A japán civil szervezetet Hirosima és Nagaszaki túlélői alapították 1956-ban. Több, mint fél évszázados működésének célja, hogy személyes történetekkel meggyőzzék a világot az atomfegyverek embertelenségéről, ezzel megakadályozva, hogy valaha újabb bombát dobjanak le.
HIRDETÉS
1945. augusztus 6. és 9. a világtörténelem legsötétebb napjai között vannak számon tartva. Az amerikai hadsereg hatodikán dobta le urántöltetű, Little Boy névre hallgató atombombáját Hirosimára, majd három nappal később a plutóniumtöltetű Fat Man-t Nagaszakira. Az atombombák a történelemben azóta nem látott pusztítást végeztek.
A két japán városban körülbelül 120 ezer ember vesztette életét az atomrobbanásban, és nagyjából ugyanennyi ember halt meg később, égési és sugárzási sérülésekben. A becslések szerint mindössze 650 ezer körüli ember élte túl a támadásokat a két városban.
A túlélők, akiket a japán nyelv Hibakusha-nak nevez, egyéb csendes-óceáni térségben tartott fegyvertesztelések áldozataival közösen, 1956-ban megalapították a Japán A- és H-bombák Elszenvedőinek Konföderációját, amire nyelvükön Nihon Hidankyo-ként referálnak. A mozgalom gyorsan Japán legnagyobb atombomba-túlélőkkel foglalkozó civil szervezete lett.
Az évek során a szervezet több ezer tanúvallomást gyűjtött, amellyel alátámasztották nem csak az atombombák közvetlen károkozását, hanem utólagos fizikai és mentális hatásait is. A Nihon Hidankyo küldöttjei rendszeresen részt vettek az ENSZ békekonferenciáin is, ahol emlékeztették a világ vezetőit a nukleáris fegyverek betiltásának fontosságára. A szervezet rendszeresen publikál az 1945-ös események túlélőinek élettörténeteiről is.
Beszél a múlt
Yasuaki Yamashita 2016-ban, az ENSZ new york-i konferenciáján részletesen beszélt arról, milyen volt számára öt évesen átélni Nagaszaki tragédiáját.
"Anyukám megfogta a kezemet, és azonnal bevitt a házba. Amint beléptünk, először csak egy hatalmas villanás volt. Mintha ezer villám csapott volna be egyszerre. Nem értettem mi történik, anyukám a testével védett engem, ekkor jöttek a robbanások." - emlékezett vissza Yamashita.
"A legijesztőbb az volt, hogy a hatalmas hangzavar után, teljes csend jött. Ekkor felálltunk, láttuk, hogy az ajtó és az ablakok egyszerűen hiányoznak, és mindenhol, ahova nézünk, csak romok vannak. Anyukám csak annyit érzett, hogy valamilyen olajos folyadék csöpög a fejére" - tette hozzá.
Yasuaki Yamashita és édesanyja nem sokkal később felfedezték, hogy az olajos folyadék valójában vér volt, amelyet a fején vágást ejtő üvegszilánkok okoztak. Gyorsan letakarították, és a helyi közösségi központba siettek, ahol találkoztak a többi túlélővel.
A Nihon Hidankyo célja Yamashita történetéhez hasonlóakat eljuttatni egy szélesebb célközönséghez, hogy ne történhessen meg újra az, ami 1945 augusztusában. Nem véletlen, hogy a szervezetnek a mottója is ezt idézi fel: "Soha többé Habashuka!"
Alfred Nobel akarata
A japán szervezet kitüntetése már a 105. az 1901 óta kiosztott Nobel-békedíjak közül. A nemzetközi elismerés mellé a Nidon Hidankyo 1 millió dolláros pénzjutalmat is kap.
A díjat odaítélő bizottság a japán szervezet győzelmét Alfred Nobel akaratával magyarázta. Habár a névadó még az atombomba feltalálása előtt elhunyt, a díj odaítélésére meghatározott három kritériuma illeszkedik a Nidon Hidankyo munkájára: ez pedig a népek közti testvériségre törekvő, az országok haderejét csökkentő, és a békekongresszusok rendezéséért folytatott munka.
Nem ez az első alkalom, hogy egy nukleáris leszerelést szorgalmazó szervezet nyeri el a Nobel-békedíjat, ugyanis 2017-ben egy globális civil koalíció, a Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Felszámolására is győzni tudott. Sőt, 1995-ben a bizottság annak a Joseph Rotblatnak ítélte oda kitüntetést, aki az egyetlen tudós volt, aki erkölcsi okokból ellépett a Manhattan-tervtől, amely végül a két japán város lebombázásához vezetett.
De ha korábban hasonló témakörben nyert már személy, és szervezet is, miért fontos 2024-ben a Nihon Hidankyo győzelme?
A Nobel-békedíj aktuálpolitikai üzenete
"Már mintegy 80 év eltelt azóta, hogy nukleáris fegyvert vetettek be háborúban. Ezért is aggasztó, hogy ezt a tabut, amire azt hittük, hogy tényleg tabu, ma újra feszegetik" - hangzott el a Nobel-bizottság szóvivőjének pénteki beszédében.
A Norvég Nobel Bizottság szerint negatív és ignoráns trend, hogy a nagyhatalmak folyamatosan bővítik nukleáris felhozatalukat, más országok pedig, akik még nem rendelkeznek hasonló fegyverekkel, azon gondolkoznak, hogy miként tudnának hozzájutni.
"Érdemes emlékeztetni magunkat, hogy amikor 1945-ben a két atombomba eltalálta a japán városokat, a történelem legnagyobb pusztítását végezték. Napjaink atomfegyverei pedig 80 év technológiai fejlődésen vannak túl, képzeljék el, mit okozna, ha valamelyik nap egy nagyhatalom bevetne egy ilyen bombát" - tette hozzá a bizottság szóvivője.
A Nobel-bizottság szóvivője beszédében arra a kilenc nagyhatalomra (az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael) utalt, amelyek a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet megállapítása szerint rendelkeznek atomfegyverrel, és az elmúlt egy évben a nukleáris arzenál modernizálására utaló jeleket is mutattak.
Az intézet legfrissebb mérései szerint világszerte legalább 12 ezer nukleáris robbanófej található meg, ebből legalább 9500 készenlétben van szükség esetén. Habár ezen robbanófejek globális száma az elmúlt években csökkent a hidegháborús fegyverek leszerelése miatt, a működő nukleáris fegyverek száma folyamatosan növekszik.
Az intézet kutatása szerint Dél-Korea és Oroszország nukleáris terjeszkedése nevezhető a legszembetűnőbbnek. Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke az Ukrajna ellen indított invázió óta ráadásul több alkalommal atomfegyverek bevetésével fenyegette a nyugati államokat beavatkozás esetén.
Több nagy nyugati hatalom, mint például az Egyesült Államok és Németország is pont a nukleáris eszkalációtól való félelem miatt döntött úgy, hogy bizonyos fegyvereket nem fognak Ukrajnába küldeni. Az ukrán hadsereg orosz területeket célzó lehetséges műveletei ugyanezen okból jelentenek feszültséget a nyugati szövetségi rendszerben.
Oroszország elnöke szeptember végén az orosz nukleáris doktrínát is megváltoztatta. A változtatás értelmében akár atomfegyvert is bevethet Oroszország, ha egy atomhatalom által támogatott, de atomfegyverrel nem rendelkező ország támadja meg.
A díjátadó
Az idei Nobel - békedíjat december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják majd át a Nihon Hidankyo-nak. Míg a legtöbb díjat Stockholmban kapják meg a győztesek, a japán civil szervezet Osloba utazik majd a kitüntetés átvételére.
A többi díjjal ellentétben ugyanis, a békedíj odaítélésében egy ötfős, norvég parlament által választott bizottság dönt, ezért a gálát is norvég környezetben rendezik meg.