Sholcz kancellár fél szemmel a hétvégi tartományi választásokra is tekintettel mond nemet Ukrajnának, mert ezzel hűtheti a szélsőjobb további előretörését - állítják a döntés kritikusai.
„Csak imádkozni lehet, hogy Scholznak igaza legyen. Különben sok sírnál kell állnia."
HIRDETÉSEzt állítja Sönke Neitzel hadtörténész, aki „veszélyes hazárdjátékkal” vádolja a kancellárt a védelmi politikában, ami rettenetesen végződhet Németország számára. De a kormány mellett a katonai vezetést is felelőssé teszi a Bundeswehr nyomorúságáért, mert „önutálatra és lojálitásra nevelték”. Az általános érvényű kijelentés a hullámzó ukrajnai politikát is magába foglalja.
A német haderőről szóló vita újbóli kiéleződését Olaf Scholz kancellár újabb kijelentése váltotta ki, hogy Németország 9 hónapra blokkolja Kijev felé a Taurus típusú cirkálórakétákat, amelyek Moszkvát is elérhetik. A fegyverek hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert, és Berlin „nem akar közvetlen konfliktusba kerülni emiatt Oroszországgal”.
„Bár sokan gyakorolnak rám nyomást, nem fogok olyan rakétákat szállítani, amelyek Moszkváig érhetnek” – mondta Scholz egy lakossági fórumon Brandenburg tartományban. „Biztosíthatom Önöket, hogy kitartok ezen álláspontom mellett.”
A német Demokratikus Stratégiai Kezdeményezés (DSI) nevű agytröszt szerint ennek nem kellene így lennie. „Végső soron azért választunk vezetőket, hogy nehéz döntéseket hozzanak – még akkor is, ha nem népszerűek. Egy elvi vezetőnek soha nem szabad kockáztatnia a nemzetbiztonságot és a szövetségesi kapcsolatokat a rövid távú pártpolitikai megfontolások miatt” – írják.
A szervezet szerint bár a legutóbbi felmérések a baloldali populista Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) oroszbarát retorikájának menetelését jelzik, Scholz nem veszítette el a kormányzás lehetőségét Türingiában és Szászországban, és megengedhette volna magának, hogy továbbra is vezető szerepet vállaljon Kijev támogatásában – ha akarja.
„Ehelyett [a kancellár] beleesett a Kreml-barát pártok csapdájába, és összekapcsolta az ukrajnai háborút a németek hazai aggodalmaival, melyek a szélsőséges pártokra leadott szavazatokban tükröződtek” – vonja le a következtetést az elemző csoport.
Más elemzők arra emlékeztetnek, hogy a kancellár már többször tett ellentmondásos kijelentéseket a német véderőről és védelempolitikáról, majd kifarolt ezekből. Ilyen volt a nemzeti költségvetés védelmi fejezetének radikális megemelése, amelyet kezdetben ellenzett, majd keresztül vitte.
Hasonló körtánc zajlott a német Leopard 2 páncélosok ukrajnai szállításának ügyében is, amikor a kancellár az USA döntésétől tette függővé a fegyverek szállítását, és akkor is a háborús eszkaláció veszélyét emlegette.
A kritikusok szerint mindez annak a jele, hogy a kancellár bizonytalan és laikus a védelempolitikai ügyekben, és gyakran összekeveri ezeket a belpolitikai kérdésekkel. Ellentmondásosnak tartják azt is, hogy míg Németország merevséget mutat a nagy hatótávolságú fegyverek szállításában, ugyanezt viszont javasolja az USA-nak és az Egyesült Királyságnak.
Ezzel kapcsolatban Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta, hogy „az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megállapodását nem nekem kell megítélnem. Azok döntik el, akik ezeket a fegyvereket szállították. A nemzetközi jog ezt lehetővé teszi”. Vlagyimir Putyin ismétlődő fenyegetéseire pedig vállat vont, és megjegyezte, hogy az orosz elnök mindig és mindenkit megfenyeget.
Mely fegyverekről van, vagy lenne szó?
Csütörtökön Németország megújította az Ukrajnának szállítandó fegyverek listáját, benne további 22 darab Leopard 1A5 harckocsival, három légvédelmi rendszerrel, drónokkal és más felszerelésekkel. A csomag további 397 millió eurót biztosít Ukrajna taktikai katonai kiadásaira.
A listáról - a befagyasztásnak megfelelően - hiányzik a Taurus KEPD-350típusú légi indítású cirkálórakéta, amelyet a Taurus Systems gyárt, és Németország mellett jelenleg Spanyolország és Dél-Korea használ.
Az eszköz a Mephisto nevű kifinomult, 480 kilogrammos robbanófejet hordozza, ami alkalmas kemény és szilárd védelmi pontok áttörésére. A számára kijelölt célpontok a mélyen védett bunkerek, a vezetési, irányítási és kommunikációs létesítmények, repülőtéri és kikötői létesítmények, lőszertároló bázisok, hadihajók és hidak.
Az eredeti tervek szerint ezzel a fegyverrel szerelték volna fel az Ukrajnának szállítandó vadászbombázókat is, darabonként 1 millió eurós értékben.