A globális felmelegedés évek óta tartó hatásai nyomán az északi jeges vidékek egyre könnyebben hajózhatók a hadiflották és a tengeralattjárók számára. Ez rendkívül értékes új pozíciókat kínál Kínának és Oroszországnak, amit ki is használnak.
HIRDETÉS
Az Északi-sark vidékének jégtelenedése sokkal gyorsabb ütemben zajlik, mint azt korábban feltételezték, és az évszázad végére a nagyrégió teljesen jégmentessé válhat.
Az ökológiai katasztrófák mellett a folyamat stratégiai lehetőségeket kínál a NATO-val ellenséges nagyhatalmak számára, amelyek katonai mozgását eddig a jégpáncél lényegesen korlátozta és ellenőrizhetővé tette.
A POLITICO értékelése szerint Oroszország és Kína együttműködése az Északi-sarkvidéken növekvő nukleáris fenyegetést jelent, miközben Washington és Brüsszel csak most kezd ráébred a veszélyre.
Amikor júliusban amerikai vadászgépek befogtak és visszafordulásra kényszerítettek két orosz és két kínai bombázót Alaszka felett, az Egyesült Államok légvédelmi azonosítási zónájában (ADIZ). A példátlan lépés illusztrálta a két tekintélyuralmi rendszer kiterjedő partnerségét, hiszen emlékezetes, hogy a pekingi téli Olimpia alkalmával az oda látogató orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető a „korlátlan barátságról” írt alá egyezményt.
Nem lehet túlbecsülni, hogy mennyire fontos az Északi-sarkvidék Oroszország számára az Egyesült Államokkal szembeni nukleáris pozíció megőrzése szempontjából. Egy nukleáris ütésváltás esetén Moszkva nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat lőne ki a Kola-félsziget közelében lévő ballisztikus rakétatengeralattjáró-bázisokról – a rosszul védett Grönland feletti légtéren keresztül. Ebben az esetben az amerikai erők kevéssé lennének felkészülve a csapás észlelésére és kivédésére.
Nem újkeletű az erőfeszítés
Oroszország a Krím 2014-es elfoglalása óta építi a sarkvidéki haderőt, kihasználva, hogy az olvadó tengeri jég nagy lehetőségeket tartogat az ország számára. Egyrészt Oroszország északi-sarkvidéki partvonalának gazdasági jelentősége növekszik, mivel az egyre könnyebb és olcsóbb hajózási útvonalak kereskedelmi súlya megnövekszik. Ez lehetővé teszi Moszkva számára, hogy profitáljon abból, hogy rövid szállítási útvonalakat biztosít az Ázsia és Európa között rakományok számára.
Az elmúlt 10 évben az orosz vezetés sokat fektetett a precíziós irányítású rakéta-technológiába is, hogy távoli célpontokat fenyegessen anélkül, hogy hagyományos haditengerészeti vagy légierejét kellene bevetnie.
2022 nyarán szinte sokkhatást keltett, amikor Z-jelzésű orosz tengeralattjárót észleltek a sarkvidéki vízeken. Akkor egy Borej-A osztályú járművet, a 'Vlagyimir herceget' azonosították, ami 100 nukleáris robbanófejet képes több ezer kilométerre eljuttatni.
A tengeralattjáró korszerű csökkentett akusztikus védelemmel és modern kommunikációs berendezésekkel üzemel. A rakétaindító kapacitás mellett még 20 torpedóvető-csővel is rendelkezik, és ez a típus váltja a szovjet korszakból megörökölt és elavult Delta és Typhoon osztályú tengeralattjárókat. A Vlagyimir herceg az orosz északi flotta 31. tengeralattjáró-osztályának részeként szolgál.
Annak érdekében, hogy Alaszka közelében egy stratégiai tengeralattjáró-erőt fenntartson és működtessen, Oroszország új, 'keményített' tengeralattjáró-bunkereket és karbantartási létesítményeket épített Vlagyivosztok közelében.
Mindezek közepette, az Oroszországgal fennálló partnerség további bizonyítékaként, Kína is ütemesen fejleszti kettős felhasználású sarkvidéki képességeit, együttesen fenyegetve az Egyesült Államokat és NATO-szövetségeseit. Kína számára ez politikailag is fontos, mert eltereli a figyelmet az indo-csendes-óceáni térség feszültségeiről, és megosztja az amerikai vezérkar figyelmét.
Peking számára további előny az is, hogy az északi útvonalak megnyílásával további kereskedelmi lehetőségekhez jut a Selyemút-program (BRI) kiterjesztéséhez. A bővülő, gyors és rövidebb szállítási útvonalak olcsóbbá teszik a kínai termékeket az Európai Unió felé, ami hatalmas gazdasági kihívás lehet Brüsszel számára.
Jelen állás szerint a kínai sarki műholdak, pilóta nélküli vízalatti járművek és kutatóhajók – amelyek közül három jégtörő – nagy előnyt jelentenek Pekingnek a hajózási útvonalak nyomon követésében, a sarkvidéki tengerfenék feltérképezésében, valamint a tengeri jég és a légi mozgások megfigyelésében.
Az orosz állami nukleáris energiacég, a Roszatom és a kínai Hainan Yangpu Shipping társaság közös vállalkozásával a két ország szorosan együttműködik az infrastruktúra és a jeges közegre tervezett konténerhajók építésében, hogy egész évben üzemeltethessenek sarkvidéki útvonalakat.
Az együttműködés felhatalmazza Moszkvát arra, hogy figyelemmel kísérje és ellenőrizhesse a mozgásokat az északi-sarkvidék partvidékén, és megvédje az orosz ballisztikus rakéta-tengeralattjárókat is.
Nem elég, ha csak Amerika fejleszti a saját képességeit
A NATO egészére nézve Oroszország és Kína összesített képességei egyre inkább veszélyeztetik az atlanti szövetség nem túl erős kommunikációs és adatinfrastruktúráját a térségben. A kábelek a mai állapotukban nem nagyon képesek ellenállni a a hibrid hadviselésnek, a radarok, megfigyelő drónok, pilóta nélküli repülőgépek, tengeralattjáró-elhárító hadihajók és műholdas lefedettség elégtelensége pedig sebezhetővé teszi az USA-t és szövetségeseit az orosz nukleáris fenyegetéssel szemben.
Az amerikai védelm minisztérium 2024-es sarkvidéki stratégiája is megjegyzi, hogy a NATO sarkvidéki szövetségeseivel való szorosabb együttműködés feltétlenül szükséges ahhoz, hogy felzárkózzanak Oroszország és Kína jelenlétéhez a térségben.
Ugyanakkor az Egyesült Királyság védelmi ipara már most is nyögve teljesíti az AUKUS-kötelezettségeket, Finnországnak és Svédországnak a balti-tengeri térségre kell összpontosítania, Izland védelme pedig teljesen az USA-ra támaszkodik. Washington szinte csak három szövetségesre építhet, melyek Kanada, Norvégia és Dánia.
Noha ezek az országok elkötelezték magukat a jégtörők, tengeralattjárók és pilóta nélküli járművek bővítése mellett, mégiscsak kisebb nemzetek, melyeket egymásnak ellentmondó követelmények terhelnek. Dániának jelentős védelmi feladatai vannak a Balti-tengeren, és figyelembe kell vennie Grönland és a Feröer-szigetek védelmi prioritásait. Kanada katonai költségvetésének nagy részét arra szánja, hogy felpörgesse akadozó hadihajó-projektjét.
Norvégia kulcsfontosságú partner, mivel öt hadihajó és öt tengeralattjáró megvásárlását jelentette be, de Oslo még nem áldozott jelentős összegeket olyan többfunkciós rombolókra, melyek alkalmasak a tengeralattjáró-vadászatra az Északi-sarkvidék nyugati részén.
Ezen felül mindhárom ország jelentős összegeket fektet be Ukrajna Oroszországgal szembeni haderejének megerősítésébe, ami valamelyest korlátozza védelmi büdzséjük kiadási oldalát.
Egy olyan sarkvidéki védelmi terv felépítése, ami elriaszthatja Oroszországot és Kínát a következő évtizedben, nagyon nehéz feladatnak látszik. A megbízható szövetségesek ilyen kis csoportjával az erős NATO-pozíció kialakítása az Északi-sarkvidéken a közeli jövő egyik legfontosabb feladata az atlanti partnerek számára.