Az izraeliek október 7-ét "Fekete Szombatnak" nevezték el. A Hamász 2023-as támadása óta a közel-keleti események kicsúsztak az irányítás alól, és Izrael immár hét fronton vív háborút, amely azzal fenyeget, hogy elárasztja a Közel-Keletet.
HIRDETÉS
Miután a Hamász fegyveresei tavaly október 7-én brutálisan betörtek Izraelbe, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormánya drasztikusan fokozta katonai válaszlépéseit.
A Hamász meglepetésszerű támadásának mértéke, a megölt és elrabolt emberek száma példátlan volt, és néhány óra alatt nyilvánvalóvá tette az izraeliek számára, hogy országuk mennyire sebezhető.
Az izraeli katonai válaszlépés azonnali volt, és a kormány számos fő célt fogalmazott meg; ezek közül a legközvetlenebb a Hamász teljes felszámolása a Gázai övezetben, a militáns csoportot Izrael a puszta létére nézve is fenyegetésnek tekinti.
A másik cél az izraeli túszok kiszabadítása volt Gázából. Az izraeli behatolása során a Hamász mintegy 250 embert ejtett foglyul, és hurcolta őket Gázába.
Egy év alatt Izrael elérte-e bármelyik operatív, stratégiai és politikai célját?
A hatalom folyosói
Egy év elteltével az izraeli hadsereg (Izraeli Védelmi Erők) még mindig harcol Gázában, és szinte naponta szenved el veszteségeket, miközben több ezer palesztin civil, köztük nők és gyerekek haltak meg.
Idén május 30-án az IDF átvette az ellenőrzést a Philadelphi-folyosó felett, amely egy 14 kilométer hosszú és 100 méter széles földsáv, amely a Földközi-tengertől Izraelig húzódik Egyiptom és Gáza határán.
Izrael szerint ennek a területnek az ellenőrzése kulcsfontosságú a Hamász megfojtásához azáltal, hogy elvágja a Gázába az Egyiptommal közös rafahi határátkelőn keresztül érkező fegyverutánpótlási vonalakat.
A folyosó feletti ellenőrzés izraeli átvétele azonban aggodalmat váltott ki az Egyesült Államokban és néhány európai országban. Aggodalmukat fejezték ki az IDF jelenléte miatt a térségben, ami sérti az Egyesült Államok által közvetített 1978-as Camp David-i egyezményt, amely békét teremtett Izrael és Egyiptom között.
Egyiptom, Katar és néhány más arab állam, amely diplomáciai úton elismerte Izraelt, arra kérte, hogy vonja vissza csapatait.
Egyiptom külügyminisztere, Badr Ahmed Mohamed Abdelatty azzal vádolta Izraelt, hogy "az éhezést fegyverként használja arra, hogy az embereket Gáza elhagyására kényszerítse". Izrael elfoglalta a rafahi átkelőt, hogy megakadályozza a nemzetközi szervezeteket a humanitárius segélyek eljuttatásában, így a gázaiak elegendő élelmiszer és gyógyszer nélkül maradnak".
Izrael azonban a Gázai övezetet kettészelő, az IDF által létrehozott megszállási övezet, a Philadelphi-folyosó és a Netzarim-folyosó mentén állandó katonai jelenlétet tart fenn, ami a tartós gázai tűzszünet egyik feltétele.
Harc a Hezbollah ellen
Az ideológiailag a Hamásszal szövetséges libanoni Hezbollah militáns csoport szintén követelte Izrael kivonulását a rafahi határátkelő közelében lévő területről. Cserébe abbahagyná az izraeli erőkkel északon folytatott szinte napi tűzváltást. Ezt a javaslatot elutasították.
A Philadelphi-folyosó kérdése az a stratégiai híd, amely összeköti a gázai háborút a Libanonban eszkalálódó konfliktussal.
12 hónappal a gázai háború kitörése után új front nyílt Izrael északi határa mentén, Libanonban, ahol jelenleg a Hezbollahhal áll szemben. Izrael és a Hezbollah tavaly október óta szinte naponta vívnak határon átnyúló tűzharcot, de az elmúlt hetekben ezek az ellenségeskedések súlyosbodtak.
A határon átnyúló tűz egyre intenzívebbé vált, és szeptember 30-án Izrael célzott szárazföldi offenzívát indított libanoni területen, hogy felszámolja a Hezbollah harcosait és állásait.
A célok nem teljesültek
Az izraeli biztonsági erők több mint 600 tagja vesztette életét a gázai városi háborúban. A Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint pedig több mint 41 000 palesztin halt meg.
A minisztérium azonban nem tesz különbséget a civilek és a harcosok között.
Az egy éve tartó háború megtizedelte Gázát. A terület nagy része nem más, mint romhalmaz, és a még ott élő embereket éhínség és betegségek fenyegetik.
És még mindig messze van a Hamász teljes felszámolása. Izraeli adatok szerint összesen 117 túszt engedtek szabadon, de ezek többségét a novemberi ideiglenes tűzszünet keretében palesztin foglyokra cserélték, és nem az IDF katonai műveleteinek eredményeként szabadultak ki.
Mi történt 2023. október 7-én?
2023. október 7-én izraeli idő szerint reggel 6 óra 30 perckor a Hamász elindította az "Al Aksza áradása" elnevezésű hadműveletet Izrael ellen.
Közel 6000 rakétát lőttek ki Gázából izraeli célpontokra, a Gázai övezet körüli lakott területekre és olyan nagyvárosok felé, mint Tel-Aviv és Ashkelon.
A különböző palesztin fegyveres csoportok Hamász által koordinált konglomerátuma által végrehajtott váratlan támadásban több mint 1200 izraeli halt meg, akiknek többsége civil volt.
6000 fegyveres palesztin áttörte a Gázai övezet határait, és megrohamozta az izraeli falvakat és településeket, miután legyőzte a térségben jelen lévő kevés izraeli katonai egységet.
A fegyveresek a szárazföldről, kisteherautókkal és motorbiciklikkel, a tengerről, motorcsónakokkal, és az égből, siklóernyőkkel támadtak.
Az első áldozatok között voltak egy szabadtéri zenei fesztivál résztvevői a Re'im kibuc közelében.
A behatolás során a Hamász és szövetségesei több tucatnyi bűncselekményt követtek el, köztük szexuális támadást izraeli civilek, köztük gyermekek ellen.
Ez volt az első invázió izraeli területre 1948, az ország alapításának éve óta, és a támadás meglepte Izraelt és a világot egyaránt.
A gerillataktika, a kommandós katonai műveletek és a hibrid hadviselés kifinomult keveréke váratlanul érte az izraeli biztonságiakat.
Egy ilyen művelethez kiképzésre és látható gyakorlatokkal való felkészülésre van szükség, és egyes katonai elemzők világszerte értetlenül álltak az előtt, hogy az izraeli hírszerzés nem tudott arról, hogy a Hamász katonai műveletre készül.
Ráadásul az IDF reakciója korántsem volt gyors vagy összehangolt, ami tovább fokozta a pánikot.
Benjamin Netanjahu kormánya az izraeli közvélemény éles kritikájának tárgyává vált, amiért - szerintük - a nemzetbiztonsági szervezeteket nem irányítja hatékonyan.
Katonai válaszlépés
A gyilkosságok brutalitására és a túszejtések számára csak katonai választ lehetett adni.
Netanjahu kormánya erőteljes válaszolt kívánt adni, és keményen lecsapni a Gázai övezetre, mivel a behatolásnak nemzetközi dimenziója is volt, hiszen a Hamász támogatást és finanszírozást kap Izrael főellenségétől, Irántól.
Az izraeli kabinet még aznap elrendelte a katonai választ, és elindította a Vaskardok hadműveletet. Ez légi hadműveletekkel kezdődött, előkészítve az utat az október 27-i szárazföldi támadáshoz.
Az izraeli katonai hatóságok több mint egymillió palesztint utasítottak a Gázai övezet elhagyására. Azonban az egyiptomi határ lezárása után nem volt hová menniük; csupán az övezet északi részéről a délire.
Május 20-án a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze eljárást kezdeményezett Benjamin Netanjahu miniszterelnök és védelmi minisztere, Yoav Gallant ellen, nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellenük.
A bíróság emellett bejelentette a Hamász vezető személyiségei, Yahya Sinwar, Mahamed Deif és Iszmail Haniyeh elleni vádemelést is.
Július 31-én Haniyeh meghalt egy izraeli csapásban az iráni fővárosban, Teheránban.
Diplomáciai fronton egyre hangosabbak egy palesztin állam létrehozását szorgalmazó hangok. Annak ellenére, hogy a kétállami megoldást a valóság, a helyszínen háttérbe szorította, és Benjamin Netanjahu teljesen kizárta annak lehetőségét.
Májusban Írország, Spanyolország és Norvégia hivatalosan is elismerte Palesztinát független államként.
A három ország döntését még abban a hónapban követte Szlovénia. A lépést az EU Tanácsának elnöke, Charles Michel is támogatta.
Ciszjordánia lesz az új Gáza?
Szeptember végén az IDF a Hamász-ellenes missziója részeként fokozta a ciszjordániai hadműveleteket.
A Hamász, az Iszlám Dzsihád és más szekuláris palesztin militáns mozgalmak kiterjesztették gerillahálózatukat, hogy destabilizálják Ciszjordániát, amely látszólag a Palesztin Hatóság ellenőrzése alatt áll, de a valóságban nagy részét Izrael tartja megszállva és igazgatja.
Ciszjordánia az izraeli telepesek nyomása alatt is áll, akik a Netanjahu vezette kormánykoalícióban részt vevő szélsőjobboldali politikai pártok támogatásával új kolóniákat próbálnak létesíteni.
Ezek a telepek a nemzetközi jog szerint illegálisak, és a nemzetközi közösség széles körben elítélte őket.
Ciszjordánia emellett egy készülő puskaporos hordó, amely bármikor kirobbanhat.