvárja a jövő évi amerikai elnökválasztást, mert Trumppal tárgyalna szívesen a háború jövőjéről, az EU nélkül.

HIRDETÉS

Vlagyimir Putyin orosz elnök megvárja a 2024-es amerikai választásokat, és reméli, hogy az orosz-ukrán háború jövőjéről Donald Trumppal tárgyalhat, egyetlen európai állam bevonása nélkül – írja az Euractiv Petr Pavel cseh elnökre hivatkozva.

Eközben Finnország, amelynek NATO-tagságát Moszkva élesen bírálta, korlátlan hozzáférést biztosított az amerikai hadseregnek a finn-orosz határhoz közeli katonai létesítményekhez.

Béketárgyalás csak az elnökválasztás után

"Putyin elnök világossá tette, hogy semmilyen béketárgyalásról nem lehet szó, amíg az Egyesült Államokban nem születik választási eredmény. Ezzel egyértelművé tette, hogy számára az esetleges tárgyalásokban a partnere nem más, mint az Egyesült Államok, a nagy európai országok közül pedig egyik sem" - mondta a cseh elnök a Seznam Zprávy hírportálnak adott interjújában.

Pavel figyelmeztetett, hogy amennyiben Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, Putyin valószínűleg megpróbál vele tárgyalni, "függetlenül attól, hogy mit gondol erről Ukrajna vagy Európa többi része".

A cseh elnök szerint az ilyen tárgyalások Putyin és Trump között "valamiféle kompromisszumhoz vezethetnek, amely Oroszországot elméletileg visszahelyezi a kulcsszereplő státuszába, és a többieknek valahogyan meg kell majd békélniük ezzel".

Petr Pavel cseh elnök az Európai Parlamentben 2023. október 4-én
Petr Pavel cseh elnök az Európai Parlamentben 2023. október 4-énJean-Francois Badias/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.

Petr Pavel, aki a NATO katonai bizottságának vezetőjeként szolgált, mielőtt 2023 januárjában államfő lett, határozottan támogatja Ukrajnát, de meglehetősen szkeptikusnak tűnik azzal kapcsolatban, hogyan fog alakulni Oroszország háborúja az országban, mondván, hogy a világnak hamarosan "egy új helyzettel" kell szembenéznie.

"Sok minden áll előttünk, mert az ukrajnai konfliktus alakulása azt mutatja, hogy jövőre nagy valószínűséggel jelentős fejleményekre számíthatunk. És az eddigi jelek arra utalnak, hogy ez nem pont olyan lesz, amilyennek mi szeretnénk" - mondta a cseh elnök.

Pavel megjegyzései visszhangozzák Jens Stoltenberg NATO-főtitkár december elején tett nyilatkozatát, aki "rossz hírekre" számított az ukrán frontról.

Donald Trump korábban azt mondta, hogy újraválasztása esetén 24 órán belül megoldja az ukrajnai háborút.

Brüsszeli elemzők úgy látják, hogy Trump győzelme nagy valószínűséggel gyengíteni fogja Ukrajna pozícióját, és Európának tudatosítania kell magában, hogy erősítse stratégiai önállóságát a védelem terén.

Politikai szinten a szélsőjobboldali pártok kivételével a vezető európai politikai erőknek nincs nyílt kommunikációjuk Trumppal. Az amerikai demokraták hagyományosan az uniós liberálisokkal és balközép pártokkal, az amerikai republikánusok pedig az uniós jobbközép párttal (EPP) szövetkeznek.

Trump vezetésével azonban az amerikai republikánusok már nem rendelkeznek hagyományos barátaikkal az Európai Néppártból. A jelenlegi néppárti vezetés alatt minden kapcsolatot befagyasztottak a republikánusokkal.

Finnország közel engedi az amerikaiakat az orosz határhoz

Közben katonai szinten Finnország és az Egyesült Államok hétfőn védelmi megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi az amerikai hadsereg számára, hogy korlátlanul hozzáférjen a finn-orosz határhoz közeli katonai létesítményekhez.

Az orosz kormány többször is bírálta Finnország NATO-tagságát, arra figyelmeztetve, hogy az a konfliktus további eszkalálódását kockáztatja.

Bár Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkvának nem áll geopolitikai érdekében a NATO-val való konfliktus, az orosz állami televíziónak adott interjúban azt mondta, hogy Finnország NATO-tagsága problémát jelent.

"A Nyugat fogta Finnországot, és belerángatta a NATO-ba. Hogy miért? Finnországgal minden problémánk már régen megoldódott. Nem voltak problémák, de most lesznek" - mondta Putyin vasárnap.

A megállapodás 15 olyan létesítményt és területet sorol fel, amelyekhez az amerikai hadsereg korlátlan hozzáférést kap, és amelyeket katonai felszerelések és lőszerek tárolására használhat, köztük négy légi támaszpontot, egy katonai kikötőt, valamint vasúti hozzáférést Észak-Finnországba, ahol az amerikai hadsereg raktározásra használhat egy területet.

"A megállapodás megkönnyíti és felgyorsítja az együttműködés és a műveletek megszervezését békeidőben. Ez válság idején is létfontosságú lesz" - mondta Elina Valtonen finn külügyminiszter a megállapodás múlt heti bejelentésekor.

HIRDETÉS

Néhány olyan helyszín, amelyhez az USA hozzáférhet, néhány órányi autóútra van az Oroszországgal közös határtól, amely jelenleg le van zárva, mert Oroszország állítólag menedékkérőket küldött át a határon, amit a finn hatóságok "orosz hibrid támadásoknak" neveztek.

Lezárt finn-orosz határátkelőhely 2023. december 16-án
Lezárt finn-orosz határátkelőhely 2023. december 16-ánLauri Heino/Lehtikuva

Finnország nem az egyetlen, amely ilyen megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, Svédország december 6-án hasonló egyezményt írt alá. A Stockholmmal kötött megállapodás 17 helyszínhez és létesítményhez, köztük négy légi bázishoz, egy kikötőhöz és öt katonai táborhoz biztosít hozzáférést az amerikai erőknek.

Finnországgal ellentétben Svédország viszont még mindig arra vár, hogy az összes NATO-tagállam zöld utat adjon a csatlakozáshoz.

Az USA hasonló megállapodást kötött Norvégiával, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Lengyelországgal, Szlovákiával, a Cseh Köztársasággal, Észtországgal és Magyarországgal, és a dán kormánnyal is tárgyalásokat folytat egy hasonló együttműködésről.

Az amerikai jelenlétet Finnországban állandóvá lehetne tenni, de a finn kormány szerint ilyen tervek jelenleg nincsenek. A megállapodás azonban kimondja, hogy Finnország nem engedi meg, hogy nukleáris fegyvereket, biológiai fegyvereket vagy gyalogsági aknákat tároljanak finn területen.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Putyin személyi gerontológusa 20 aktív évet jósolt az elnöknek, 100-at magának - 77 évesen hunyt el

Nem siet a bíróság, kérdés, hogy ez előnyös-e Trump szempontjából

A megtörhetetlen fegyverbarátság örök mérföldkövének megszilárdítása – Putyin Észak-Koreába készül