Az eddig nem ismert vagy nem nyilvános bizonyítékok közlését Tanya Chutkan bíró engedélyezte. Trump tiltakozik, mert a választási kampány befolyásolását szimatolja a döntés mögött.
„Na és akkor mi van...?”
HIRDETÉS
A közönség által eddig nem ismert tanúvallomás szerint az elnök csak felpillantott a mobiljából, és ezt kérdezte vissza, amikor asszisztense jelentette neki, hogy biztonságba helyezték Mike Pence alelnököt, akit a Capitolium ellen támadó tömeg halálra keresett. Trump ezután folytatta a Twitter böngészését, miközben a Fox News tudósítását hallgatta. A vádhatóság szerint ez a mozzanat is illusztrálja, hogy az elnök nem tett semmit az erőszak megfékezésére.
A különleges ügyész által beterjesztett 165 oldalas új dokumentum nyilvánosságra hozatalát a bírónő szerdán hagyta jóvá. A határozat nem befolyásolja az ítéletet, ami aligha várható az elnökválasztás napja előtt, de a Trump-stáb szerint hatása lehet a választók érzelmeire és döntésére novemberben.
A bíró azért eegyezett bele a vádhatóság új érveinek publikálásába, mert a nyilvánosságnak meg kell értenie a bíróság majdani határozatát, és ezért hozzá kell férnie az Igazságügy (DOJ) érveihez. Válaszul Trump saját médiafelületén, a TruthSocial-on jelentette ki, hogy fegyverként használják ellene az igazságszolgáltatást. A volt elnök szerint most a büntetőeljárás szabályainak megsértése történt, amit nem lett volna szabad engedni közvetlenül a választások előtt.
A bíró és Trump kapcsolata eddig sem volt felhőtlen, mert a volt elnök többször is elfogultsággal és a demokraták kiszolgálásával vádolta meg Chutkant. Még súlyosabb a véleménye Jack Smith különleges ügyészről, akit mezei pártkatonának tart, és aki a Biden-kormány akaratát továbbítja a bíróság felé.
Az új beadvány célja annak megerősítése, hogy Trumpnak a 2020-as elnökválasztás körüli akciói nem hivatalos, hanem privát jellegűek voltak. Az ügyész szerint nem tekinthető közérdeknek és elnöki feladatnak, hogy a jelölt újraválasztassa magát, hanem egyéni ambícióról van szó. A vádhatóság megemlíti azokat a történeti eseteket, amikor a választást vesztett elnök perek és huzavona nélkül átadta hivatalát a győztes félnek.
A Legfelsőbb Bíróság már korábban kimondta, hogy az elnökök széles körű mentelmi jogot élveznek a hivatali cselekmények körében, de nem a jelöltként vagy magánszemélyként megtett lépéseik tekintetében.
„Amikor a vádlott elvesztette a 2020-as elnökválasztást, bűnös lépésekhez folyamodott, hogy hivatalában maradhasson” – írja a különleges ügyész. Ennek során – privát összeesküvőkkel szövetkezve –Trump egyre kétségbeesettebb tervek sorozatát indította be, hogy megdöntsék a választási eredményeket hét államban, ahol vesztesként hirdették ki.
A Washington DC nagyesküdtszéke által elfogadott vádirat olyan cselekményeket sorol, amelyek az USA törvényhozási épületének (Capitolium) erőszakos ostromába és elfoglalásába torkolltak 2021. január 6-án.
Ha novemberben Trump visszaszerzi a Fehér Házat, feltehetően utasítja az igazságügyi minisztérium leendő vezetőit, hogy ejtsék a mérföldkőnek számító ügyet.
„A vádlott terve egy magánbűnözői erőfeszítés volt” – írja a különleges ügyész. Smith szerint Trump elnökjelöltként csalást alkalmazott a választási folyamat minden szakaszában.
Smith vádjainak nagyobb vonalai már régóta ismertek. A szerdai bejelentés azonban néhány új részletet is tartalmaz, beleértve egyes tanúk kényes vallomását, valamint Mike Pence volt alelnök feljegyzéseit.
„Holnap elszabadul a pokol”
Az egyik fejezetben a beadvány részletezi, mit csinált Trump 2021. január 6-án, amikor támogatói erőszakos tömege megrohamozta az Egyesült Államok Capitoliumát. Trump 13:30 körül telepedett le az Ovális Iroda melletti ebédlőben, ahol nem a felelős hivatalnokokkal egyeztetett, hanem a közösségi médiát nézegette.
Az új beadvány betekintést nyújt Trump akciósorozatába a lázadás előtti napon is, amikor politikai segédjével, Steve Bannon podcasterrel beszélgetett. Nem sokkal később Bannon azt mondta podcastja közönségének, hogy „holnap elszabadul a pokol”.
Az ügyész szerint az eset alátámasztja, hogy Trump már a megelőző napon tudott arról, hogy erőszakos cselekmények várhatók január 6-án. Az FBI nyomozása szerint Bannon kapcsolatban állt a Capitolium ellen szervezkedő szélsőjobboldali csoportokkal, így a Proud Boys-szal és az Oath Keepers-szel.
A nap azért volt kulcsfontosságú, mert este kellett Pence alelnöknek (és egyben a Szenátus elnökének) véglegesítenie a választási bizottságok (elektori körzetek) jelentéseit, és visszavonhatatlanul deklarálni, hogy ki lett az Egyesült Államok új elnöke.
Négy évvel korábban ugyanezt Joe Biden tette meg, aki Barack Obama alelnökeként szentesítette Donald Trump választási győzelmét Hillary Clintonnal szemben. Az esemény során (2017 január 6-án) Bidennek erőteljesen kellett használnia a kalapácsot, mert több demokrata képviselő dühösen kifogásolta Trump választási győzelmét, de beletörődtek az elektorok döntésébe.